116576. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénanód előállítására
nyomjuk a csiszoló koronghoz, amikor is a (15) bordának egyik sarkát pontosan lekerekíti. A széntömbö: azután a (23') tengely körül ISO -kai elforgatjuk és a mú-5 velőt megismétlésével a (14) borda alsó sarkát lekerekítjük. A .szénanódot azután a (15') tengely körül 180J -kal forgatjuk, amikor is a 10) felülete érintkezik a (46) alaplemezzel és a (14) borda második sar-10 kát is lekerekítjük. Végül lijabb elforgatás után, a (15) borda megmaradó sarkát is iekerekí! jiik. Azután az anódsarkokaí határoló (8) és (9) oldalpárokat kerekítjük le a 10. ábrán 15 szemléltetett csiszológép-fölszereléssel. A hornyolt 150) vezeték veszi fel a szénanódot, melynek (14) vagy (15) bordája lazán belóg a tömb kivágásába, miközben a belógó bordával szomszédos sík oldalai a ve-20 zetéktö'mbön felfeksznek, míg az anód egyik, pl. (8) keskeny oldala az (51) vezető ütközőre támaszkodik- Miközben az (50) tömb és vele együtt a szénanód a csiszoló gépen áthalad, az (53) esiszoló-korong homorú (52) éle pontosan lekerekíti a (9) felület alsó sarkát oly ívben, melynek sugara azonos az anódkamra szomszédos belső falának lekerekítési ívével. A többi sarkot is a 9. ábra nyomán ismertetett mó_ 30 don kerekítjük le. Mivel az anódnak most tárgyalt kiviteli alakját használat közben huzalok támasztó ják meg (12. ábra), az anód előállításának következő és utolsó lépése az, hogy (14.15) 35 bordákat, a huzalok felvétele céljából, hossziránvban megfúrjuk. A, megfúrás közben gondosan kell ügyelni arra, hosv az anódburok vékony falai meg ne repedjenek és hogy a huzalfelvevő fúratok a katódfel-40 vevő kamra tengelyirányú hosszközépsíkjától egyforma távolságban legyenek. A fúratok előállítására különösen alkalmas a 11. ábrán szemléltetett berendezés. Az (54) támasztómag" vagy tövis úgy van ala-45 kítva, hogy az anódkamrába minden pontban szorosan és pontosan beleillik, kivéve ott, ahol a tövis, rések meghagyása céljából, le van rézselve. A lerézselések (54a) és (54b)-vel vannak megjelölve. A lerézselé-50 sek közötti (54c) lécek szorosan, illeszkednek az anódkamra lekerekített belső falaihoz. Az (54) tövist a kétrészű (55) járomba szorítjuk, melynek egymáshoz illeszkedő részeit állítható (56) csavarok szorítják 55 egymáshoz. E csavarok egyúttal az (55) járomrészt a fúrógép (57) alaplemezén hosszirányban csúsztatható (56) szupporthoz erősítik. (57') a fúró. A készüléknek a megjelölt célra való felhasználására a szénanódot a befogott tá_ 60 masztótövisen végigcsúsztatjuk, amíg az t55) járomba nem ütközik. Ezután az (56) szupportot az (57) alaplemezen az (57') fúró felé csúsztatjuk (a 11. ábrán jobb irányban), amíg az (55) járom felső részé- 65 ben kiképzett vezetékben forgó (57') fúró pl. az anód (14) bordájának végét el nem éri. Az (56) szupport jobb felé mozog mindaddig, amíg az (59) fúrat a borda bizonyos részére, pl- félhosszúságára ki nem 70 terjed. Az (56) szupportot azután a fúró felszabadítására bal felé mozgatjuk. A szénanódot ezután lehúzzuk az (54) tövisről, megfordítjuk, újból ráhúzzuk, a fúrást a (14) borda ellentétes vége felől megismé- 75 teljük illetve befejezzük. Azután az ismertetett módon, a (15) bordát fúrjuk meg, egész hosszában. A fúrógép (61) ütközőjének helyzete állapítja meg a bordák ellentétes végei felől létesített fúratok hosszát, 80 mely fúratok együtt a (60) fúratot szolgáltatják. A két részfúrat az összfúrat hoszszának felével lehet egyenlő, de a félhossznál valamivel nagyobb is lehet. Az anódbordák ellentétes végei felől befelé terjedő 85 fúratok rendesen nem találkoznak pontosan. Ez azonban nem hátrány, hanem előny. Ekkor ugyanis a furatokba bevezetett (64, 65) vivőrudak (12. ábra) kissé meggörbülnek úgy, hogy az anód szorosan 90 helyezkedik el a huzalokon. Amikor a fúratok nincsenek egymáshoz képest kissé eltolva, a huzalokat meg kell görbíteni (13. ábra) oly célból, hogy rözítőhatásukat fokozzuk. 95 A szénanóda előállításának alapját alkotó elvek az ismertetett alakoktól eltérő alakú anód okkal kapcsolatban is használhatói-:. A 2. ábrán szemléltetett kiviteli alaktól részletekben eltérő, de szintén üre- 101 ges, lapos henger alakját mutató megoldásokat a 14.—17. ábrák szemléltetnek. A 14., 16- és 17. ábrák szerinti anódok a 12. ábra szerinti anódhoz hasonlóan, egykam rásak. Az egyetlen kamra mindig koaxiá- 10 lis a hengeres anód köpenyével. A 15. ábrán szemléltetett anód kétkamrás. A kamrák mindegyike az anódhenger hossztengelyére merőleges, bármely keresztmetszet nagytengelyének irányában megnyúlt, ez- 11 zel .a tengellyel, valamint az anódsík felületeivel párhuzamos. Minden kamra hossztengelye és belső falai párhuzamosak a hengeres anód hosszközéptengelyével. A 16. és 17. ábrán szemléltetett nagyobb 11 típusú anódokon oldalirányban kiszögelő
