116565. lajstromszámú szabadalom • Távolbalátó vagy képátviteli rendszer

moduláltunk és amely vevőberendezésnek a szinkronizáló jeleket a képjelektől szétválasztó szervei vannak, ahol i* a vevőberendezés antenna- vagy ezzel egyenér-5 tékű egyéb bevezető kapcsai és a szétválasztó szervek közti áramkörök olyanok, hogy a képjelek változása a szétválasztást nem befolyásolja károsan. Ha a, iszétválasztást akkor végezzük, to amikor a jelmodulációt egy detektor már kivonta, úgy a találmány szerinti vevőbein a detektor és a szétválasztási hely között vezetői, csatolást lehet alkalmazni, úgyhogy a szétválasztás helyén a modu-15 láció egyenáramú komponense jelein legyen. Más változat szerint a szétválasztás rádiófrekvencián történhetik. A találmányt mozgóképfilm képeinek közvetítésére való rendszerrel kapesolat-20 ban ismertetjük részletesebben, de az természetesen tárgyak közvetlen televíziós adására való rendszerekhez is felhasználható. A mellékelt rajzok a találmány néhány 25 foganatosítási alakját példaképen tüntetik fel. Az 1. ábra a találmány szerinti adóberendezés vázlatos képe. A 2—6. ájbrák kapcsolási vázlatok, melyek 30 az 1. ábra szerinti berendezésben használható „visszahelyező" vagy újrabeiktató szervek különböző változatait szemléltetik. Az (1) film (1. ábra) egyenletes sebes-35 síéggel, a rajz síkjára merőlegesen halad és azt alkalmas eszköz, pl. a (2) tiikrös dob, haráintsávokra bontja. A sávok képei a (3) fotoelektromos cella nyílása fölött vonulnak el és a cellában a képje-40 leket létesítik. E jelek alakját a (4) giörbe mutatja; az (5) egyenes teljes feketét jelöl. Mindegyik képsáv lletapintásának végén vonalszinkronizáló impulzust kel-45 tünk, pl. a külön (6) fényforrás és a (7) fotoelektromos cella segélyével, mely a dobnak vagy azzal a tükrével működik együtt, mely a sávot éppen letapintotta, vagy pedig — amint feltüntettük — elő-50 nyösen azzal a (8) tükörrel, mely mindjárt ezután tapint le egy sávot. Hasonlóképen — bármely ismert, alkalmas eszközzel — keretimpulzust keltünk egy-egy keret teljes felbontásának végén. A szin-55 kranizáló jelek keltése alatt a képjeleket létesítő (3) fotocellához érkező fényt elzárjuk, úgyhogy a kimenő intenzitáís a képvezetékben teljes feketének felel meg. Ezt az elzárást a (2) dobbal összekötött diafragma segélyével vagy az (1) film 6o szélének átilátszatlannátótelével érhetjük el. A szinkronizáló impulzusokat [melyek hullámalak ját a (9) görbe szemlélteti] a (10) erősítőben szükség esetén felerősít- 65 hetjük. Hasonlóképen a képjeleket is felerősíthetjük a (11) erősítőben. A szinkronizáló impulzusokat ezután a képvezeték jeleivel keverjük, úgyhogy tulajdonképen „feketénél feketébb" jeleket kapunk, 70 vagyis a szinkronizáló jelek értelme a feketének megfelelő vonalhoz viszonyítva, ellenkezik a növekedő világosság értelmével. Vigyázni kell arra, hogy a szinkronizáLó jelek amplitúdója állandó le- 75 gyen. Az így előállított összetett jel ezután az ellenálláscsatolású (12) erősítőn halad át, mely a (13) kondenzátor miatt sem egyenáramú jelkomponenseket, sem a vonalszin- 80 kronizáló impulzusok frekvenciája alatti igen kiosiny frekvenciákat nem enged át. Ezeket a komponenseket e leírásban egyszerűség kedvéért röviden „egyenáram komponenis"-nek nevezzük. A (13) kon- 85 denzátor tehát az egyenáramú komponenst elnyomja. A (12) erősítő kivezetésénél tehát a jel alakja a (14) görbe szerinti; a rezgések a (15) villamos zérúsvonal körül úgy folynak le, hogy a (14) 90 g'örbe által a (15) vonal fölött és alatt bezárt területek átlagai egyenlők. Ezért, ha az (1) film átlagos világossága megváltozik, akkor a szinkronizáló impulzusok (16) maximumai csúcsának távolsága a (15) 95 vonaltól szintén megváltozik. Az adóberendezéssel együttműködő, találmány szerinti vevőberendezés különleges kiképzése folytán a szinkronizáló jel amplitúdójának viszonya a legnagyobb 100 kópjelamplitudóhoz sokkal kisebb lehet, mint eddig, nevezetesen annak értéke 1,5-nél kisebb és lemehet egészen 0,5-ig. A szinkronizáló jel amplitúdójának további csökkentését nem találtuk nagyfontossá- 105 gúnak, jóllehet olyankor, ha a moduláció olyan értelemben történt, hogy a szinkronizáló jelek a hordozó energia amplitúdóját csökkentik, még 0,3 arányt is sikerrel alkalmaztunk. A legnagyobb képjel- llo amplitúdó természetesen annak a jelnek az amplitúdója, melyet a közvetítendő film legátlátszóbb része kelt. Az összetett jelet rádiófrekvenciás hordozó hullám modulálására használjuk, 115 célszerűen oly módon, hogy a hordozó hullám amplitúdója mindegyik szinkro-