117298. lajstromszámú szabadalom • Eljárás érdes műrostok előállítására

szecskékiiek a használata a szakítószilárdságot lényegesen csökkenti. A részecskék méreteinek azonban általában a pigmentek méreteinél nagyobbak-5 íiak kell lenniök, mely pigmentek a gyakorlatban a legkülönbözőbb felhasználási célokra ismeretesek. A gyakorlatilag végtelen egyesszálból álló tompított fényű műselyem előállítására pigmentek hasz-10 nálatát ajánlottak. Ennél az eljárásnál igen ügyeltek arra, hogy a pigmentrészecskék lehetőleg kis méretűek, egész kolloidális méretig terjedő finomságúak legyenek. Azt már ugyanis régóta felis-15 merték, hogy a fonóoldatban szuszpendált idegen testecskék a fonóművelet alatt könnyen az egyes szálak törését idézhetik elő és ezzel pelyhes m ű selymet eredményeznek. Ezért nagy súlyt fektettek a le-20 hetőleg hatályos szűrésre, hogy az idegen testecskéket, melyek a fonóeljárást zavarják, eltávolítsák. E szűrést a fénytompító eljárásoknál sem hagyták el. Ebben az esetben a szűréssel a fonóeljárásnál az 25 egyes szál törésére vezető valamennyi részecskét eltávolították. Általában a kiszűrt részecskék a pigment nagyságrendjét meghaladó részecskék, míg az 1 mikronnál kisebb részecskék a szűrőn átha-30 Iádnak és a fonóeljárásnál kárt nem okoznak. Azok az előítéletek, melyeket a pigmentnagyságrendnél nagyobb oldhatatlan részecskékkel szemben tápláltak, azonban 35 nem indokoltak, ha oly mesterséges vágott rostokat kívánunk előállítani, melyek meghatározott hosszúságúak és szokásos módon fonalakká fonhatok. Kimutathattuk ugyanis, hogy a fonóoldat a 40 fonóeljárás folyamán vagy a frissen kialakított egyes szálak valóban többször elszakadnak, azonban a fonás művelete csakhamar megint megkezdődik és hogy e megszakítás semmiféle hártánnyal nem 45 jár, ha az 'elsőlegesen kapott fonott terméket később meghatározott hosszúságii darabokra vágjuk. A végeredményben kapott termék majdnem ugyanaz lesz: akkor is. ha a fonási • elj ar as folyamán nagy-50 számú egyesfonál el is szakad. A hozzáadható részecskék mennyisége tág határok között változhat és >2—10%-ig terjedő körzetben feküdhet. Tekintetbe kell azonban vennünk, hogy nagyobb 55 mennyiségek gyakran a rost szakítószilárdságára vannak káros befolyással. Általában szabálytalan alakú, élesélű és hegyes részecskékből álló por bizonyult különösen előnyösnek. Azonban egyéb minőségű porokat is használhatunk, ha azok a 60 fonóoldatban vagy a fürdőkben, melyeket a fonalak kicsapására vagy utókezelésére használunk, oldhatatlanok, azzal a. feltétellel azonban, hogy a részecskék elegendő nagyok. 65 Különösen előnyös, ha a részecskék éles élekkel rendelkeznek; infuzoriaföld, megőrölt kerámiai anyagok és ehhez hasonlók különösen, alkalmasak. Az eljárásnál a fonófuvókákat, hogy 70 azok el ne tömődjenek, célszerűen valamivel nagyobbra választjuk. Cellulózaoldat alatt e leírásban alapjában: véve mindazokat az: oldatokat értjük, melyek cellulózát szabad vagy kötött 75 alakban, vagy valamely származékát, pl. cellulózaesztert vagy cellulózaétert tartalmazzák. Kiesapató vagy koaguláló szer alatt e leírásban mindama folyékony vagy gáz- 80 nemű anyagot értjük, melyek a cellulóza oldatot a folyékony állapotból szilárd állapotba, illetve alakított állapotba átvinni képesek, e mellett a szilárd állapot alatt semmiesetre sem merev állapotot ér- 85 tünk. A „szilárd állapot" kifejezés még nem zárja ki azt, hogy :a kicsapott szálak ne lehetnének erősen képlékenyek. A találmány értelmében oly rostokat kaphatunk, melyek kiválóan érdesek, mi- 90 vei azok felületükön élesen kiemelkedő nyúlványokat vagy dudorokat és részben még töréseket (sarkokat) is mutatnak, E tulajdonságok igen értékeseknek bizonyulták, midőn a rostokat ,a gyapot- vagy 95 gyapjúiparban jól ismeretes eljárások szerint fonalakká fanjuk. E rostokból azonkívül oly fonalakat vagy szőtt vagy kötött termékeket állíthatunk elő, melyek a szokásosnál nagyobb térfogatúak és 100 így a melegítő képességük jobb. A gyapjú tulajdonságait még jobban megközelíthetjük, ha a mesterséges terméket a koagulálás aitán, azonban még képlékeny állapotban mechanikai bodro- 105 zásnak vetjük alá. E célra, pl. bordás hengereket, egymásba köz hagyásával kapaszkodó fogaskerekeket, két-két, keresztrudakkal ellátott végtelen szalagot 'használhatunk, amikoris az egyik szalag rúd- 110 jai mindig a másik szalag rúdjai között lévő közökbe kapaszkodnak. Pontos, hogy az összedolgozó bordásliengerek, fogaskerekek vagy szalagok egymást közvetlenül ne érintsék, hanem a kapaszkodó részek- 115 nél a kapaszkodó fogak illetve bordák között állandó köz maradjon, nehogy egyenlőtlen zúzás álljon elő.