116764. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a képtávirászat módszerei szerint egyes jelekre felbontott írásjeleknek villamos úton való átvitelére

Mm MAGYAR KIRÁLYI % SZABADALMI BÍRÓSÁG m SZABADALMI LEIRAS 116764. SZÁM. Vll/j. OSZTÁLY. — L. 6922. ALAPSZÁM. Eljárás a képtávírászat módszerei szerint egyes jelekre felbontott írásjeleknek villamos úton való átvitelére. C. Lorenz Aktiengesellscliaft gyári cég Bérlin-Tempelhof. A bejelentés napja 1935. évi julius hó 9-ike. Németországi elsőbbsége 1934. évi julius hó 16-ika. Ismeretes írásjeleknek oly módon való átvitele, hogy a betűket pontokra bontjuk fel és e pontokat a képtávírászat módszerei szerint visszük át az adás he-5 lyéről a vétel helyére. Ismeretes azonkívül az adóberendezést írógép módjára kiképezni és a képjeleket, melyekből a betűket tesszük össze, vezető szegmensekkel ellátott, mozgásba hozott, tárcsákkal, 0 érintkezőkkel, bütykös tárcsákkal vagy más hasonló eszközökkel leadni (képírók). Ismeretes azonkívül, hogy ily készülékeknél a külön szinkronizáló berendezés megtakarítható oly módon, hogy minden 5 egyes kibocsátott jelet a vevőkészüléken többszörösen feljegyzünk a regisztráló szalagra. így elérjük azt, hogy a szinkrónizmustól való eltérés esetén, a vevőnél feljegyzett sorok közül legalább egy ol-0 vasható. Ennek az eljárásnak meg van azonban az a hátránya, hogy az írásvonalak a színkrónizmustól való eltérés foka szerint többé vagy kevésbbé ferdék a papírszalagon. Gyakran elegendő ez az el-15 járás akkor, ha az ily módon átvitt táviratokhoz csak oly személyek férnek hozzá, akiknek ezekkel minden nap dolguk van. Ha azonban ezeket a táviratokat a nagyközönség részére is hozzáférhető tővé akarjuk tenni, akkor az ilynemű feljegyzés gyakran kellemetlen, mivel ezeknek a gyors olvasásához bizonyos gyakorlat szükséges. E találmánynak tehát az a feladata, tö hogy az írásjeleket csak egyszer jegyezze fel és oly egyszerű szinkronizálási módszert alkalmazzon, mely az átvitelhez szükséges időt vagy egyáltalán nem, vagy csak csekély mértékben hosszabbítja meg és mely a vevőkészülék költségeit lehető- 40 leg csökkenti. Ezt úgy érjük el, hogy a szinkronizáló lökéseket ama képsorok közötti szünetekben, melyekből az írásjeleket összeállítjuk, vagy pedig az egyes írásjelek közötti szünetekben adjuk meg. 45 Minden egyes írásjelet, pl. minden betűt több képsorba bontunk fel, azokat egymás után visszük át és ezekből alkotjuk az egyes írásjeleket. Az egyik képsorról a másikra való átmenetnél színkroni- 50 záló lökést adhatunk. Lehetséges azonban az is, hogy a szinkronizáló lökést csak egy több képsorból álló teljes írásjel (pl. betű) átvitele után adjuk meg, mivel az egyes írásjelek között mindig 55 egy bizonyos távolságnak kell lennie. Hogy hogyan bontjuk fel a betűket sorokra és hogyan visszük át a színkronizálójeleket, azt alább bővebben megmagyarázzuk. 60 A találmányt a következőkben néhány példával magyarázzuk meg: Az 1. és 2. ábra két vázlatos nézet, melyeken a találmány elve megmagyarázható. A 65 3. ábra a vevőberendezés vázlatos ábrázolása. A 4. ábra oly diagramm, mely a 3. ábrán látható ködfénylámpa működésére vonatkozik. 70 Az 1. ós 2. ábrán az (1) vevőszalagot és