116420. lajstromszámú szabadalom • Közegellenállás csökkentésére szolgáló berendezés

tunk a tengelyen átmenő és arra merőle­ges egyeneseket. Tehát ha a („B") csavar­lapokat translatiosan előre visszük, akkor ellenállást fogunk tapasztalni, mivel e 5 csavarlapok lapjukkal a haladás irányába fordulva haladnak a közegben. Ha már most a tengellyel megegyező irányban visszük előre translatiosan (vagyis úgy, hogy a felület a tengelye körül nem forog) 10 e felületet, amely tehát az („A") é» a („B") csavarlapokból van összetéve, akkor az előbbiek szerint az előhaladás miatt a víz részéről az egész felületre gyakorolt nyo­mástöbblet teljes egészében a („B") la­t5 pókra esik, míg a nyomásból az („A") la­pokra semmi sem jut. Tehát a közegellen­állást a („B") lapok révén érezzük. Be fogjuk bizonyítani, hogyha e csavar­lapokkal határolt felület a tengely körül 20 forog, akkor az („A") lapok mentén a víz nyomása a (C) csúcstól az (AB) maximá­lis keresztmetszetig fokozatosan csökken. Bizonyítás; a Ill-ban leírt módon képzett speciális felületünknek a következő tulaj-25 donsága van. Képzeljük a felületet felület­részekre bontva. A felületrészekhez úgy jutunk, ha pl. a tengelyt m egyenlő részre osztva az osztáspontokon a tengelyre me­rőleges (tehát egymással párhuzamos) sí-30 kokat fektetünk. (L. 7. ábra.) Két-két ily sík közé esik egy-egy felületrész. E felü­letrészek megközelítőleg csonkakúp ala­kúak, csak a (0—l-ig) terjedő felületrész kúp alakú. Minden egyes ilyen csonkakúp 35 alakú felületrésznek alkotója más-más szöget alkot a tengellyel és pedig oly mó­don, hogy pl. a (0—1) felületrész kúpszöge nagyobb, minit az, (1—2) felület részé. En­nek kúpszöge ismét nagyobb, mint a (2—3) 40 felületrészé, azaz ) a2 ) stb. A leg­utolsó felületrész kúpszöge (0), tehát ez hengeralakú. E felületet a vízben előre vive a következőket tapasztaljuk. A leg­első felületrész, amelynek legnagyobb a 45 kúpszöge (a,) amely népiesen szólva a legtompábli, a legnagyobb sebességgel tá­volítja el oldairányban a vizet. Ugyanis, amíg a felület a (0—1') utat meg­teszi. az alatt a (0)-nál lévő vízré-50 szecskéknek az (1—1') utat kell meg­tennie oldalirányban, vagy pontosab­ban a (0)-nál levő vízrésziecfekb a (0—1) utat teiszi meg, amelynek oldalirányt! (tengeil'yre merőleges) komponense (1—1') 55 Ez ;i7. (1—1') út pedig nagvobb, minit a (2—2'). Vflev (1—1'. 2—2'). Az utána kö­veltkező feliiletrész (1—2) már kisebb se­bességgel távolítja el a vizet. Ugyanis míg az (1—2) utat megteszi, az (l)-nél levő vízi'észecskének (2—2') utat kell megten- 60 nie oldalirányban. Ez a (2—2') út pedig kisebb, mint az (1—1') út. De viszont na­gyobb sebességgel távolítja el a vizet, mint az titána következő felületrész, miért itt a (2)-nél levő vízrészecskéknek (3—3') utat 65 kell megtennie, amely kisebb, mint a (2— 2') út és így tovább. A végeredmény te­hát az, hogy minden egyes felületrész na­gyobb sebességgel távolítja el a vizet, mint az utána következő felületrészi, hia a felü- 70 létrészek sorrendjét a csúcstól számítjuk. Ennek pedig az a következménye, hogy a víz nyomása előrehaladás közben más és más a felületen és pedig legnagyobb a csúcsnál, azítíán innen kezdve a mlaximíáiis 75 keresztmetszetig (AB) fokozatosan csök­ken. Képzeljük most már e speciális felü­letre a már említett csavarvonalak men­tén az (A) és (B) e^avarlapokat felerő­sítve, aímiá'ltal az említett csavarl&pokikal 80 határolt felületet nyerjük. Ha már most a felületet a tengely körül forgatjuk, azt tapasztaljuk, hogy az (A) csavarlapok a vizet oldalirányú eltávolodásra kénysze­rítik és pedig oly módon, hogy a (0—1, 1— 85 2) stb. síkok közé eső csavarlaprészekre is áll az, amit ugyancsak e síkok közé eső speciális kúpfelületekre mondottunk, azaz e csavarlaprészek is fokozatosan csökkenő sebességgel távolítják el a vizet. A leg- 90 utolsó két sík közé eső csavar fel ül etrész már majdníem hengerailakú, teliéit a vizet alig távolítja el. A (0—1, 1—2, 2—3) stb. síkok közé eső csavarfelületrészeknek is meg van teh ált a z a tula j donsága, hogy 95 minden egyes csavarfelületrész, a csúcstól számítva nagyobb sebességgel távolítja el a vizet, mint az utána következő. Tehát minden egyes csavarfeliiletréisz mintegy elhúzza a vizet az utána következő felü- 100 lel résztől. Tehát, ha e felület a temgely körül forog, akkor az (A) csavarlapok mentén a víz nyomása a csúcstól a maxi­mális keresztmetszetig fokozatosan csök­ken. E esavarlapokkal határolt zárt terű- 105 let a 3. és 4b. feltételeket teljesíti. Bizo­nyítás: Ha a közegben e felülettel, amely a tengely körül foroghat, előrehaladunk, akkor e felületen a haladás sebességétől függő nyomás áll elő. A (B) lapokra eső lio nyomás a felületet forgatni igyekszik. E forgás bizonyos nagyságú forgási ener­giát képvisel, amelynek nagysága az (A) lapok révén eltávolított víztömegek moz­gási energiájától függ és pedig e forgási llí energia éppen egyenlő az (A) lapok által

Next

/
Thumbnails
Contents