117298. lajstromszámú szabadalom • Eljárás érdes műrostok előállítására

Meg-jelent 1937. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÁS SZABADALMI LEÍRÁS 117298. SZÁM. IV/h/1. (XIY/a/1.) OSZTÁLY. — B. 13449. ALAPSZÁM. Eljárás érdes műrostok előállítására. Deutsche Bekleidungsindustrie G. m. b. H. cég Potsdam. A bejelentés napja 1936. évi május hó 30-ika. A találmány eljárás műrostok (ú. n. Stapelfasern) előállítására. Miként ismeretes, mesterséges rostokat úgy állíthatunk elő, hogy cellulozaolda-5 tokból, miként az a műselyem előállításánál használatos, gyakorlatilag végtelen fonalakat húzunk, melyek nagyszámú elemi szálból tevődnek össze. Ezeket a többé-kevésbé vastag fonalakat azután is-10 mert hosszúságú rövid darabokra vágjuk, miáltal oly terméket kapunk, mely számos műrostból áll. Míg a természetes rostok bodrozottak és többnyire szabálytalan, esetleg pikkely-15 szerű felülettel rendelkeznék, a fentemlített módon előállított műrostok lényegileg egyenesek ós simák és ennélfogva csak nehezen és többnyire osaík természetes rostokkal keverve fonhatok. 20 Ismeretessé vált ezeknek a műrostokinak utólagos mechanikai kezeléssel való érdesítése; így pl. a rostokat élee élű porral kezelik, amely a rost sima felületét érdessé teszi. Ezt az eljárást azonban csak 25 nagy erőfelhasználással foganatosíthatjuk; azonkívül hátránya, hogy kellemetlen partképződéssel van egybekötve. Végül a kezelés folytán a rostok szilárdsága résziben erősen csökken. 30 A találmány értelmében oly cellulozaoldatokat használunk, melyek olyan nagyságrendű szilárd részecskéket vagy azi eljárás folyamán megszilárduló részecskéket, pl. megkeményedő anyagrészeeskéket 35 tartalmaznak, melyek az egyes szálak felületét áttörik, illetve azon áthatolni képesek, ha ezeket az oldatokat fonófuvókán kicsapató közegbe, pl. kicsapófürdőbe sajtoljuk, azaz szilárd állapotú fonallá csapjuk ki és rögzítjük. Az így kapott 40 szálköteget szétvágjuk és oly egyesrostokat kapunk, melyek sok tekintetben a természetes rostokhoz hasonlóan viselkednek és ennélfogva mint a természetes rostok előnyösen fonhatok. 45 A fonóoldatba imkorporált részecskék nagysága a végleg elkészített egyesrost átmérőjét nem haladhatja meg, azonban 1 mikronnál lényegesen nagyobbnak kell lennie. Általában a részecskék nagysága 50 a fonóeljárás faja szerint és a rostok keresztmetszete szerint, a szokásos fonáltiterek mellett, mintegy 4—10 mikron között fekszik. Pl. 3 denier egyestiterhez kb. 6 mikron- 55 nyi átmérőjű részecskéket, 4 denierhez mintegy 7 mikronnyi, 5 denierhez mintegy 8 mikronnyi, 7 denierhez mintegy 9 mikronnyi és kb. 10 denier titerü szálhoz mintegy 10 mikronnyi átmérőjű részecs- 60 kéket használunk. A legmegfelelőbb feltételekre a következő képletet állíthatjuk fel: ahol D a hatásos részecskék átmérője mik- 65 ronökban, T az egyesi rost titere denierekben kifejezve és k mintegy 3—6 között fekvő számot jelent. Természetesen a részecskék alakjának és az egyesrostok keresztmetszetének szabálytalansága a kép- 70 lettől való eltéréseket okoznak. Nem tanácsos azonban, hogy a megadott képlettel kiszámíthatónál lényegesen nagyobb részecskéket használjuk. Ennél nagyöbb ré-