116565. lajstromszámú szabadalom • Távolbalátó vagy képátviteli rendszer

MAGYAR KIRÍLYI ^^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 116565. SZÁM Vll/j. OSZTÁLY. — 4718. ALAPSZÁM. Távolbalátó vagy képátviteli rendszer. Electric & Musical Industries Ltd. cég-, Hayes (Anglia), ugy is mint Willans Peter William londoni lakos jogutódja A bejelentés napja 1934. évi április hó 12-ike. Nagybritániai és Északirországi elsőbbsége 1933. évi április hó 13-ika. A találmány olyan távolbalátó vagy képátviteli rendszerek körébe tartozik, melyeknél valamely tárgy elemi felületdarabjainak világosságát jellemző jeleket 5 szinikronizáló jelekkel együtt közös úton továbbítunk, amely közös utat rendszerint rádiófrekvenciás hordozó hullám alkotja. A szinkronizáló jelek olyan impulzusok szoktak lenni, melyek egyikét, az 10 ú. n. vonalimpulzust, a tárgy egyes sávjainak felbontása ('letapogatása) között, a másikat pedig, az ú. n. keretimpulzust, a tárgy két egymást követő felbontása közötti intervallumban továbbítják. A vo-15 nalimpulzusok rendszerint különböznek a keretimpulzusoktól, úgyhogy a két impulzuscsoportot a vevőberendezésben könnyen elkülöníthetjük egymástól. A vevőnél az impulzusokat egy kép-20 összetevő (letapogató) készülék frekvenciájának vezérlésére használhatjuk. Katódsugárcsöves vevőberendezés esetén mindegyik impulzuscsoportot fűrészfoghullámú rezgéseiket keltő generátor frek-25 venciájiának vezérlésére használják. E rezgések a sugarat az ernyőn ismert módon úgy irányítják, hogy a sugár az ernyőn egymáshoz csatlakozó párhuzamos sávokat tapogat le. 30 Ha a képjeleket és szinkronizáló impulzusokat felölelő összetett, közvetítendő jellet olyan eszközökkel hozzuk létre, melyek nem adnak egészen zérus frekvenciáig lenyúló, sőt azt magukba is foglaló ) frekvenciájú komponenseket, vagy ha a jelet olyan szerven, pl. kondenzátoron vagy transzformátoron vezetjük keresztül, mely elnyomja a jel egyenáramú és kisfrekvenciájú komponenseit, — akkor az összetett jel — ha azt az idő függvé- 40 nyóben felrajzoljuk — valamely zérusvonál fölötti ós alatti hullámzásokból állónak fog kiadódni, miniellett a zérusvonal helyzete olyain, hogy a hullámgörbe és a zérusvonal közé zárt átlagos terület a 45 zórusvonal fölött ugyanakkora, mint az alatt. Ezt a zérusvonalat villamos zérusvonalnak nevezhetjük és — még ha az egyenáramú és kisfrekvenciájú jéllkomponenseket le is adtuk — amennyiben az 50 összetett jelet ismert: típusú Vevővel fogjuk fel, a hullámzások ténylegesen a villamos zérusyonal körül mennek végbe. A villamos zérusvonal azonban nem valiami állandó képvilágossági érték, mert 55 ha a tárgy átlagos világossága megváltozik, akkor módosul a villamos zérusvonalnak megfelelő világosság is. Súlyos nehézséget okoz az, hogy a szinkronizáló impulzusok amplitúdója szintén megvál- fíft tozik a villamos zérusvonalhoz viszonyítva. Feltéve, hogy a szinkronizáló impulzusok olyam értelműek, hogy elsötótülésnek (feketedésnek) felelnek meg, azok elhelyezése olyan szokott lenni, hogy az 65 impulzusok a feketének megfelelő vonaltól számítva a képjelekkel ellenkező értelemben, vagyis a „feketénél feketébb" irányba terjednek. Ez esetben az átlagos képvilágosság növekedésekor a szinkron!- 70 záló impulzusok amplitúdója a villamos zérusvonalhoz képest szintén nő, az átla-