116764. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a képtávirászat módszerei szerint egyes jelekre felbontott írásjeleknek villamos úton való átvitelére

Mm MAGYAR KIRÁLYI % SZABADALMI BÍRÓSÁG m SZABADALMI LEIRAS 116764. SZÁM. Vll/j. OSZTÁLY. — L. 6922. ALAPSZÁM. Eljárás a képtávírászat módszerei szerint egyes jelekre felbontott írásjeleknek villamos úton való átvitelére. C. Lorenz Aktiengesellscliaft gyári cég Bérlin-Tempelhof. A bejelentés napja 1935. évi julius hó 9-ike. Németországi elsőbbsége 1934. évi julius hó 16-ika. Ismeretes írásjeleknek oly módon való átvitele, hogy a betűket pontokra bont­juk fel és e pontokat a képtávírászat módszerei szerint visszük át az adás he-5 lyéről a vétel helyére. Ismeretes azonkí­vül az adóberendezést írógép módjára ki­képezni és a képjeleket, melyekből a be­tűket tesszük össze, vezető szegmensekkel ellátott, mozgásba hozott, tárcsákkal, 0 érintkezőkkel, bütykös tárcsákkal vagy más hasonló eszközökkel leadni (képírók). Ismeretes azonkívül, hogy ily készülé­keknél a külön szinkronizáló berendezés megtakarítható oly módon, hogy minden 5 egyes kibocsátott jelet a vevőkészüléken többszörösen feljegyzünk a regisztráló szalagra. így elérjük azt, hogy a szinkró­nizmustól való eltérés esetén, a vevőnél feljegyzett sorok közül legalább egy ol-0 vasható. Ennek az eljárásnak meg van azonban az a hátránya, hogy az írásvo­nalak a színkrónizmustól való eltérés foka szerint többé vagy kevésbbé ferdék a pa­pírszalagon. Gyakran elegendő ez az el-15 járás akkor, ha az ily módon átvitt táv­iratokhoz csak oly személyek férnek hozzá, akiknek ezekkel minden nap dol­guk van. Ha azonban ezeket a távirato­kat a nagyközönség részére is hozzáférhe­tő tővé akarjuk tenni, akkor az ilynemű fel­jegyzés gyakran kellemetlen, mivel ezek­nek a gyors olvasásához bizonyos gyakor­lat szükséges. E találmánynak tehát az a feladata, tö hogy az írásjeleket csak egyszer jegyezze fel és oly egyszerű szinkronizálási mód­szert alkalmazzon, mely az átvitelhez szükséges időt vagy egyáltalán nem, vagy csak csekély mértékben hosszabbítja meg és mely a vevőkészülék költségeit lehető- 40 leg csökkenti. Ezt úgy érjük el, hogy a szinkronizáló lökéseket ama képsorok kö­zötti szünetekben, melyekből az írásjele­ket összeállítjuk, vagy pedig az egyes írásjelek közötti szünetekben adjuk meg. 45 Minden egyes írásjelet, pl. minden be­tűt több képsorba bontunk fel, azokat egymás után visszük át és ezekből alkot­juk az egyes írásjeleket. Az egyik képsor­ról a másikra való átmenetnél színkroni- 50 záló lökést adhatunk. Lehetséges azon­ban az is, hogy a szinkronizáló lökést csak egy több képsorból álló teljes írás­jel (pl. betű) átvitele után adjuk meg, mivel az egyes írásjelek között mindig 55 egy bizonyos távolságnak kell lennie. Hogy hogyan bontjuk fel a betűket so­rokra és hogyan visszük át a színkroni­zálójeleket, azt alább bővebben megma­gyarázzuk. 60 A találmányt a következőkben néhány példával magyarázzuk meg: Az 1. és 2. ábra két vázlatos nézet, melye­ken a találmány elve megmagyaráz­ható. A 65 3. ábra a vevőberendezés vázlatos áb­rázolása. A 4. ábra oly diagramm, mely a 3. ábrán látható ködfénylámpa működésére vo­natkozik. 70 Az 1. ós 2. ábrán az (1) vevőszalagot és

Next

/
Thumbnails
Contents