116896. lajstromszámú szabadalom • Könyvelési eljárás

három különböző tétellel kitöltött szeletet egymás alá rögzítettünk, pl. ráragasztottunk. A szeletek elkészítése és kitöltése igen 5 sokféle módon eszközölhető s rendszerint ahhoz fog igazodni, hogy kis vagy nagy vállalat bonyolult vagy egyszerűbb könyvelése jön-e tekintetbe. A találmány egyik lényeges jellegze-10 tessége, hogy az azonos tétellel kitöltendő üres szeletek mindegyikét vagy legalább is túlnyomó számát tetszésszerinti ismert sokszorosító eljárás, pl. nyomtatás, fénymásolás, stencilezés, átütés, átírás stb. se-15 gélyével töltjük ki. A következő példákban egyszerűség kedvéért átírásos vagy átütéses sokszorosítást fogunk feltételezni. A találmány szerinti eljárás olyan 20 primitíven egyszerű esetében, amikor bármelyik könyvelendő tétel legfeljebb négy, de esetleg kevesebb könyvelési lapon könyvelendő el, négy üres szeletet rétegeziink egymás fölé, melyek pl. eleve 25 egymástól megkülönböztető jelzésekkel ellátottak, pl. különböző színűek vagy különböző színű vonásokat vagy foltokat, vagy azonos színű, pl. fekete, de különböző alakú (pl. kör, csillag, háromszög, 30 négyszög) foltokat tüntetnek fel. Ilyen különböző foltokként számjeleket (pl. I, II, III, IV) vagy betűket (pl. A, B, C, D) is használhatunk. Az üres szeleteket ezután ismert módon átírással kitöltjük a 35 tétellel. A legfelső szelet az 1. ábra szerinti pl. pontozott vonalozással lehet eleve ellátott, ami különösen a számrovatok szabatos kitöltését könnyíti meg. De a legfelső szelet ilyen előzetes vonalozását is 40 megtakaríthatjuk, ha pl. a legfelső szelet alá ilyen vonalozásii sorvezetőt helyezünk, avagy pl. gépen írunk. A négy szelet ilyen módon eszközölt kitöltése után az egyes szeleteket a meg-45 különböztethető jelzésükkel azonos jelzésű „nyilvántartási gyiijtők"-nek a tétel tartalma szerint megválasztott megfelelő könyvelési lapjaira úgy rögzítjük, hogy a legutóbb berögzített szelet a 50 számlalapra korábban berögzített szeletek alá kerüljön. Az azonos könyvelési lapra rögzítendő különböző szeletek pontosan egymás alá illesztését pl. úgy eszközöljük, hogy a szelet jobb szélét pontosan a 55 számlalap jobb széle fölé helyezzük. Általában célszerűbb azonban a pontos egymás alá helyezés megkönnyítésére a szeleteken, pl. kitöltésük alkalmával illesztékjelzéseket alkalmazni. E célból pl. a szeletek kitöltésekor az 1. ábra x vezér- 60 vonalát is meghúzzuk, a kitöltött szeleteknek a könyvelési lapokra való ragasztásakor pedig arra ügyelünk, hogy az új szelet x vezérvonala az előbb berögzített szelet x vezérvonalának folytatásába 65 vagy a könyvelési lapra eleve ráhúzott (2. ábra) x' vezérvonala fölé kerüljön. Az azonos tétellel kitöltendő szeleteket a kezelés megkönnyebbítése céljából ajánlatos szeletfüzetekké egyesíteni. (Olyan 70 sokszorosítási esetben, amikor az eredeti tételpéldány és a sokszorosítások egyidejűleg készülnek el). A 3. ábra értelmében az egyes szeletek a (3) szegéllyel szélesebbek az 1. ábrabelinél s e helyen pl. 75 (4) kapocs egyesíti őket füzetté. A szeletek kitöltése után pl. az (5) lyuksor (perforáció) mentén való leszakítással az egyes szeleteket egymástól elkülönítjük. A helyett, hogy csak egy tétel befoga- 80 dására alkalmas szeleteket egyesítenénk füzetekké, a 4. ábra értelmében több, pl. hat tétel befogadására alkalmas lapokat is egyesíthetünk. Mikor az ilyen füzetet pl. hat egymás után felmerülő tétellel ki- 85 töltöttük, a füzetet — az egyes tételeket elválasztó, a tétel bevezetése után meghúzott (6) tételzáró vonalak mentén kitöltött szeletekre vagdossuk szét. Tételzáró vonal helyett az üres füzetet a (6) 90 vonalak mentén — pl. az (5) lyuksor (perforáció) létesítésével egyidejűleg — kilyukgathatjuk, úgyhogy e lyuksorok egyrészt a tételek bevezetésekor a tételzáró vonalak meghúzását, másrészt a kitöltött 95 füzetnek szeletekre való bontásakor kés vagy olló használását feleslegessé teszik. Természetes, hogy ha különböző több tétellel kitöltött lapokon közvetlenül egymás alatt ugyanazon nyilvántartási 100 gyűjtő ugyanazon könyvelési lapjára rögzítendő két vagy több tétel fordul elő, az ezt a két vagy több tételt tartalmazó laprészt nem kell tovább felszeletelni. Azt a kérdést, hogy az egyes tételekről 105 hány azonos tartalmú kitöltött szelet, vagyis hány példány készítendő (eredetit és másolatokat összeszámítva), rendszerint az illető könyvelést felfektető szakértő könyvelő állapítja meg. A szak- 110 értő könyvelő előbb megállapítja, hogy az adott esetben hányféle és milyen „nyilvántartási gyűjtőt" fog felfektetni; ebből szakértelme alapján meg tudja állapítani, hogy az összes tételek mindegyikéről 115 hány kitöltött szelet készítendő.