117479. lajstromszámú szabadalom • Hajtóberendezés gépjárművekhez forgóalvázon elhelyezett hajtókerekekkel és az alvázkeretben lévő hajtóerőforrással

mégpedig a rajzon nem látható, tetszésszerinti kialakítású kormánymű révén. A (11) középdarabhoz az ugyancsak a forgóalváz részeit alkotó (12) és (13) tengely-5 tokok csatlakoznak. A függőleges (7a) üreges tengely alsó végén is (14) kúpkerék van, amely a vízszintes (15a), illetve (16a) üreges tengelyeken lévő (15) és (16) kúpkerekekkel műkö-10 dik együtt. Hasonlóképen a (9a) tengely alsó végén is (17) kúpkerék van, amely a (18a), illetve (19a,) tengelyeken lévő (lh) és (19) kúpkerekekkel működik együtt. A (18a) és (19a) tengelyek végigny úlnak 15 a (15a), illetve (16a) üreges tengelyben. A (15a, 16a, 18a), illetve (19a) tengelyekkel egy-egy további (20, 21, 22), illetve (23) kúpkerék szilárdan kapcsolódik. E kúpkerekek mindegyike egy-egy 1 utókerék 20 féltengelyéhez tartozó (24, 25, 26), illetve (27) tányér kerékkel működik együtt. Emellett a berendezés olyan, hogy a jármű egyik oldalán lévő (2í) és (29) iutokerekekhez tartozó (24) és (27) tányéikerekek hajtásu-25 kat az egyik (9a) függőleges tengelytől a belül lévő vízszintes (18 a) és (19a) hossztengelyek közvetítésével kapják. Hasonlóképen a rajzon nem látható, a jármű másik oldalán lévő hajtekerekek hajtásu-80 kat a (7a) függőleges tengelytől a vízszintes (15a, 16a) üreges tengelyek közvetítésével kapják (a (2:.) és (26) tányérkerekeket pontezottan tüntettük fel, mert ezek a rajz síkja előtt vannak). 35 A (28, 29) futókerekek és a jármű másik oldalán lévő futókerekek előnycsen a (11, 12, 13) forgóalváztesttel csuklósan kapcsolódó lengő féltengelyeken (tengelytokokon) ágyazottak és a kerekek hajtása a 40 (24) és (27) tányérkerekekkel kapcsolt, lengő féltengelyek révén történik. Természetesen a találmány számos változata lehetséges. így pl. a megadott erőátvitel az alvázkeretről a forgcalvázra 45 akkor is alkalmazható, ha a forgcalvázon csak két futókerék vagy négynél több futókerék van. A rajzon feltüntetett példaképeni megoldási alaknál a (18a) és (19a) tengelyek a 50 (17) kúpkerékkel együttműködő kúpkerék elhagyásával is egyesíthetők, amikor is csak a hossztengely az egyik féltengelytányérkerékkel együttműködő kúpkerekének megfelelő elhelyezésével arra kell 55 ügyelnünk, hogy mindkét futókeréknél a helyes hajtási irányt érjük el. Végül pl. egy motor helyett kiegyenlítőmű közbeiktatásával két motort is alkalmazhatunk, amelyek mindegyike a központcs íüggőkges tengelyek egyikére hat. 60 Az elktpzelLető \áitcz&tck kézül még megemlítjük azt a lehetőséget, hegy a függőleges tengelyek egymásban ágyazását elkerülhetjük, bár ez a kivitel igen bonyolult volna. 65 Szabadalmi igények : 1. A 114.598. sz. tcrzsszabadalcm bármelyik igénypontja szeiinti gépjárművekhez való hajtóberendezés megoldási alakja forgcalvázon elhelyezett hajtó- 70 kerekekkel és az alvázkeretben lévő hajtóerőiorrással, amely le az a jellemző, hogy a mozgásnak az alvázkaetről a forgcalvázia történő átvitelére két ellen tétes forgáséitelemben hajtott, ele- 75 nycsen központosán egymásban ágyazott és a forgóalváz Ica gástengely éhez képest központosán elhelyezett tengely való. 2. Az 1. igénypont szerinti hajtóberen- 80 dezés megoldási alakja, amelyre a hajtótengely és az egyiráshcz képest központosán elhelyezett két lüggeltges tengely közé beiktatott kiegyenhtőmű a jellemző, amikor is a két tengely 85 mindegyike egy-egy tengelyt hajt, vagy előnyösen a iorgcalváznak a jármű egyik oldalán lévő kerekeit hajtja. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti hajtóberendezés megoldási alakja, amelynek 90 az a jellemzője, hogy az egyik függőleges tengelyről a mozgást a jármű egyik oldalán lévő kerekeket hajtó tengelyekre átvivő erőátviteli szervek a mozgást a másik függőleges tengelyről 95 a másik hajtekerektkre átvivő erőátviteli mű részei között vannak. 4. Az 1., 2. vagy 3. igénypont szerinti hajtóberendezés megoldási alakja, amelyre az a jellemző, hegy a kiegyen- iuo lítőmű egytengelyű a hajtóerőién áshoz csatlakozó hossztengellyel és az alvázkerethez tartozó, a mozgást a függőleges tengelyekre átvivő kerekeket magábanfoglaló tok mellső részében foglal helyet, IOE 5. Az 1—4. igénypont szerinti hajtóberendezés megoldási alakja, amelyre az a jellemző, hogy az alvázkeret ágyazófelület vagy hasonló közbeiktatásával a mozgást a függőleges tengelyekre li( átvivő elemeket befogadó tokjával a forgóalváz tokján van ágyazva. 1 rajzlap melléklettel.