116652. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék telítetlen szerves vegyületek telítésére

MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 116652. SZÁM. IV/h/1. (IV/i., XI/c., Xl/e.) OSZTÁLY. — X. 6997. ALAPSZÁM. Eljárás és készülék telítetlen szerves vegyületek telítésére, Dr. Leimdörfer Joachim vegyészkonzulens Budapest. A bejelentés napja 1935. évi december hó 7-ike. A találmány eljárás és készülék telítetlen szerves vegyületek, pl. zsírsavak, olajok, zsírok, gyanták, viaszok, alkoholok, stlb. és/vagy ilyenek tetszőleges ke véré kei -5 nek telítésére. Ilyen, részben vagy egészen telítetlen szénláncot tartalmazó anyagoknál a telítetlen szénlánc felismerése és a teli tétlenség fokának megállapítása — ismert módon — a jódszám meghatározásával tör-10 ténik. E meghatározás maga is telítési eljárás, mert abban áll, hogy a szénláncba, a telítetlenség helyére jódot kapcsolunk és a felvett jódmennyiséget analilikailag meghatározzuk. 15 A találmány szerinti eljárás ezen analitikai módszer vegyi folyamatának elvéből indul ki. Megfigyeltem, hogy tetszőlegesen telített termékek állíthatók elő, ha a telítetlen anyagot megfelelő hőfokra melegít-20 jük és finoman elosztott állapotban természetüknél fogva gáznemű vagy a reakció hőfokánál gázállapotba jutó egy vagy több oly hatóanyaggal hozzuk érintkezésbe, melyek a telítés szempontjából a jódhoz, ha-25 sonJó tulajdonságúak. Ilyen hatóanyagok a halogének, valamint ezeknek a reakció hőfokán alkatrészeikre bomló vegyületei, pl. az ammoniumhaloidok. Hasonlóan hatnak egyes savak, pl. sósav, valamint savain-30 hidridek is. E hatóanyagok behatására addíciós termékek keletkeznek. Ezen addíciós termékekben a telítetlenséget megszüntető addíciós komponenst az eljárás továbbás folyamán a víz alkatrészeivel kell helyet-35 tesítenünk, hogy a hidroxilcsoport belépése által hidroxilezett terméket kapjunk. E termékek a természetes oxisavakhoz, mint amilyenek pl. a ricinus- vagy szőlőmagolajban előfordulnak, hasonlók. Különös sajátságuk, hogy nátronsóiik, az ismert oxi- 40 savakéval ellentétben, konyhasóval kiisózhatók és így pl. szappangyártásra különösen alkalmasak. A telítési folyamatot úgy kell vezetnünk, hogy a telítetlen vegyületekből csak addíciós termékek keletkezze- 45 nek. de a hatóanyagok szubsztituálóan ne hassanak és hogy molekuláris kondenzáció és poliimerizáció be ne következzék. A találmány szerinti eljárást célszerűen a találmány szerinti s a mellékelt rajzon 50 példaképem vázlatban feltüntetett készülékben foganatosítjuk. E készülék tetszőleges módon fűthető (A) lartányában a telítendő anyagot a reakció hőfokára melegítjük. E tartály fe- 55 nekéhez a kiürítésére való (F) csap csatlakozik. Az (A) tartály tartalmát a (G) vezetéken, a (H) szivattyún és (J) nyomócsövön ál a (C) reakciótérbe emelhetjük. Az (A) tartályhoz csatlakozó (V) cső- 60 toldaton át abba gáznemű vagy folyékony anyagokat adagolhatunk. A (C) reakciótér felső részében a lyukgatott (S) lemez elrendezett, mely az (I) nyomócsőből jövő anyagot elosztja, úgy, hogy az finom eső 65 alakjában jut a (C) toronyba. A (C) toronyba a (K) és (L) csőtoldatokon át a szükséghez képest további gáznemű vagy folyékony anyagokat adagolhatunk. A (C) reakciótér alsó részével a (T) csövön át 70 az (E) edény közlekedik. Ez utóbbinak felső feléből az (M) cső indul ki és. a (B) gáztoronyba torkol. Az (E) edény felső részén lévő (X) csőtoldat az ebben lévő gáz vagy folyadék esetleges elvezetésére 75 való. A (B) reakciós torony alsó részét, \