117264. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szulfonált és szulfonálatlan aromás szulfonok előállítására

117364. 3 4. példa. Ha az 1. példa szériáit járunk el, azonban fenol helyett, egyenértékű mennyiségben, o-krezolt folyatunk a fenolból és kén-6 savmonohidrátból álló szulfonáló keverékbe, akkor végül a kevert szulfont kiváló hozammal, sűrűnfolyós massza alakjában kapjuk, mely hosszabb állás után sem kristályosodik. 10 Világos, hogy a leírt komponensek helyett, a fenolos szulfon&av és tetszőleges fenolok között minden lehetséges változat foganatosítható. Ily esetben hasonló tulajdonságú vegyes szulfonokat kapunk. 15 5. példa. A szokásos eljárás szerint D. A. B. 4 nyerskrezolból és szulfonálószerből kapott SÍ UI-fonáló keverék 800 részéhez, vakuumban, hajszálcsövön át, 120—125 C°-on, lassan, 20 3—4 órán belül 200 rész B.A.B. 4 nyerskrezott adunk. A kísérleti feltételeket úgy választjuk meg, hogy a reakció megáll, mihelyt krezolszulfonsavak és dioxiditolilszulfonok a kívánt arányban vannak je-25 len, amit a reakcióvíz ellenőrzésével vagy a savanyúság megváltozásának egyszerű titrálásával könnyein állapíthatunk meg. A reakcióvíz lepáríódik, amikoris kb. 25 rész nyers krezolt kapunk vissza, melyet újból 30 felhasználhatunk. Ha azonban súlyt helyezünk arra. hogy lehetőleg nagy szulfonhozamot kapjunk, akkor a leírt módon járunk el, azonban a hozzáfolyó nyerskrezolmennyiséget a két-35 szeresével szaporítjuk. Ekkor az elméleti hozam 70—80<'o-ál kapjuk. A hozam magasabb vákuum alkalmazásával még tovább fokozható. A fenti öt példában leírt, egyszerű vagy 40 vegyes szulfonok többek között a 611671.. 617015, és 617469. számú német szabadalmi leírások szerinti, cserzőanyagokait előállító eljáráshoz közbenső termékekül is használhatók. Ebben az esetben nem 45 kell a szulfonképződést lehetőleg messzire vezetni, hanem a reakciót megszakítjuk, mihelyt a szulfonnak a fenolszulfonsavhoiz való aránya a cserzőanyag kondenzílására megkívánt mértékű; a reakciómasszát 50 pedig teljes egészében minden tisztítás nélkül dolgozzuk fel. így az eddigelé már ismeretesekhez hasonló tulajdonságokkal rendelkező cserzőanyagokait kapunk, azonban a cserzőanyag és a bőr általában 55 véve világosabb színűkkel tűnnek ki, ami a szulfonok kíméletesebb előállításától ered. Ezenkívül a krezolkeverékből kapott vegyes szulfon azért értékes, mert vizies fenolszulfonsavoldatokban kiválóan oldódik. Ennek folyománya, hogy a formaldehidkon- 60 denzálások töményebben foganatosíthatók és hogy már 50—60 O hőmérsékleten dolgozhatunk; ez igen előnyös arra való tekintettel, hogy a fenolszulfonsavak >avanyú oldatokban, forrási hőmérsékleten ha- 65 sadásra hajlamosak. Az alábbiakban a találmány szerint kapott szulfonkeverékek tulajdonságaihoz hozzászabott cse r zőany ag-e 1 öá 11 í t ó eljárásokra vonatkozó közelebbi adatokat köz- 70 lünk Az 5. példa szerinti, 800 rész szulfonálókeveréket és 200 rész nyers krezolt a következőképen dolgozzuk fel: a) A keletkezett, szulfonsavból és szül- 75 fonból álló keverékhez 200 rész vizet, majd 20—25°-ra való lehűlés után 200 rész 30 o/o-os formalhidet adunk és az anyagot éjjelen át állni hagyjuk; a hőmérséklet a kondenzálódás folyamán 60—65°-ra emel- 80 kedik. Az anyagot szükség esetén hűtjük. A keletkezett, vízben oldható kondenzálási termékeknek vízzel való hígítása után az anyagot 250 rész 37%-os lúggal gyengén kongósavanyúra állítjuk be és 85 2-500 részre töltjük fel. így viszkózus, cserzésre kész kivonatot kapunk; az irha súlyára számítva 60—80 rész is elegendő az átcserzéshez, melyet éppen úgy foganatosítunk, mint növényi kivonatok esetén. 90 A találmány szerint kapott cserzőanyag vaskloriddal nemcsak kék színeződést hanem csapadékot is ad, még pedig konyhasóval csapható ki. b) A reakciókeveréket nátronlúggal fe- 95 nolftaleinlúgosra állítjuk be és a fölös krezolt vízgőzzel teljesen lefúvatjuk. Az anyaghoz 20°-ra való lehűlése után, lassan, 200 rész 30°/o-os formaidelhidet adunk és az egészet 5 óra hosszat főzzük. A konden- 100 zálás befejeztével az anyagot 1800 részre és a cserzéshez célszerű savanyúságra állítjuk be. Az anyag cscrzőtulajdonságai az a) alatt leírt változat szerinti cserzőanyag saját- 105 ságaival messzemenően egyeznek. 6. példa. 240 rész dikrezilglikoléternek 220 rész kénsav monohidráttal, 2 óra hosszat, 100— 110°-on foganatosított szulfonálásával elő- 110 szöris a dikrezilglikoléterdiszulfonsavat állítjuk elő és azután a szulfonáló masszáhoiz 120—130°-on, az 1. példában megadott feltételek között, lassan, 190 rész amilfenolt