117063. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gumi vagy rokonanyagaiból álló vizes diszperziók sűrítésére

és kötött alkáliáknak együttes alkalmazása közönséges szappanképzésre vezet ; azon­ban mivel a szappan diszperziókat pl. a kasztiliai szappan (castile soap), vagy 5 káliumoleát diszperzióit rendszerint nehéz a eiklohexanollal összekeverni, hacsak nem hígítjuk fel oly mértékben, hogy ezáltal magát a gumidiszperziót is károsan fel­hígítjuk, célszerűbbnek tartottuk azt, hogv 10 az ilyen szappanok közvetlen felhasználása helyett, a savat a destabilizálószerrel össze­keverjük és csak azután adjuk a keverék­hez az alkáliát. Megjegyzendő, hogy a latex sűrítése 15 a szerves destabilizálószer és a fent említett szerek együttes hatásának tulajdonítandó. Ciklohexanol és származékai egymagukban nem idézik elő a szó értelmében vett „határozott sűrítő hatást". Egymagukban 20 alkalmazva, hacsak rendkívül óvatos ada­golással nem akadályozzuk meg csomók képződését, a latexet teljesen labilizálják, vagvis nontosan az ellenkező hatást érjük el velük, mint ami találmányunk célja, 25 hogy t. i. kitűnő stabilitású, sűrített termé­ket állítsunk elő. Nem illó diszpergáló anyagok használata a savaknál lénveges ténvezőnek bizonyult a kívánt tulajdon­ságok eléréséhez. Ilyen iránvú összehason-30 lító vizsgálatok arra az eredményre vezet­tek, hogv a stabilitás biztosítása szem­pontjából trietanolamin-oleát felhaszná­lása előnvösebb a kálium-oleátnál, ez utóbbi pedig jobb, mint ammonium-oleát. 35 Glicerin használata kötött alkáliák helyett szintén kiváló eredményeket adott. A következőkben ismertetett példák, a találmány lényegének és megvalósítási módjainak szemléltetésére szolgálnak. 40 el : 1. példa. A sűrítőanyagot két részletben készítjük ola j sav metilciklohexanol 1. 8.9 súlvrész 6.2 2. 1.0 ,, káliumhidroxid 8.6 ,, víz A két adag összekeverve képezi a sűrítőanyagot ; ehelyütt megjegyezzük, hogy úgy tárolás, mint használat szem-50 pontjából célszerű az ilyen hatóanyagot összetett diszperzió vagy emulzió alakjá­ban előzetesen elkészíteni. Hasonlóképen készíthetünk sűrítőanyagot trietanolamin és glicerin keverékéből, amint azt alább 55 leírjuk. Ha 100 súlyrész, centrifugálással 60%­osra töményített latexhez 1 súivrészt adagolunk a fenti hatóanyagból — ami szilárd gumira számítva lcb. 0.65%-nak felel meg, — úgy a latex viszkózussága ( rögtön összekeverés után 125-ről 200-ra, 24 óra múlva 820-ra, 72 óra múlva 1020-ra emelkedett. 336 óra múlva a viszkózusság értéke 1080 volt, vagyis a 72 óra múlva elért maximum után a viszkózusság lénye- ( gesen már nem emelkedik. Az ilymódon sűrített latex igen jó stabilitású és stabi­litása és állománya heteken keresztül állandó marad. 2. példa. ri Az előző példa szerinti sűrítőanyagból 1 súlyrészt 100 súlvrész 50% gumitartalmú vulkanizált latexhez keverünk. A vulkani­zált gumidiszperzió viszkózussága 72 óra alatt kb. négyésfélszeresére emelkedett. 7 * 1 <31 •>. hé Ida. Az előző példákban használt sűrítő­anyag 1 súlyrészét 100 súlyrész hígított közönséges latexhez keverjük. A hatás ez esetben csak kismérvű volt és hasonló 8 változást kaptunk hasonlóan hígított vul­kanizált latexszel is. A sűrítőannyag2—3% ig terjedő mennyiségének adagolása esetén azonban — amely a végső gumira számítva 2—3% káliunioleátnak fele) meg —- már 8 jelentékeny sűrűsödés mutatkozik, mi­közben jó stabilitású sűrített latex kelet­kezik. Ez a példa azt mutatja, hogv a létesített sűrűség mértéke ceteris paribus, a latex 91 töménységétől függ. Amíg u. i. kb. 1 % sűrítőanyag 40%-nál kisebb gumitartalmú altexeknél csak kis sűrítőhatást fejtett ki, sőt egyes esetekben kismérvű hígítást okozott, addig az előbbinél töményebb 91 nyers vagy vulkanizált latex sűrűségét, a sűrítőanyagok már ugyanilyen csekély mennyisége is jelentékenyen növelte. Min­den egyes esetben, egy egyszerű előzetes kísérlet segítségével megállapíthatjuk a IC mindenkori célra legkedvezőbb munka­körülményeket. ú. m. a latex kezdeti koncentrációját és a kívánt sűrűség elérésé­hez szükséges sűrítőanyag legkisebb menv­nviségét illetőleg. Ajánlatos a próba- 10 keveréket 2—.3 napig állni hagyni, mivel a sűrűsödés ezen idő alatt fokozatosan halad előre ; sűrű kenőcs készítésénél 3—4 napos időtartam szükséges, mivel ennél korábban esetleg nem észlelhető a in legnagyobb sűrűsödés.

Next

/
Thumbnails
Contents