117479. lajstromszámú szabadalom • Hajtóberendezés gépjárművekhez forgóalvázon elhelyezett hajtókerekekkel és az alvázkeretben lévő hajtóerőforrással
MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÁÖ SZABADALMI LEIRAS 117479. SZÁM. XX/a/2. OSZTÁLY. — T. 5632. ALAPSZÁM. Hajtóberendezés gépjárművekhez forgóalvázon elhelyezett hajtókerekekkel és az alvázkeretben lévő hajtóerőforrással. Tatra-Werke, Automobil- und Wagg-onbau A.-G. cég1 , Prag-Smicho v-ban. Pótszabadalom a 114598. számú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1936. évi február hó 6-ika. A 114.598. sz. törzsszabadalomban olyan járművet írtunk le, melynek hátsó tengelyei és kerekei egy egységet alkotnak, amely a járműkerethez képest függőleges 5 tengely körül forgatható. Már a törzsszabadalomban indítványoztuk, hogy a járműkereten lévő motorról a mozgást a forgóalváz kerekeire a forgóalváz elfordulási tengelyével egytengelyű tengellyel 10 vigyük át, amely egyrészt kúpkerékpár vagy hasonló révén a motorhoz csatlakozó hossztengellyel, másrészt pedig megfelelő átvivő szervek révén a forgóalváz hajtókerekeivel kapcsolódik. A hajtóberendezés 15 ilyen kialakításánál mármost visszahatóerők lépnek fel, amelyek igyekeznek a forgóalvázat tengelye körül elfordítani, tehát a forgóalváz kormányzását befolyásolják és megnehezítik. 20 A találmány értelmében a visszahatóerők fellépését úgy akadályozzuk meg, hogy az alvázkeretről a mozgást a forgóalvázra két, ellentétes forgásértelemben hajtott, központosán egymásban ágyazott és a 25 forgóalváz forgástengelyéhez képest központosán elhelyezett tengely révén visszük át. Azok a visszahatóerők, amelyeket ezek a tengelyek a forgóalvázra gyakorolnak, egymással ellentétes irányúak és egymást 80 lerontják, úgyhogy a forgóalváz kormányzásának mindennemű befolyásolását elkerüljük. A találmány további jellemzője az, hogy a hajtótengely és a két egymással közpon-35 tosan elhelyezett függőleges tengely közé kiegyenlítőművet iktatunk, amikoris a két tengely mindegyikével egy-egy féltengelyt vagy pedig előnyösen a forgóalváznak az egyik járműoldalon lévő kerekeit hajtjuk. Ha az egy féltengelyhez tartozó kerekek 40 között közvetlenül kiegyenlítőművet alkalmazunk, akkor a két központos tengely előtt lévő kiegyenlítőmű elhagyható, amikoris e tengelyek mindegyike egy tengelyre hat. 45 A rajz a találmány példaképeni megoldási alakját vázlatosan tünteti fel, mégpedig a hátsókerekek forgóalvázának és az alvázkeret csatlakozó részének hosszmetszete kapcsán. A jármű alvázkeretét 50 a feltüntetett kiviteli alaknál az (1) tartócső és a hátsó erőátvivő szervek (2) tokja alkotja. A (2) tok mellső részében van a (3) kiegyenlítőmű, amelyet a (3a) tengellyel a motor hajt. A központosán egymásban 55 ágyazott, a (3) kiegyenlítőműhöz csatlakozó (4) és (5) tengely a (2) tok hátsó részének belsejében egy-egy (6), illetve (8) kúpkerékkel kapcsolódik. A (6) és (8) kúpkerekek mindegyike egy-egy (7), illetve 60 (9) kúpkerékkel működik együtt, amikoris a (7), illetve (9) kúpkerekek (7a), illetve (9a) tengelyei központosán egymásban ágyazottak és a különböző kúpkerekek olyan elhelyezésűek, hogy a hajtás külön- 65 böző forgásértelemben történik. Az alváz egy részét alkotó (2) tok alsó oldalára a (10) ágyazófelület közbeiktatásával a forgóalváz (11) középdarabja fekszik fel, mimellett a két rész egymáshoz 70 képest a (7a) és (9a) tengelyekkel központos, függőleges tengely körül elfordítható,