117367. lajstromszámú szabadalom • Távolbalátó vagy más efféle berendezés

Ez a frekvencia tehát a (14) elosztóba ve­zetve, forgó mágneses mezőt kelt. E mezőt a 6. ábra grafikusan szemlélteti, ahol is az (1) teljes vonal a zérus térerősséget, a (2) 5 szakadozott vonal pedig valamely pilla­natban az elosztó körüli térerősséget jelzi. Feltételezzük, hogy a pásztázás iránya olyan, hogy a 6. ábra szerinti mező a nyíl irányában forog, sebessége pedig ter-10 mészetesen P fordulat másodpercenként. A valamely mozgó képelemnek megfelelő Pl alapfrekvencia Pl sebességgel forog, fázisa és amplitúdója pedig független a P alapfrekvenciáétól. 15 A P alapfrekvenciát P sebességgel forgó térerősség-maximum képviseli. P második harmonikusa olyan mezőt létesít, melynek az alapfrekvenciával azonos P sebességgel, azonos irányban forgó két maximuma van 20 (7. ábra). Hasonlóképpen a harmadik, ne­gyedik és ötödik harmonikust olyan me­zők képviselik, melyeknek az alapfrekven­cia P sebességével, az alapfrekvenciával azonos irányban forgó három, négy, illetve 25 öt maximumuk van. Az ötödik harmoni­kus mezejét a 8. ábra szemlélteti. A hatodik harmonikusnak azonban ugyancsak öt maximuma van, ezenkívül a mező P-vel ellenkező irányban —6/5 P 30 sebességgel forog (a negatív jel a forgás negatív irányát jelzi. A hetedik harmo­nikusnak négy maximuma van és —7/4 P sebességgel forog, a nyolcadiknak három maximuma van és —8/3 P sebességgel fo-35 i'o.g, a kilencediknek két maximuma van és —9/2 P sebességgel forog, végül a tize­dik harmonikusnak egy maximuma van és ez —10 P sebességgel forog. Általánosságban, az N-edik harmonikus 40 és egészszámú többszörösei kivételével, minden olyan harmonikushoz, melynek N—B frekvenciája P (AN + ——), ahol N a u pólusok és nyílások száma. A valamely egész szám (zérust is beleértve) és B vala­\ g 45 mely N-nél kisebb páratlan szám, —^— maximumot feltüntető mező tartozik, mely 2AN P ( ^—g + 1) sebességgel ugyanabban az irányban forog, mint az alapfrekvencia. N B A P (AN — ) frekvenciájú harmóniku­u . N—B 50 sok mezejének is - maximuma van 2AN és e mezők —P (^—g—1) sebeségjgel fo­rognak. A PN frekvenciának két mező felei meg, N maximummal és P frekvenciájú, ellen­kező irányú forgással. Az eredő mező te- 55 hát áll, de nagysága változik. A PAN frekvenciának is N maximuma van, me­lyek AP sebességgel ellenkező irányban forognak. Ezt a 9. ábra mutatja; a mezőt a (11) harmonikus keltette. 60 Látjuk tehát, hogy az 5. ábra szerinti elosztóban iaz eredeti kép mágneses egyen­értéke jön létre. Az ilyen mágneses képet a többfázisú villamos átvitelnél jól ismert módszerekkel lehet közvetíteni. így a 65 mező körül kellően elrendezett felvevő te­kercsekben a forgó mezők olyan áramo­kat keltenek, melyek valamely távoli he­lyen megfelelően elhelyezett tekercsekbe vezetve az elosztóban keltett mezőkhöz 70 hasonló forgó mezőket hoznak létre. Nyilvánvalóan előnyös, ha az ilyen te­kercseknek (tehát az átviteli pályáknak is) száma minél ldsebb; a találmányt példaképén három tekercs használatával 75 kapcsolatiban ismertetjük (5. ábra). A há­rompólusú (3) felvevő szerv a (14) elosató forgó mezőin belül van. A 10. ábrán vilá­gosság kedvéért az 5- ábrabeli (14) elosz­tónak csak a. bárom (4, 5, 6) felvevő te- 80 kérését tüntettem fel. A forgó mezők a három (4, 5, 6) tekercsben áramokat kel­tenek, melyek valamely távoli helyen az 5. ábrabelihez hasonló (16) elosztó ha­sonlókép elrendezett három (7, 8, 9) teker- 85 csébe jutnak és ezekben az adóbeli (14) el­osztóéihoz hasonló forgó mezőket kelte­nek. Ha most a vevő elosztójában az adó 5. ábrabeli )A2. B2 K2) teker­cseivel azonos módon elrendezett felvevő 90 tekercseket alkalmazunk, akkor a tizen­egy felvevő tekercs mindegyikében az adó hozzátartozó tekercseiben fellépő áramnak lényegileg megfelelő áramok ke­letkeznek. Mindegyik felvevő tekercshez 95 alkalmas nyílású fényforrást vagy fény­szelepet sorozunk; a nyílásaik az adó nyí­lásaihoz hasonló elrendezésűek, úgyhogy a kép reprodukciója létrejön. Az 5. ábrabeli berendezést vevőberen- K dezésnek is tekinthetjük és ekkor pl. a (K2) tekercset (15) erősítőn át a (KI) cellát helyettesítő fényforráshoz vagy fény-reléhez kötjük. Az adó tükrös dobjá­val szinkron forgó (12) tükrös dob az egy- t( dimenziós képet ismét létrehozza a (10) készüléken, mely viszont az eredeti (11) tárgy normális kétdimenziós képét állítja elő. Vannak bizonyos frekvenciák, melyek a 1

Next

/
Thumbnails
Contents