116652. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék telítetlen szerves vegyületek telítésére

116652. az (E) edényhez hasonló (D) edényen ál a (P), ililetve (0) csővezeték köti össze az (A) Lartánnyal s azon az ;Y) csőtoldat szoljgál a 'benne lévő gáz vagy folyadék 6 esetleges, elvezetésére. A (B) toronyiba jutó folyadékot az (R) perforált lemez osztja el. A leírt készülékben, szerves vegyületeik telítése pl. a következőképen történik: Az (A) edényt egyharmadrészében pl. 10 bálnazsírsavval töltjük meg. A (C) toronyban ammoniumkloriddal telített koksz vagy egyéb, a reakcióban részt nem vevő anyagdarabokat s a (B) edényben, az elosztás tökéletességének céljából, pl. Rasichig-gyű-15 rűket vagy mázallan porcellándarabokat helyezünk el. Az (A) edényt fűtjük és ha abban a hőfok 180° C-ra emelkedett, a bálnazsírsavat a (H) szivattyú segítségével, az (I) nyomócsövön át a (C) toronyba 20 juttatjuk. A zsírsav finom eső alakjában halad át a klórammóniummal telített kokszdarabokon, miközben annak klórral való telítése végbemegy. Ha a (C) edénybén összegyűlő anyag a (T) cső magasságát 25 eléri, átfolyik az (E) edénybe, amelyben, ha az (M) cső felső torkolatának magasságál elérte, e csövön ál a (B) toronyba ömlik. Az (M) cső torkolatáig emelkedett folyadékréteg tehát oly folyadékzár, mely 30 megakadályozza, hogy a (G), illetve a (B) tartányban lévő gázok egyik tartányból a másikba juthassanak. Hasonló folyadékzár működik a ;P. D. O) rendszer segítségével a (B) és az (A, larlánv közölt és meg-35 akadályozza az ezekben lévő gázok egymással érintkezésbe jutását, Mikor az (M) csövön ál a (B) toronyba átfolyt anyag a I) edényben az (O) cső felső torkolatát eléri, a (B) toronyba a (W) csőtoldalon át túí-40 hevíteti vízgőzt bocsátunk. Ennek halására az addíciós termék elbomlik és a klór helyét a víz alkatrészei foglalják el, míg a klór az (U) csövön át távozik a készülékből, Az így hidroxilezelt termék a (P, 45 D, O) úton az (A) tartányba jut vissza, ahonnan, a már ismertetett úton a reakciós tornyokba több ízben is visszavezethető. A Laláim,ány szerinti készülék lényege az, 50 hogy a telítendő anyagokat egy vagy több reakcióiéren vezetjük keresztül úgy, hogy az egyes terekben lévő s esetleg egymástól különböző vagy egymással reagáló anyagok között nemkívánatos vegyülések be ne kö-55 vetkezzenek. Klórammónium helyett klórt és ammóniát vagy egyéb, ezekhez hasonló, a telítést előidéző anyagokat is használhatunk. Az anyagokat úgy választjuk meg s a folyamatot úgy vezetjük, hogy a reakció vég- 60 eredményeképen hidroxilezelt. nem pedig kondenzált, illetve polimerizált végtermék keletkezzék. A berendezésnek a találmány szerinti kiképzése fontos azérl is, mert egyes ható- 65 anyagok a fémekre korrodeáló hatásúak. A találmány szerinti készüléknél pedig annak egyes részei [pl, az (A) tartány] a hői jól vezető fémből állhat s így könnyen fűthető lehel, míg a reakciótornyok más, 70 pl. korroziónak ellenálló anyagból állhatnak, melynél a jó hővezetés nem fonlos. Példa: A fentemlített bálnazsírsav a reakció előtt 118 nagyságrendű jódszámol és 75 6 nagyságrendű acetilszámot mutatott. A reakció befejezése után a végtermék jódszáma 56 és acelilszáma 109 volt. Szabadalmi igények. 1. Eljárás telítetlen szerves vegyületek teli- 80 lésére, melyet az jellemez, hogy a telítendő vegyületeket, pl. zsírsavakat, olajokat, zsírokat, gyantákat, alkoholokai és hasonlókat és vagy ilyenek tetszőleges keverékét a reakció hőfokára sö melegített és finoman elosztott állapotban. addicióval kapcsolódó hatóanyagokkal hozzuk érintkezésbe s a keletkezett termékben az addíciós komponenst a víz elemeivel helyette- 90 síljük. 2. Az 1. igénypontban védett eljárás fjganatosítási módja, melyei az jellemez, hogy addíciós terméket létesítő gázalakú hatóanyagot hozunk a telítendő 95 any agg a 1 éri n 1 kez es be. 3. Az 1. igénypontban, védett eljárás fogánál osítási módja, melyei az jellemez, hogy a reakció hőfokánál disszociáló és disszociált állapotban, ható, addi- 100 ciós termékei létesítő anyagot, pl. ammoniumkloridot, hozunk a telítendő anyaggal érintkezésbe, 4. A 3. igénypontban védett eljárás foganatosítást módja, melyei az jelieimez, 105 hogy a disszociálandó anyagot a reakcióban részt nem vevő anyagból1

való feKUetekm (pl. szén, koksz, porcellán :> elosztva adagoljuk a reaikciótérbe. 5. Aiz előző igények bármelyikében vé- 110 dett eljárás foganatosítás! módja, melyet az jellemez, hogy az addiciós termék elbontását vízgőzzel végezzük. 6. Az 5. igényben védett eljárás foganatosítási módja, melyet az jellemez, 115 /