116315. lajstromszámú szabadalom • Dielektromos anyag felhasználásával készült villamos készülék

Azokat az anyagokat, amelyek a dielektromos tulajdonságok tekintetében az előzőkben ismertetett átalakuláson átmehetnek, a következőkben dielektromos átala-5 kulási anyagoknak ós azt a hőmérsékletet, amelyen ezek az átalakulások bekövetkeznek, átalakulási hőmérsékletnek nevezzük. Az egyik szilárd alakból a másik szilárd alakba való átmenet, illetve 10 átalakuláís ezeknél az anyagoknál nem mindem esetben pontosan adott hőmérsékleten, hanem a hőmérsékletek bizonyos terjedelmében következik be. Az a hőmérséklet is, amelyen a hőmérséklet asökke-15 nésévsl való átalakulás bekövetkezik, különbözhet ama hőmérséklettől, amelyen a hőmérséklet növekedésével való átalakulás' következik be. Az anyagok e viselkedését az átmenet vagy átalakulás hiszte-20 rézisóneík nevezzük A találmányt részletesebben a következekben a melllékelt rajz kapcsán ismertetjük. Az 1. ábra a dielektromossági állandó és 25 hőmérséklet hiszterézis-görbéi a d-kámí'or átalakulása esetében. A 2. ábra izoborneol és borneol esetére a . dielektromossági állandó és hőmérséklet hiszterézis-görbéi. A 30 3. ábra cikichexanol esetében a dielektromos állandó és hőmérséklet hiszterézisgörbéi különböző frekvenciáknál. Az előző ábrákban a dielektromos állandókat az ordinátára és a hőmérsékletet 35 Celsius fokokban az abszcisszára vittük fel. A 4. ábrában az ordinátára a kapacitásokat és az abszcisszára a hőmérsékleteket vittük fel oly kondenzátor esetében, 40 amelynél a nem vezető rétegek ciklohexanollal telített papirosból vannak. Az 5. ábra találmány szerinti kondenzátor távlati nézete részben felfejtetit állapotban. A likacsos nem-vezető rétegek 45 telítő anyagául az előzőkben említett dieltektromos anyagot használtunk. A 6. és 7. ábra találmány szerinti kondenzátor módosított kiviteli alakjainak harántmetszete. E kiviteli alakoknál a di-50. elektromos anyagot a kondenzátornak vezető anyagból készült lemezeire közvetlenül vittük fel. A rajz 1. ábrájában d-kámi'or átalakulásának hőmérsékleti hiszterézis-görbéjét 55 tüntettük fel. Az (A) görbe csökkenő hőmérsékletekre vonatkozik. E görbénél az egyik alakból a másik alakba való átmenet, illetve átalakulás mínusz 37 C°-on következik be. A (B) görbe növekvő hőmérsékletekre vonatkozik és ennél az át- 60 alakulás mínusz 30 C°-on következik be. A rajz 2. ábrájában az előzőkben említett hiszterézis-gör békhez hasonló görbéket tüntettünk fel. Az (A) görbe izoborneolnak csökkenő hőmérséklettel való át- 65 alakulási hiszterézisét és a (B) görbe az átalakulást növekvő hőmérsékleteken ábrázolja. Ezen ábrában, feltüntetett görbék szerint a hiszt erézis a hőmérsékletek sokkal nagyobb terjedelmére terjed, mint az 70 előző ábra szerint d-kámfor esetében;. A (C) görbe borneolra vonatkozik. Ez esetben az átalakulásnál nincs hiszterózis. A dielektromos állandónak növekvő hőmérsékleten való értékei és csökkenő hőmér- 75 sékleten való értékei ugyanazon görbén vannak. Az 1. és 2. ábrával kapcsolatban említett anyagok dielektromos állandóira vonatkozó görbék 60—10.000.000 másodpercenkénti ciklusok között fekvő frekven- 80 ciáknál egymással azonosak. Megfigyeléseink szerint bizonyos átalakult dielektromos anyagoknál a dielektromos állandó a frekvencia függvénye.. A d—1 kámfornál például a kapacitá'í változása 85 minusz 90 C° hőmérséklet fölött a frekvenciától független, de e hőmérséklet alatt másodpercenként 100 kiLoeikiusois frekvenciánál a dielektromos állandó valamivel kisebb, mint másodpercenként. 1 90 kiloiciklusos frekvenciánál. A borniklorid hasonlóan viselkedik. A dielektromos állandó az átalakulási hőmérséklet fölött és az átalakulás tartamának egy része közben független a frekvenciától, azonban 95 alacsonyabb hőmérsékleteken bizonyos mértékig a frekvenciától függ. Ez esetekben a dielektromos állandónak a frekvenciával összefüggő viselkedése állandó, tekintet nélkül arra, hogy az átalakulási 100 ponthoz növekedő vagy csökkenő hőmérséklettel közeledünk. További eltérő jellegű átalakulási dielektromos anyagok, például ciklohexanol dielektromos viselkedésének görbéit a 3. 105 ábráiban tűntettük fel. Ha alacsony hőmérsékletektől indulunk ki, mikor is dielektromos anyag alacsony hőmérsékletű kristályos halmazállapotban van, a dielektromos állandó a frekvenciától füg- no getlen és a (B) görbe szerint az átalakulási pontnál nagy értékre meredeken emelkedik, miközben a frekvenciától lényegileg független. Ha azonban magasabb hőmérsékletektől indulunk ki, az át- 115 alakulás nem ugyanannál a hőmérsékletnél következik be, hanem az átalakulás-