117367. lajstromszámú szabadalom • Távolbalátó vagy más efféle berendezés

fent ismertetett eljárásnál tökéletlenül re­produkálódnak, egyes esetekben pedig egyáltalán nem is mutatkoznak a repro­dukcióban. Tizenegy pólusú elosztónál 5 ilyenek pl. a 13AP ós (1A+3)P frekven­ciák. 11 AP frekvenciák esetén — mint már kifejtettem — az eredő mező áll és azt a három tekercs nem tudja tökélete­sen reprodukálni. A P (11A+ 3) frekven-10 ciák hasonlóan korlátozottak, mert az adó három felvevő tekercsében keletkezett áramok azonos fázisban vannak és így a vevőben nem tudnak forgó mezőket léte­síteni. 15 A képen e frekvenciák folytán lehetsé­ges zavarokat azonban megakadályozhat­juk, ha e frekvenciákat az adóban nem hozzuk létre. így pl. ha a képet mint egyenértékű mozaik-képet pásztázzuk (1. 20 a 403,395. sz. brit szabadalmi leírást) és ha a sávok számát, valamint a sávonkí­vüli mozaikeiemek számát kellően vá­lasztjuk meg, akkor az említett frekven­ciák nem jönnek létre. így pl. ha a kép 25 200 csíkból áll, csíkonként 200 elemmel, akkor a nem-kívánatos frekvenciák hiányzanak. Ha a forgó mezőt nem létesítő frekven­ciákat kiküszöböljük, akkor a vevő nyí-30 lásai számának ós elrendezésének nem kiell ugyanakkorának, illetve ugyanolyan­nak lennie, mint az adónál, feltéve, hogy adónál és vevőnél egyaránt a nyílások és az elosztó tekercsei egymáshoz viszo-35 nyitva azonos elrendezésűek. A P (AN+3) frekvenciákhoz tartozó forgó mezők kelté-ének nehézségeit nagy mértékben, esetleg teljesen megszüntet­hetjük az adó (4. 5, 6) felvevő tekercsei-40 nek és a vevő megfelelő (7, 8, 9) mező­keltő tekercseinek aszimmetrikus elren­delésével. így pl. a 10. ábrán a (4, 5) pólusok közti szög 105°, az (5, 6) pólusok közti szög 120°, a (6, 4) pólusok közti 45 szög pedig 135° lehet; a (7, 8, 9) pólusok elrendezése ugyanilyen. A PAN frekven­ciák okozta nehézségeket hasonlóan csök­kenthetjük azzal, hogy az (A2, B2 . . . . . . jK2) pólusok távolságait (5. ábra) 50 különbözőre vesszük. Ez bizonyos esetek­ben nemkívánatos vibráláshoz vezethet, ha ugyanannyi nyílás van az adóban, mint a vevőben. E hátrány azonban való­színűleg megszűnik, ha az adóban több 55 nyílást alkalmazunk, mint a vevőben. A PAN frekvenciák okozta nehézségek csökkentésének más módja, hogy az 5. ábra egyszeres (A2, B2 — ,. K2) pólusai helyébe egymástól 2TC/4N radiáns távol­ságban fekvő két-két pólust teszünk és 60 2N nyílást használunk. A letapogatás sebessége ugyanakkora lehet, mint N pó­lusnál és ekkor már csak a 4PAN frek­venciák keltenek álló mezőket. Ha a ket­tős pólusok távolsága 27C./5N radiáns, 65 akkor csak 5PAN frekvenciák létesítenek álló mezőket és i. t. A 10. ábra szerinti osillagkaposolás, melynek semleges vezetéke, valamint há­rom fázisvezetéke van, rendszerint jobb 70 a deltakapcsolásnáüi, ámbár némely eset­ben utóbbit is hátrány nélkül használ­hatjuk. Előnyös, ha a nyílások száma páratlan szám, még pedig lehetőleg törzsszám, 75 minthogy ezáltal az álló mezőket keltó frekvenciák száma csökken. Mindamellett más számú nyílást is alkalmazhatunk, Hasonlóképen, ós ugyanabból iaz okból, páratlan és lehetőleg törzsszámú fázist 80 használunk az átvitelihez. A nyílások számának megszabásánál a következő szempontokat lehet figyelembe venni. Ha N számú egyenletesen elosz­tott nyílást veszünk és a vibrálást meg 85 kell akadályozni, akkor a kép minden területelemét másodpercenként 50-szer kell reprodukálni. Ekkor a 4. ábra sze­rinti képelrendezést véve alapul, a pász­tázó nyílások forgási sebessége a képhez 90 viszonyítva 50/N fordulat másodpercen­ként, vagyis a 4. ábra esetében a sebes­ség 50/11, illetve kb. 41 /* fordulat másod­percenként. A valamely adott elem le­adásához szükséges frekvenciasáv ekként 95 eredeti értékének 1/N-ed részére csökken. Feltéve, hogy a képet 300 csíkra bontjuk és mindegyik csíkban 250 területelem van, akkor egy nyílással, másodpercenként 50 letapogatással a legnagyobb szükséges 100 frekvencia 1'875 millió periódus/sec, egyenletesen elosztott N számú nyílással azonban csak 1'875/N millió periódus/sec. Tegyük fel, hogy maximálisan 10.000 pe­riódusig terjedő sávszélességgel akarunk 105 közvetíteni, akkor N értéke 187'5. A nyí­lások számát tehát előnyösen 191-nek ve­hetjük, amely törzsszám. A pásztázás forgási sebessége ekkor 50/191 fordulat másodpercenként, vagyis egy fordulat 110 majdnem 4 másodpercig tart. Ha a sávszélességet még tovább akar­juk csökkenteni, akkor az ú. n. érthető­ségi határt is figyelembe kell vennünk, vagyis azt a legkisebb frekvenciasávot, 115 mely még hűségesen továbbítja a képet.

Next

/
Thumbnails
Contents