117493. lajstromszámú szabadalom • Permanens mágneses mágnesrendszer elektroakusztikai szerkezetek, mint hangszórók vagy effélék számára

után. a mezőintenzi tás itt a mágnesben mutatkozó mezőintenzitáshoz képest igen kicsiny. Általános érvényű továbbá, hogy a ruágí neses erőfluxust a mágneses körben a következő képlet fejtem. ki: M. M. K <t> = M. M. K. X vemágneses ellenállás zetőképesség vagyis = L. G (2), ,10 ahol G a mágnesrendszer összes részeinek összvezetőképessége, mely részeken át az erővonalak haladnak. Az '(1) alatti egyenletet tekintetbe véve <t> = b. 1. G 45 Ezenkívül 4> = B. S, ahol B az indukció a mágnesben, S pedig a mágnes keresztmetszete. Ezekből: B. S. = b. ]. G . . . .(2a) Lényeges már most, hogy a következő oo feltételeket állítsuk fel: G =K. g ahol g a légrés vezetőképessége, K pedig egy arányszám. Miután 1 Is, g L'B 1 mágneses ellenállás 25 ennélfogva G = K-p (2b) ahol s = a légrés keresztmetszete, az erővonalak, irányára merőlegesen. Az előbbiek szerint a mágneses erőfluxus a (2a) és (2b) egyenlet alapján: s 4> vagyis S B. X S = b. X 1. X K. X 1 b. X s. B X K A mágnes térfogata ' = L.S = Ai-'^-K jtl X> 1. s . B. H K 35 Ismeretes, hogy mindegyik :acélífajatánál a B és H szorzatának egy optimális értéke van. Ha ezt a (BH) max. értéket alkalmazzuk, úgy bizonyos acél fajta számára a mágnes térfogata minimális, h2

1 40 V = -JHT——' K (3), (BH)max. ahol az összeis értékek cgs egységekben vannak kifejezve. A (3) képletből kitűnik, hogy abban az esetben, ha meghatározott (s) hatékony fe-45 lületű sarksarukból és meghatározott 1 hosszúságú légrésből indulunk ki, meghatározott acólfajtából készült mágnes térfogata, mely acélfajtának a (BH) max. érték ismeretes, előre meghatározott b mezőnek a légrésben való elérésére an- 5( nál kedvezőbb lesz, minél kisebb a K tényező. Találmányunk szerint a K tényezőt, 4-nél 'kisebbre választjuk, úgy hogy ismert mágnesrendszerek sarksarúinál ki- őí sebb mágnest számíthatunk ki, mint amilyent eddig alkalmaztak, ahhoz, hogy a légrésben azonos mezőt kapjunk. Ez a felismerés a hangszorómágnesek sarkainak különböző részei köfzötti erővonalak szó- 61 rására vonatkozó részletes iszámításokon alapul. Mindegyik acélfajtának a (BH) max. számára jellegzetes értéke van és ez kobaltacéloknál jelentékenyen nagyobb, 6 mint pl. wolfram- vagy krómacéloknál. Kobaltacélok alkalmazásával tehát a mágnes térfogatát még tovább csökkenthetjük, úgy hogy egyidejűleg a felület és ezzel a mágnesnek a szórása csökken. En- 7 nek a K tényező csökkentésére ismét kedvező befolyása van. Erre való tekintettel a találmányunk szerinti mágnesrendszerben a kobaltacél nagyobb ára ellenére célszerűen kobaltacélból való mágnest 7 alkalmazunk. A mágnes hosszát a következő alapon állapítjuk meg: HL = bI. vagyL = A (4), ahol H ebben az esetben a (BH) max. ér- 8 téknek felel meg. Ha a (4) képlettel kiszámítjuk annak a mágnesnek hosszát, mely a légrésben meghatározott intenzitású mezőt idéz elő, úgy kitűnik, hogy ennek a hosszniak mé- f hány centiméternél nagyobbnak nem kell lennie. Ez fontos, miután most már lehetséges, hogy magát a mágnest használjuk sarksarúnak, ami a mágnesrendszer igen kevés teret igénylő szerkezetére vezet. í Aminek viszont az a következménye, hogy a szórás csökken és a térfogat minimális lehet. Az eddigi mágnesrendszerek és a találmányunk szerinti mágnesrendszer kö- < zötti különbség szemléltetővé tételére a következőkben néhány példát adunk meg. A (3) egyenletből, következik, hogy b« K. 1. s v (BH) max. Vegyünk pl. i(b) részére 12.000 Gauss erősségű mezőt, ami a jelenlegi mágnes-