116932. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tápkészítmény előállítására
2 116932. numban megy végbe, mimellett az átalakulás mérve a keményítő állapotától és az enzimes nedvek hatékonyságától függ. Ismeretes továbbá az is, hogy sok termé-5 szetes táplálékban, mint pl. főzelékekben, cereáliákban a keményítő erős cellulóz falu sejtek belsejében van, mely sejtek falai meggátolják vagy megnehezítik az enzimnek a keményítőhöz való jutását, 10 pedig az, enzimhatásnak előfeltétele aÍA enzim és a keményítőszemese tényleges érintkezése. Ezek után érthető, hogy sok esetben a keményítő megemésztése igen gyakran 15 csak lassan, és igen gyakran csak tökéletlenül megy végbe, különösen gyakori ez az eset gyermekeknél, akiknél nemcsak az emésztő-csatorna és az enzimes nedvek aránylag gyengék, de rendes fogazat híj-20 ján az emésztési folyamatnak rágással való megkezdése is hiányzik. Ez egyik oka annak, hogy miért nem lehet gyermekek táprendjébe sok olyan keményítőtartalmú anyagot felvenni, melyek egyébként igen •25 kívánatos táplálási előnyök elérésére lennének alkalmasak. Ha rendes fel nem tört, keményítősejtek kerülnek érintkezésbe pl. a duodenumban keményítő-h ásító enzimekkel, ezek a sejt-30 falakon kénytelenek ozmotikusán áthatolni, hogy a keményítőszemcsékhez juthassanak, ami a keményítő átalakításul természetesen hátráltatja. Az átalakítás megtörténtével viszont a keletkezett egy•35 szerű cukroknak kell a sejtfalakon át ozmotikus utón kilépniök. Ez a folyamai, szükségképpen lassú és nehézkes, és a keményítő lassú és gyakran tökéletlen megemésztésének valószínűleg egyik főoka. 40 Ismerétes, hogy ha a keményítő tiilsolká marad az emésztőcsatornában, a vastagbélben nem kívánatos erjedés lép fel, mely ismert zavarokat, mint kólikát, gasztritiszi:, stb. okoz. 45 Tudvalévő továbbá, hogy sok esetben, különösen gyermekeknél a cellulóznak az eliminálás szempontjából hasznos ballaszthatását nem lehetett alkalmazni, mert a természetes tápanyagok rendes §0 megemésztése után még megmaradó aránylag nagy és durva cellulózdarabok izgató hatást fejtettek ki, mert a rágással járó felaprítás és az emésztőcsatornában való fellágyulás — alaposabb felaprítás 55 híjján — nem elégséges az izgató hatás biztos elkerülésére. Ez az izgató hatás különösen a gyengébb és érzékenyebb emésztőrendszerű és rágni még nem tudó gyermekeknek ilyen élelmiszerekkel való táplálását gátolta, holott az izgató hatás 60 híjján sok esetben kívánatos lenue a gyermekeknek étrendjébe ilyen főzelékeket és cereáliákat felvenni. Tudvalevően az ilyen tápszerek sok jóhatású ásványi anyagot és egyéb értékes olyan tápanya- 65 gokat tartalmaznak, melyek egyébként nem állnak rendelkezésül. Ennek megfelelően a. találmány egy további célja olyan eljárás létesítése, mellyel főzelékeket, cereáliákat, s ha- 70 sonló tápszereket az imént felsorolt hátrányoktól mentesíteni lehet, úgy hogy a keményítő lényegileg tökéletesen és aránylag rövid időn belül megemészthető, utólagos fermentálást és az ezzel kapcso- 75 latos kellemetlenségeket elkerülő állapotba jut, az eredeti tápszer cellulóztartalma pedig a keményítőtől elkülönödik és finoman felaprózódik, úgy hogy egyrészt nem befolyásolja hátrányosan a 80 keményítő megemésztődését, másrészt nem alkot izgató cellulóztömegeket. Megállapítottuk, hogy ilyen elaprózott állapotban a cellulóz változatlanul kifejti a bélben a kívánatos lazító és terjedelmesítő 85 cellulózhatást, anélkül, hogy az eddig tapasztal t izgató hatások fellépnének. A cellulóz ilyen nagymérvű felaprítása kiszabadítja és asszimilálhatóbbá teiszii az értékes tápalkatrészeknek tekinthető ás- 90 ványi alkatrészeket is. A találmány szerinti eljárás egyik lényeges mozzanata a keményítőtartalmú tápszer olymérvű felaprítáisa, melynek eredményeként a keményítősejtek egy- 95 mástól lényegileg teljesen elkülönödnek s az egyes keményítőseitek lényegileg teljesen szétszakadnak úgy, hogy a ikeményítőszemcsék a sejtfalaktól teljesen elválnak ós gyakorlatilag teljesen extraceilluláris 100 álapotba jutnak s ennek folytán közvetlenül érintkezhetnek a keményítő-bontó enzimekkel, mimellett egyidejűleg a tápszer egyéb cel'lulózrészei is annyira felaprítódnak, hogy a bennük lévő ásványi alkat- 105 részek könnyebben asszimilálhatóvá válnak. A keményítő- és cellulózrészeknek a találmány szerinti eljárással létesített mérete az eddig elértnél jóval kisebb, külö- no nősen az eredeti keményítősejtek méretéhez viszonyítva, mert a találmány tárgyánál lényeges az egyes kieiményítősejtek szótszakítása s a keményítőnek a sejtfalaktól való elválasztása, továbbá cellulóz- 115 nyaláboknak és sejtcsoportoknak olymérvű felaprítáisa, mely kiküszöböli cel-