117264. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szulfonált és szulfonálatlan aromás szulfonok előállítására

117264. 4 folyatunk. A reakcióvíz 35—40 g-ot magá­rai ragad és azt visszanyerjük. Végül a kevert szulfon monoszulfonsav­ját, egy-egy molekula amilfenolból és dik-5 rezilglikoléterdiszulfonsavból, sűrűnfolyós, világos massza alakjában kapjuk. Az amil­fenol utolsó maradékai a kellő lúgosság beállítása után vízgőzzel lefúvathatok. A reakciótermékeknek már jó nedvesítő tulaj-10 donságai vannak és ez a termék többek között nedvesítőszerek előállításához köz­benső termékül használható. Amilfenol helyett megfelelő mennyiségű fenoll vagy lcrezolok is használhatók. 15 7. példa. 120 rész dikrezilglikolétert 110 rész kén­sav monohidráttal, 2 óra hosszat, 105— 110°-on szulfonálunk és azután a nyers szulfonálókeverékhez, vakuumban, 80 rész 20 o-klorfenolt csepegtetünk. Az o-klorfenol 15 részét visszanyerjük. Az o-klorfenolt he­lyett, egyenértékű mennyiségben, 2.4-di­klorfenolt is alkalmazhatunk, ekkor azon­ban a hozam valamivel rosszabb. 25 8. példa. 250 rész 100°/o-os naftalinmoinoszulfonsa­vat, melyet a nyers szulfonálókeverék alak­jában alkalmazunk, továbbá 125 rész di­oxidifenilszulfoait és 46 rész 100»/o-os kén-30 savat 15 mm-es vakuumban, 10 óra hosszait 160—170 C°-ra hevíLünk. Lehűlés után a reakciómasszát vízbe öntjük, melyben a szulfonált reakciótermék kiválás nélkül old­ható. Megfelelő hígításra való beállítás és 35 közömbösítés után cserzésre közvetlenül al­kalmas leveket kapunk, melyek adott eset­ben formaldehiddel való utókezelésnek vet­hetők alá. A naftalinmonoszulfonsav helyett meg-40 felelő mennyiségű tetralinszulfomsav vagy naf lalindiszulífonsav is alkalmazható; utóbbi esetben a kénsav hozzáadásának cl kel 1 maradnia. Így az előbbiekhez hasonló tu­lajdonságú kondenzálási termékeket ka-45 punk. Ezzel szemben a íenolszul l'onsava k oly anyagokat adnak, melyeknek cserző­lulajdonságai még nem igen kifejezettek. Ezek az anyagok a szokásos módszerekkel, pl. formaldehid és aromás oxivegyületek alkalmazásával foganatosított további kon- 50 denzálással cserzőanyagokká dolgozhatók fel. 9. példa. 120 rész, nyers krezolból előállított dikre­zilglikolétert előbb 110 rész 100"/o-os kén- 55 savval, 2 óra hosszat, 100—110 O-on szulfo­nálunk és 125 rész dioxidifeiiilszulfom hozzáadása után az anyagot 8 óra hosszat, 140 C°-on, 15 mm-es vakuumban konden­záljuk. A beállított és közömbösített oldat 60 cserzőtulajdonságai a 8. példa szerinti ter­mékek sajátságaival egyeznek. A 8. és 9. példa szerinti cserzőanyagoik nem tartalmaznak CHa -hídat, minthogy gyűrűrendszereik csak S02 csoportokon át 65 kapcsoltak. Így lehetővé vált a drága for­maldehid megtakarítása, melyet az olcsóbb kénsavval helyettesítünk. Ez az olcsóbbo­dáson kívül még a nagyobb fényállóság előnyével is jár. A többi tulajdonság éppen 70 olyan jő, mint az aromás szulfonsavaikból és szulfonokból kapott, megfelelő formai­dchidkondenzálási termékeknél. Mint az előzőkből látható, a vákuum, amelyben dolgozunk, fontos szerepet ját- 75 szik. A vákuum előnyösen kb. 10—25 mm higanyoszlop között van, de nem szorít­kozik ezekre a határértékekre. Szabadalmi igények: 1. Eljárás legalábbis egy hidroxilcsopor- 80 tot és legalább egy (S02 ) hidat tartal­mazó, szulfonált és szulfonálatlan, aro­más szulfonok előállítására, melyre jel­lemző, hogy aromás .szénhidrogéneknek vagy fenoloknak, illetve ezek étereinek 85 szulfonsavjait fenolokkal vagy ezek származékaival, különösen szulfonjaival, vakuumban hevítjük. 2. Az 1. igényben védett eljárás változata, melyre jellemző, hogy az 1. igénypont 90 szerint kapott reakciómasszát formal­dehiddel való kondenzálással cserző­anyagokká való további feldolgozásnak vetjük alá.

Next

/
Thumbnails
Contents