117187. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mozaikelektródák készítésére

gyakran további nehézséget okozhat a rendszer olyan elrendezése, hogy az elektronsugár a mozaikernyőnek ugyanazt az oldalát tapogatja le, mint amelyre a 5 képet vetítik. Ez hátrányos, amennyiben a mozaikelektródát az elektronkilövelőberendezéshez vagy más elektronforráshoz képest szög alatt kell elhelyezni ; ezért, ha a reprodukált villamos-optikai képben 10 a torzítást el akarjuk kerülni, különleges elektronsugaras letapogató szervekre van szükség, vagy pedig a trapézszerű torzítás (az ú. n. „zárókő" hatás) kiegyenlítéséről kell gondoskodni. Az ilyen torzítás ki-15 egyenlítésére alkalmas rendszert pl. a 412.092. számú brit szabadalmi leírás ismertet, bár más rendszereket is használhatunk. Az előbb említett egyes nehézségek ki-20 küszöbölésére ajánlották a kétoldalas mozaikelektróda alkalmazását. Akétoldalas mozaikelektródát nagyjában úgy jellemezhetjük, hogy az szigetelő alapzaton úgv van kialakítva, hogy egyik oldalát az 25 elektronsugárral tapogattat ha tjük le, a képet pedig annak másik oldalára vetítjük. A primér elektronsugarat így a fényvillamos emissziótól elválasztjuk. Ez az elválasztás előnyös, mert a primér elektron-30 sugárnak az anódo- vagy mozaikfelületre való felütődési pontjánál felszabaduló szekundérelektronok a fényérzékeny felületről felszabaduló elektronoktól elkülönülnek. így a két forrásból származó két .35 fajta elektroncsoport összekeveredését elkerüljük, ha az ernyőt vagy mozaikelektródát az alábbiak értelmében alakítjuk ki. A találmány céljai : először, nagy-40 érzékenységű katódasugaras távolbalátó adócső létesítése ; másodszor, olyan katódasugaras távolbalátó adócső létesítése, amelynél a nagy érzékenységet jó képfelbontással kombinálhatjuk ; harmad-45 szor, olyan katódasugaras távolbalátó adócső létesítése, amelynél a mozaikfelület az ismerteknél sokkal erősebi) szigetelésű ; és negyedszer, egyszerűbb és egyenletesebb módszer katódasugaras távolbalátó adó-50 csövekben használható mozaikernyők előállítására. A találmány további céljai és jellemzői az alábbi leírásból tűnnek ki. Megjegyzendő, hogy a találmány nincs a be-55 mutatott foganatosítási alakra korlátozva, amennyiben a találmány keretén belül különböző más megoldások is lehetségesek. A találmány lényegileg javított karakterisztikájú katódasugárcső készítése, amely javított, huzalhálós alapzatú 6( mozaikanódastrukturát foglal magában. A huzalok szitaszerűen egymásba vannak szőve, amely szitának négyzetcentiméterenként mintegy 1.500—20.000 szeme van. Az ilyen méretű szitánál a szabad felület- 6E nek a teljes felülethez való aránya viszonylag kicsi, meri a szitának különlegesen finom dróttal való szövése a gyakorlatban célszerűtlen. Ehhez járul még, hogy szükség van olyan felületre, amely zománccal u egyenletesen bevonható, hogy így, ha e bevonás után a szemeket fémmel" töltjük ki, igen nagyszámú, szigetelt elemi töltetet kapjunk, amelyeknek száma az ernyő szemeinek számával egyenlő. Ez a köve- 75 telmény szükségessé teszi az ernyő lehtngerelését, hogy a vetülékhuzalok a lánchuzalokba beágyazódjanak. Ez a művelet a szabad felületnek a teljes felülethez való arányát szükségképen nagy mértékben g0 csökkenti. A találmány értelmében az ilyen ernyőt úgy tessziik hatékonyabbá, hogy ezt az arányt nagy mértékben növeljük. Ezt az eredményt célszerűen az alább leírandó maróeljárással érjük el. 8

5 A találmányt a rajz kapcsán részletesebben ismertetjük. A rajzon az 1. ábra a találmányt magában foglaló elektroncső tengelyirányú metszek-. A 2. ábra a találmány szerint elkészített g0 mozaikernyő nézete. A 3. ábra a találmány szerint elkészített mozaikernyő egy részletének erősen nagyított távlati képe ; a 4. ábra a 3. ábrának 4—4 vonal szerinti 95 metszete a nyilak irányában nézve, végül az 5. ábra a mozaikernyőstruktura egy részletének erősen nagyított nézete a fényérzékennyé tételt megelőző kezelés után. Az 1. ábrán bemutatott készüléknek légtelenített (10) burája van, amely rendszerint a (12) nvakrészbői és a (14) ben- J geres részből áll, amely utóbbi a lényegileg A sík (lő) felületben végződik. A nyakrész behúzott vége a (18) elektronkilövelő írj szerelvényt tartja, amely a (20) fűtő- } szálból, a (22) katódából, a (24) vezérlőrácsból vagy tárcsából és az első (26) anódából áll. Megfelelő (nem ábrázolt) forrásból az elektronkilövelő szerelvény lf alkatrészeire felvitt villamos feszültségek hatására a katódából a cső tengelyének irányában a (28) jelzésű elektronsugár lép ki. Megfelelő (30) és (32)kitérítőelemeket alkalmazunk, amelyekreletapogatófeszült- 1 ségeket viszünk fel, hogy a sugár a csőnek az elektronforrással szembenfekvő végén