116315. lajstromszámú szabadalom • Dielektromos anyag felhasználásával készült villamos készülék

11631Ő. jelölések a „dextro" és „levő" szavak. rövidítése, amelyek azt jelentik, hogy az emiitett megjelöléssel megjelölt kámforok a poláros fény síkját jobb-, illetve bal-5 oldalra forgatják el. A felsorolt anyagok villamos készülékeknél dielektromos anyagok gyanánt használhatók, ahol mint szilárd anyagoknak a kívánt fizikai tulaj­donságaik és oly nagy dielektromos állan-10 dóik vannak, amekkorát eddig rendszerint az anyagoknak osak folyékony halmaz­állapotában tapasztaltak. Kétféle szilárd halmazállapotú anyagot különböztetünk meg. Az egyik csoportba azok a szilárd 15 halmazállapotban kristályos szilárd tes­tek tartoznak, amelyeknél az atom- vagy molekulaképző egységeknek röntgenfény­képen szabályos elrendezése van. A másik csoportba az üvegek vagy amorf anyagok 20 tartoznak, amelyeknél az atom- vagy mo­lekulaegységek elrendezése szabálytalan. A találmány szerinti dielektromos anya­gok dielektromos viselkedése nemcsak a kristályos szilárd testekké megmerevedő 25 anyagok dielektromos viselkedésétől, ha­nem ama anyagok viselkedésétől is kü­lönbözik, amelyek üvegszerű vagy amorf, vagy nem kristályos szilárd testekké me­revednek. Ezt a különbséget a következők-30 ben ismertetjük. Megállapítottuk, hogy az előzőkben fel­sorolt anyagokra jellemző az a tulajdon­ság, hogy a hőmérséklet növekedésével a szilárd halmazállapotú kristályos anya-85 gok az ömlesztési pont alatt bizonyos hő­mérsékleten a szilárd halmazállapotból, amelyben dielektromos állandójuk kicsiny, megömlés nélkül olyan szilárd kristályos halmazállapotba, illetve alakba mennek, 40 illetve alakulnak át, amelyben dielektro­mos állandójuk nagy. A hőmérséklet csök­kenésével az említett anyagok abból az állapotból, illetve alakból, amelyben di­elektromos állandójuk nagy, abba az álla­potba, illetve alakba mennek át, amelyben 45 dielektromos állandójuk kicsiny. A talál­mány szerinti dielektromos anyagoknál az átmeneti, illetve átalakulási pontban a -" " -'^változás folytonosságának meg­szakadását figyeltük meg. A változás az 50 átmeneti, illetve átalakulási pont alatti nagyobb sűrűségről az átmeneti, illetve átalakulási pont fölötti kisebb sűrűségre vagy az utóbbiról az előbbire következik be. Ezt a változást az átmeneti, illetve 55 átalakulási hőmérsékletnek vagy az egyik, vagy a másik irányban való megközelí­tésénél figyeltük meg. Azt tapasztaltuk továbbá, hogy az átalakulási ponton a hő­mérséklet csökkenésének irányában való 60 áthaladásnál hőfejlődés és az átalakulási ponton a hőmérséklet növekedésének irá­nyában való áthaladásnál megfelelő hő­elnyelés következik be. Megállapításaink szerint a fajlagos hő általában ugyanúgy 65 viselkedik, mint a dielektromos állandó; az átalakulási pont fölött nagyobb, mint az átalakulási pont alatt. A találmány szerinti dielektromos anya­gok gyakorlatilag fontos tulajdonsága, 70 hogy dielektromos állandójuk az anya­gok szilárd halmazállapotában 'az átala­kulási pont fölött fekvő hőmérsékleten nagy. A következő táblázatban néhány talál- 75 mány szerinti dielektromos anyag átala­kulási hőmérsékleteit, valamint dielek­tromos állandóit és egyeseknél a sűrűsé­get az átalakulási hőmérséklet fölött és alatt adjuk meg. 80 Vegyület d kámfor ___ _ d — 1 kámfor ___ __ Kámforsavanhidrid Borneol... ___ __ Izoborneol ... ... __ Borneklorid ... __ Ciklohexanol ... __ Klorcikloliexan... Átalakulási (emelkedési) hőmérséklet megkiizelltő­lea­—30" —65° +135° +72° +25° —115° —28° —55° Dielektromos állandó Sűrűség az átalakulási pont ffilött 12.5 11.5 24.5 3.9 4.1 7.0 20.3 10.8 alatt 2.7 2.9 2.5 2.8 2.9 2.5 2.5 2.9 fölött 1.088 1 066 0.991 1.017 1.14 alatt 1.008 1 026 0.987 1.008 1 .10

Next

/
Thumbnails
Contents