116681. lajstromszámú szabadalom • Cséplőgép

látva, mely a kilépő anyagot második tisztítószerkezet (174) etetőnyílásához szállítja. A második tiszt iterkőzetnek (176) tokja a fajtázószerkezet szekrénye előtt 5 hosszirányban terjed és kilépő vége felé a vízszinteshez képest lefelé hajlik. A (176) tok vályúalaikú keresztmetszetű és felső fala eltávolítiható lehet. A tokban a (178) szita van, mely a (171) emelőszerke-10 zetből jövő anyagot felveszi. A szita alatti rekesz, melybe a tiszta magvak hullanak, a (179) kilépő szájrészbe torkollik, melyből az anyag a (181) aknába esik. Ez utóbbit a cséplődob tokja és a fajtázó-15 szerkezet szekrényének végfala tartja. Az aknából a tiszta magvak a (15) szekrény mellső végébe esnek és innen azokat a (135) szállítószalag a (141) tisztítószerkezetbe viszi. A (178) szita feletti rekesznek 20 (182) kiadagoló szájtoldata a (183) aknába torkollik, mely a cséplődob tokjának felső harántfalán van megerősítve. Ez az, akna a cséplődob tokjával közlekedik és pedig a dob forgástengelyén átvezetett függő-25 leges sík előtt, a (15) szekrény mellső végének szomszédságában levő ponton. Itt az anyagot a cséplőszerkezet cséplőlécei megragadják és újból cséplőműveletnek vetik alá. Az, újra kicsépelt anyag a csép-30 lőszerkezetbői a (15) szekrény mellső végfalának szomszédságában levő ponthoz jut. Ezzel elér jük, hogy a fa jtázó hatás az anyagra a fajtázó szekrényének egész hossza mentén kiterjedjen. 35 A második tisztítószerkezet (176) tokja lengő mozgást végez, abból a célból, hogy a (178) szitán végigmozgó anyagot rázó mozgásba hozzuk. Mint- a rajzból látható, a (176) tok kilépő végét .a (184) csukló 40 tartja, mely alsó végén a cséplődob tokjával van összekötve. A (176) tok belépő ! végét a (185) csukló tartja, melynek ellenkező vége a cséplődob tokján lengethetően van ágyazva. A (185) tartócsuklót 45 és a rajta felfüggesztett második tisztítószerkezetet a (186) vonórúd hozza lengő mozgásba, mely egyrészt a (185) csuklóval és másrészt a (113) rázók,arral vagy a vele egyesített (115) pecekkel csuklós ösz-50 szeköttetésben van. Az újratisztító szerkezet tokjának és szitájának adott lengő mozgás következtében a már megtisztított gabonaszemeket a fejektől és apró szalmadaraboktól elválasztjuk. A szita és 55 a tok fenékfalának lejtése, a rázó mozgással együtt elegendő ahhoz, hogy a szitán levő tisztítandó anyagot és a szita alatt levő tiszta magvakat könnyen a második tisztítószerkezet kilépő végéhez mozgassa. 6< A (153) szállítócsiga (152) tokjába fekvő I magvakat a szállítócsiga a (152) tok (187) toldatába szállítja, mely a magvakat befogadó (16) szekrény lejtős (188) fenekéből van; kialakítva vagy vele szilárdan 6, össze van kötve. A (187) tok kilépő vége. a (191) emelőszerkezet (189) tokjának alsó végével közlekedik. A (187) toknak (190) közlekedő része a (16) szekrény mellső végén van és azt a szekrény feneke tartja. 7' A (189) tok főrésze a (16) szekrényben van és azt a szekrényhez rögzítjük. A (191) emelőszerkezetet a (192) hajtótengely működteti. Az emelőszerkezet (189) tokjának felső vége az oldalt és lefelé 7, irányuló (194) kilépő toldattal van ellátva (12. ábra). A leírt szerkezethez a beállítható (195) kilépő csatorna csatlakozhat, mely a (194) kilépő toldatból jövő gabonát a (16) szök- & rényen kívül levő vasúti kocsiba vagy egyéb tartályba vagy a (16) szekrénybe vezeti. A (195) csatorna szélesebb, mint a (194) toldat és felső oldalán részlegesen zárt. A (195) csatorna alsó részén levő 8 nyílás megengedi a (194) toldat beillesztését és a csatornának a 12. ábrán szakadozott vonalakkal rajzolt helyzetbe való eltolását vagy kibillentését. A csatorna alsó oldalán a (196) ütköző van. A tartó- 91 váznak a (198) oldalsó karjai vannak, melyek a (194) kilépő toldat nyúlványain vannak megerősítve ós a (199) hárántrudat tartják, mely jóval a (194) toldat alsó fala alatt van. A (199) harántrúd 9 több (201) támasztókart tart, melyeknek alsó végei a (16) szekrény falához vannak erősítve. Mint a 12. ábrán kihúzott vonalakkal látható, a (195) kiadagoló csatornát mű- t lcödési helyzetében azzal tartjuk meg, hogy a csatornán levő (196) ütköző a tartókeret (199) harántrúdján felfekszik és így a csatornának a (194) toldathoz képest való hosszirányú elmozdulását meg- 11 akadályozza. A csatorna belső végét a (199) harántrúd, mint forgáspont körül lefelé billenthetjük és ezután a csatornát a 12. ábrán szakadozott vonalakkal rajzolt helyzetbe 1: tolhatjuk. Ezt a lefelé csúszó mozgást az határolja, hogy a (196) ütköző a (16) szekrény oldalfalának belső saélével érintkezik, amikor is a (194) toldatból a (195) csatornába adagolt anyag közvetlenül a 1: szekrénybe ömölhet.