116364. lajstromszámú szabadalom • Elektroncső

MAGYAR KIRÁLYI ^gjpp SZABADALMI BIRÓSiö SZABADALMI LEÍRÁS 116364. SZÁM. VII/tl. OSZTÁLY. 1. 3572. ALAPSZÁM­Elektroncső'. Egyesült Izzólámpa és Villamossági R. T. cég Újpest. A bejelentés napja 1935. evi május hó 9-ike. A találmány két- vagy többrácsos elek­troncsövek tökéletesítését célozza, legalább egyik rácsuk különlegea kialakítása és a rácsok megfelelő viszonylagos elhelyezése 5 útján. Ismeretes, hogy az elektroncsövek ve­zérlőrácsként használatos rácsának (mely rendszerint a katódával szomszédos rács) egyes vezetői, pl. drótjai közötti térben a 10 rácsfeszültség hatása alatt keletkező elek­trosztatikus nívófelületek nagyjában olyan alakúak, mint az optikai lencsék töcőfelü­letei. A cső működésekor a rácson átha­ladó elektronok e nívófelületekre merőle-15 gesen igyekeznek mozogni és annál jobban megközelítik a merőlegest, minél kisebb a sebességük. Ennek folytán az egyes rács­nyílásokon áthaladó elektronok konvergál­nak és valahol e rács utáni, rendszerint po-20 zitív potenciálon tartott, rács előtt, tehát a vezérlőráes és ez utóbbi rács közötti tér­ben, sőt esetleg e rács síkjában, elektron­sűrűsödési helyek állanak elő. Ezek meg­felelnek a nívófelületek alkotta elektron-25 optikai lencsék fókuszainak. Tekintettel pedig arra, hogy a vezérrács egyes drót­jait körülvevő nívó felületek, minthogy az. egész vezérrács mentén azonos villamos feltételek következtében állanak elő, rend-30 szerint szimmetrikusak, a sűrűsödési he­lyek mindig két szomszédos rácsdrótot összekötő vonalra állított felező merőle­gesre kell, hogy essenek. Ha a vezérlőrács­ként működő rács után következő rács úgy 35 van elhelyezve, hogy egyes vezetői, pl. drótjai, a fentebb említett sűrűsödési he­lyekre kerülnek, úgy e rácsnak rácsáram­felvétele megnő és az illető rácsdrótok iz* zásba is juthatnak. E hátrány megszüntetésére eddig azt ja- 40 vasalták, hogy a szomszédos rácsok ellen­kező menetirányban legyenek tekercselve, tehlát pl. hogyha a vezérrácsot jobbmenetű csavarvonal mentén tekercselték, akkor a rákövetkező pozitív töltésű rács ibalme- 45 netű csavarvonal kellett, hogy legyen. Kiderült azonban, hogy ez a rendszabály gyakran nem kielégítő, mert a rácsok ké­szítésénél manapság szokásos kis menet­magasság mellett a szomszédos rácsok 50 dórtjai irányukat tekintve egymással olyan kis szöget zárnak be, hogy az egyik rács drótjait a másik rács drótjai által al­kotott felületre vetítve, a rács két szom­szédos drótja közé eső vetület-darab arány- 55 lag nagyon nagy részét képezi az egész menetnek. Tekintettel továbbá arra, hogy minél nagyobb részét képezi e darab a tel­jes menefhossznak, annál nagyobb a való­színűsége annak, hogy a szóbanforgó fio ráesdrót-darab a fentemlített elektronsűrű­södési (helyéken fut keresztül, azt kellett tapasztalnunk, hogy az ellenkezően teker­cselt szomszédos rácsok a feladatot nem jól oldják meg, mert a rácsok felizzása az 65 ilyen elvek szerint készített csöveknél is igen nagy mértékben jelentkezett. Meg kell itt jegyeznünk, hogy olyan nagy me­netemelkedések, melyeknél CLZ CT lehetőség, hogy a rácsdrót sűrűsödési helyen halad- 70 jon keresztül, minimális volna, gyakorla­tilag azért nem jönnek tekintetbe, mert a nagy menetemelkedés azzal jár, hoigy a csövek villamos adatai, pl. áthatása, a ma-

Next

/
Thumbnails
Contents