116420. lajstromszámú szabadalom • Közegellenállás csökkentésére szolgáló berendezés

stb.) tartozó felületrészek haladás közben a közegtömeget fokozatosan csökkenő sebességgel távolítják el, amely a maximális keresztmetszetnél 0 és eme csökkenő 5 sebességekkel megtett utak összege egyenlő a, amiről akár az ábra figyelmes szemlélése, akár számítás útján könnyen meggyőződhetünk. (L. 2. ábra.) Ez a felület a jármű (J) előtt van elibe -. 10 lyezve és pedig oly módon, hogy e felület maximális keresztmetszete a haladás irányából (az m tengely iránya) nézve teljesen elfeledje a jármű maximális keresztmetszetét. A jármű mögött ugyanígy egy 15 másik felület van elhelyezve. Ez utóbbi felületet egyszerűen úgy nyer jük,ha a már ismert AC (= BC) görbét a A pontjában felállított merőleges körül forgatjuk meg. Ez a felület tehát egy kúpszerű felület 20 (forgásfelület), amelynek alkotója egy homorú görbe; míg a jármű előtt alkalmazott felületé domború görbe (a két görbe lényegileg azonos.) Ez a két felület azonban egymagában 25 alkalmazva semmi előnyt nem nyújt a közegellenállás csökkentése szempontjából. Hasonlítsuk össze ugyanis ezt a mi két felületünket a 'közegellenállás szempontjából a velük egyenlő maximális ke-30 resztmetszettel bíró és ugyancsak a jármű előtt és mögött alkalmazott egyenes körkúpfelülettel (palást). Bontsuk az m tengely felezési pontjára merőleges síkokkal (SS) elől és hátul levő speciális felüle-35 tünket és a mondott kúpfelületeket két-, két részre. Jelöljük az elől lévő 2—2 felületrészt (1, 2), illetve (1', 2')-vel, hol (1) és (2) a mi speciális felületünk két felületrészét és az (1') és (2') pedig az em-40 lített kúpfelület két felületrészét jelenti. Hasonlókép hátul (3) és (4) és (3') és (4') jelöléseket alkalmazzuk. A (3) és (4) a mi speciális felületünk két részfelületét, a (3') és (4') pedig a kúpfe-45 lület két részfelületét jelenti. Elől alkalmazott speciális felületünk közegellenállás szempontjából ugyanúgy viselkedik,, mint a kúpfelület. Ugyanis a mi felületünk (l)-el jelölt része (L. 5. ábrát) előre-50 haladás köziben nagyobb sebességű elmozdulásra kényszeríti a vizet, mint a neki megfelelő (l')-el jelölt felületrésze a neki megfelelő kúpnak. Tehát a mi felületünknek (l)-el jelölt felületrészének előrevite-55 léhez nagyobb energia szükséges, mint a kúpnak (l')-el jelölt felületrészének előreviteléhez. Viszont a mi felületünknek (2)vel jelzett felületrészénél éppen fordított az eset. Ugyanis a mi felületünk (2)-vel jelölt része kisebb sebességgel kényszeríti 60 a vizet oldalirányú elmozdulásra, mint a (2')-vel jelölt kúpfelület,rész. Tehát a mi felületünk (2)-vel jelzett részének előreviteléhez kisebb energia kell, mint a (2')-vel jelzett kúp felület elöreviteléliez. Végered- 05 ményben tehát a mi felületünk (1) és (2)-vel jelzett részének együtt, tehát az egész felületünknek előreviteléhez ugyanannyi energia kell, mint a kúpnak (1') és (2')-el jelölt részének, tehát az egész kúpfelület- 70 nek előreviteléhez. Mindez az ábrából világosan látható. A hátul lévő felületnél ugyanez az eset. IV. A 3. és éb. pontok követelményeinek teljesítése. 75 A 3. és 4b. pontok követelményeit a következőképen teljesítjük. Speciálisan kiképzett felületünkön a (C) csúcstól az (AB) maxi

mális keresztmetszetig húzódó csavarvonalakat rajzolunk (1. 4. ábra). E g0 csavarvonalak mentén oly egyeneseket képzelünk végig vive, amelyek e végigvitel közben a tengellyel párhuzamosak. Ezen egyenesek csavarfelületet írnak le. Ugyanezen csavarvonalak mentén oly g5 egyeneseket csúsztatunk, végig, amelyeknek iránya csúsztatás közben a tengelyen megy keresztül és arra merőleges. Eme egyeneseik szintén csavarfelületeket imak le. Az előbbi módon létrejött csavarfelü- qq leteket nevezzük el („A") felületnek. Az utóbbi módon létrejött felületeket („B") felületeknek. Minden egyes csavarvonal mentén kiképzett („A") felület metszi minden egyes vele szomszédos csavarfelület 95 mentén kiképzett („B") felületet. Ily módon kétféle csavarlapok jönnek létre (L. 8. ós 9. ábra.) A („A") csavarfelületnek egyegy csavarvonal és egy-egy szomszédos metszésvonal közé eső része az („A") csa- ^QQ varlapok. Hasonlókép a („B") csavarfelületeknek egy-egy csavarvonal és egy-egy metszésvonal közé eső része a („B") csavarlapok. Ily módon kapjuk az („A") és („B") csavarlapok által képzett felületet. iq5 Az („A") csavarlapokra az a jellemző, hogy ezeken huzhatunk a tengellyel párhuzamos egyeneseket, tehát ha a csavarlapokat á tengely (haladás) irányában visszük a közegben, ellenállást nem tapasz- no tálunk. Ugyanis e csavarlapok a haladás irányából nézve nem mutatnak felületet, élükkel haladnak a vízben. A („B") csavarlapokat az jellemzi, hogy ezen húzha-