116578. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés megfúrt talajok megvizsgálására villamos úton

név alatt ismeretesek, amelyeket továbbá különösen az 1931 szeptember 2.-i 723.592. sz. francia szabadalom és annak 1933 ja­nuár 11.-i 42.952. sz. pótszabadalma is-5 mertet. Hogy tehát az ,E potentiálkülönbséget megkapjuk, melynek segítségével a fent megadott egyenlet felhasználásával a la­laj ellenállását kiszámíthatjuk, ki kell kii­to szöbölnünk az e zavaró saját potentiál­különibség befolyását. Nyilvánvalóan minden egyes mélység­ben előre megállapíthatnék az e zavaró potentiálkülönbséget vagy pedig azt po-15 tencióméter segítségével kiegyenlíthet­nők, azután pedig az árambevezető elek­tródákon át megszakításnélküli áramot juttathatnánk a talajba és a mérőelektró­dák között az árambevezetés létesítette po-20 tentiálkülönbség emelkedést mérhetnénk. Ez a módszer azonban nesm alkalmas az (E) potenciálkülönbség folyamatos fel­jegyzésére a fúrtlyu'k egész, nem bélelt magasságán, ami az egyetlen gyors és cél-25 szerű módja annak, hogy a talaj ellenál­lásának diagrammját, mint a mélység függvényét, megállapítsuk. A technika jelenlegi állása mellett le­hetséges az 'e, zavaró, saját potentiálkii-30 lönbség hatását kiküszöbölni és ily módon az (E) potentiálkülönbséget a mélység függvényeként folytonosan feljegyezni oly módon, hogy az árambevezető elek­tródákon át olyan áramot vezetünk be a 35 talajba, amelyet pl. forgó átkapcsoló segít­ségével periodikusan megfordítunk, ami­kor is a potentiálok mérésére való mű­szart magát is a mérőelektródákhoz képest periodikusan átkapcsoljuk az elsővel szín-40 kron módon működő második átkapcsoló révén. Ilyen feltételek mellett az áram be­vezetése révén előálló1 poteni,tálkülönbség mindig- ugyanabban az értelemben hat. a mérőműszerre és így azzal mérhető, 45 viszont a kiküszöbölendő zavaró saját po­tentiálkülönbség az idő egyik felében az egyik értelemben, az idő másik felében a másik értelemben hat a mérőműszerre, úgy hogy a műszerire gyakorolt összes ha-50 tása nulla. Ha a mérőiműszer pl. millivolt­méter, akkor a mérendő E potentiálkü­lönbség- ilyen feltételek mellett a milli­voltméter oly folytonos kitérését hozza létre, amely arányos (E)-vel, viszont a za-55 varó saját potentiálküKinbség csak a tű rezgését okozza egyensúlyi helyzete körül, amlely rezgés általában nagyon gyönge és nincs jelentősége, föltéve, hogy az átkap­csolás sebessége elegendő nagy. Ha fel­jegyző mérőműszert alkalmazunk és a fel- 60 jegyzésre használt filmet a berendezés mélységével arányosan mozdítjuk el, ak­kor az ! (E) potentiáilkülönbség változásait a berendezés mélységiének függvényeként folytonosan jegyezhetjük fel, vagyis a 65 i'úrtlyuk ellenállás-diagrammját kapjuk. A találmány olyan berendezés, amely lehetővé teszi, hogy a megfúrt talajok ellenállásának diagrammját a mélység függvényeként folytonosan jegyezzük fel 70 anélkül, hogy áramfordításra volna szük­ség, sőt egyenáram felhasználásával. A tapasztalat azt mutaja, hogy az e zavaró saját potentiálkiilönbség az esetek nagy többségében nem haladja meg az 75 1/10 voltot. Minthogy az E potentiál­kiilönbség a következő egyenletből adódik: ; __ JL AM AN B.\l "T" BN a találmány értelmében azt találtuk, hogy ezt a potentiálkülönbséget egyrészt 80 az i érték növelésével, másrészt a be­rendezés méreteinek olyan megválasztá­sával növelhetjük, amellyel az _J 1 1_ 1_ AM AN BM + BN tényezőt annyira növeljük, hogy az e 85 potentiálkiilönbség az E-hez képest elhanyagolhatóvá váljék és így az E -j- e potentiálkülönbséget gyakorlati felhasz­nálás céljaira azonosnak vehessük az E potentiálkiilönbséggel, amelyet elméleti- 90 leg önmagában kellett volna mérni. Tehát elegendő állandóan az A és B áram­bevezető elektródákon át nagy (legalább Vto ampere) i erősségű egyenáramot jut­tatni a talajba és valamely ismert mű- 95 szerrel folytonosan feljegyezni az E+e folytonos összes potentiálkülönbséget az M és N mérőelektródák között, mialatt a berendezés megszakítás nélkül mozog a furatban, hogy a keresett ellenállásdia- 100 grammot megkapjuk. Feltaláló tapasztalatilag azt találta, hogy az 1 1 1 _J_ AM AN BM + BN tényező növelésére a legalkalmasabb mód- 105 szer az, ha az AM távolságnak aránylag kis értéket adunk, amely a furtlyuk átmérőjének egy negyed részétől egészen annak ötvenszereséig terjed, viszont a

Next

/
Thumbnails
Contents