116565. lajstromszámú szabadalom • Távolbalátó vagy képátviteli rendszer
gos képvilágossság csökkenésekor pedig kisebbedik. Pontos szinkronizálás elérésére a szinkronizáló jeleket valamely alkalmas eszű közzel, pl. megfelelő elő feszültségű egyenirányítóval, el kell különíteni a képjelektől. Az egyenirányító előfeszültségének— amennyiben a jelekben nincs egyenáramú komponens — a villamos zérusvo-10 nallioz képest úgy kell rögzítve lennie, hogy az egyenirányító a szinkronizáló jeleket átbocsássa, a képjeleket azonban nem. Minthogy a. szinkronizáló jelek amplitúdója a villamos zérusvonalhoz ké-15 pest változik és minthogy a kép legsötétebb részeinek valamely pillanatban megfelelő képjelamplitudó időről-időre szintén változik, olyan erős szinkronizáló jeleket kell alkalmazni, melyek minden kö•20 rülmények között eléggé kinyúlnak a villamos zérusvonal alá ahhoz, hogy amplitúdójának legalább egy része biztosan elkülöníthető legyen anélkül, hogy az elkülönített szinkronizáló impulzusok 25 a legkisebb képvilágosságnál túlkicsinyek lennének, vagy hogy a képjelek a legnagyobb képvilágosság alatt a szinkronizáló részbe juthatnának. Ezek szerint az átvitt szinkronizáló impulzusok számára 30 aránylag nagy amplitúdót kell biztosítani, pl. kétszer vagy még többször nagyobbat, mint amekkora a legnagyobb képjelamplitudó, hogy a vevő szinkron működésének kellő fenntartásához szüik-35 séges szinkronizáló impulzusok minimális amplitúdója is mindenesetre felhasznál ható legyen. Aránylag nagy amplitúdójú szinkronizáló jelek alkalmazása természetesen 40 nem gazdaságos, mert a hardozó hullám amplitúdójának teljes, rendelkezésre álló változásából aránylag nagy részt kell felhasználni a szinkronizáló jelekhez. A találmány célja mármost olyan 45 távolbalátó vagy képátviteli rendszer létesítése, melynél a legnagyobb képjelamplitudót a szinkronizáló jelek amplitúdójához képest nagyobbra vehetjük. A találmány szerinti távolbalátó vagy 5Q képátviteli rendszerben, mely egy és ugyanazon az úton képjelsorozatokat és közbeiktatott szinkronizáló jeleket kisugárzó adóberendezésből és a szinkronizáló jeleket a képjelektől szétválasztó ö5 szerveket tartalmazó vevőberendezésből áll, a vevőberendezés szétválasztó szerveit megelőző áramkörök olyanok, hogy a vevő valamelyik pontjára vonatkoztatva, a szétválasztó szervekbe vitt szinkronizáló jelek amplitúdója nem mó- 60 dósul a képjelek átlagos amplitúdójának változásakor. Más szavakkal kifejezve arról gondoskodunk, hogy a szétválasztó szervekbe vitt összetett jel a megfelelő kisfrekvenciás komponenseket magában 65 foglalja, le egészen zérus frekvenciáig, amit alább egyszerűség kedvéért röviden egyenáramú komponensnek fogunk nevezni. Ekként valamely változatlan ponthoz viszonyított bármekkora képjel- 70 feszültség, melyet a szétválasztó szervekbe viszünk, a kép egy meghatározott megvilágítási értékét képviseli. A találmány szerint továbbá a távolbalátó vagy képátviteli rendszernek egy- 75 részt olyan adóberendezése van, mely modulált hordozó energia segélyével képjeleket és ezek közé iktatott szinkronizáló jeleket tartalmazó összetett jeleket ad le, — másrészt olyan jelvevőberendezése, 80 melynek a szinkronizáló jeleket a képjelektől szétválasztó szervei vannak; ezenkívül a hordozó energiát az adónál moduláló összetett jelekben a szinkronizáló jelek amplitúdójának aránya a leg- 85 nagyobb képjelhez 1.5-nél kisebb, továbbá a vevőben az antenna vagy ezzel egyenértékű bevezető kapcsok és a szétválasztó szervek közötti áramkörök olyanok, hogy a szétválasztó szervekbe vitt szinkroni- 90 záló jelek gyakorlatilag állandó amplitudójuak a vevő valamelyik pontjában vizsgálva. Az adóberendezésben a modulálást előnyösen úgy végezzük, hogy a szinkronizáló impulzusok csúcsai a hordozó hullámon gyakorlatilag zérus amplitúdóban nyilvánuljanak meg. Ennek egyik előnye az, hogy hibás szinkronizáló jelek létesítésének lehetősége impulzusok alakjában 10( -— amit valamely zavaró jel okozhat — kisebb, mert ha hibás impulzus létesítésére alkalmas hullámalakú zavaró jel amplitúdója bizonyos értéknél nagyobb, akkor az nem tudja a hordozó-amplitúdót 1 0 , gyakorlatilag zérusra csökkenteni (ami pedig szinkronizáló impulzus keltéséhez szükséges), hanem megfordítja a hordozó rezgések fázisát. Ha pedig a zavaró jel amplitúdója túlkicsiny, akkor az még nem tud zavaró szinkronizáló impulzust létesíteni. A találmány továbbá televíziós vevőberendezést is felölel, mely olyan hordozó-hullám vételére alkalmas, amelyet n szinkronizáló jelekkel megszakított képjelsorozatokat tartalmazó összetett jellel
