116278. lajstromszámú szabadalom • Szövet, kiváltképen szövött szőnyeg

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÍ6 SZABADALMI LEÍRÁS 116278. SZAM. XÍV/b. OSZTÁLY. — P. 8702. ALAPSZÁM. Szövet, kiváltképen szövött szőnyeg. Pollák Sándor pokróc-tarisznya- és s/őnyeggyár cég' Tatató város. A bejelentés napja 1936. évi március hó 18-ika. A találmány olyan szövet, kiváltképen szövött szőnyeg, mely a mintaképzésben részt nem vevő alapszövetből, továbbá az alapszövet két-két láncfonala közé ikla-5 tott, az előállítandó minta szerint válta­kozva hol az egyik, hol a másik szőnyeg­oldalon ugyanazon síkban megjelenő, leg­alább két mintaképzőláncfonalból, vala­mint az e mintaképzőláncfonalak által az íO alapszöveten! kívül alkotott hurkokat ki­támasztó vetülékekből áll. Az ilyen, a ke­reskedelemiben' egyebek között «Tapestry-Imitation» néven ismert kötések hátránya, hogy a m in la ké p zőt áncfon a lakkal általá-15 ban csak két különböző színeffektust le­het elérni, ami az előállítandó mintázatok tekintetében rendkívül szűk korlátokat szab. A találmány célja e hátrány kikü­szöbölése és az említett fajtájú ismert kö-20 tések javítása akként, hogy a kötés káros bonyolítása nélkül az eddiginél több minta­képzőfonál álljon rendelkezésre, hogy to­vábbi színeffektüsok beiktatásával a per­zsaszőnyegeknél szokásos mintázatokhoz 25 hasonló mintázatokat vagy pedig virág­ütánzatokat stb. lehessen előállítani. A találmány könnyebb megértetése céljá­ból a rajz 1. ábrája kapcsán előbb az is­mert «Tapesitry-Imitation»-kötés egyik szo­jO kásos típusát fogjuk ismertetni. Az 1. ábra szerint ez a kötés az (a) láncokiból és a (vl) vetülékekből alkotott alapszövetet tartalmazza, melynek (a) 1 áncfon,alai közé két (b) és (c) minta-15 képzőláincfonal van beiktatva akként, hogy e (b) és (c) láncfonalak a szőnyegnek hói egyik, hol pedig másik oldalán, azonban egymásfölött ugyanazon síkban jelentkez­nek. így pl. az 1. ábra A—A velülékhelyén a (c) mintaképzőláneíonal a felső szőnyeg- W oldalon alkot (v2) vetülék által kitámasz­tott és, itt a mintaképzésben, résztvevő hur­kot, míg a (B—B) vetülékhelyen a felső szőnyegoldalon mintaképzőhurkot a má­sik (|b) láncfonal alkot, mely hurkot ugyan- tó csak (v2) vetülék támasztja ki,. A szőnyeg alsó oldalán ugyanaz a minta ellentétes színekben mutatkozik, amint ez az (A1— Al) és (B1—Bl) vetülékhelyeken meg­állapítható. Az 1. ábrából kitűnik, hogy 50 az (a, vl) alapszövet két-két (a) lánc­fonala közötti térben a (b) és (c) minta­képzőláncfonalak révén csak kétféle szín­effektust létesíthetünk, ami a már jelzett hátrányokkal jár. Ezt a hátrányt a talál- 55 rnány szerint úgy küszöböljük ki, hogy a mintát a szőnyeg egyes vetülékhelyein, a mindenkor előállítandó mintához igazodva, csupán egy vagy több vetiilékfonál képezi és ezt a vetülékfonalat az alapszövethez 60 mintaképzésre alkalmatlan külön kötőlánc köti le. így az alapszövet két láncfonala közötti térben az, e térben alkalmazott mintaképzőláncfonalak számán túlmenő számú színeffektust létesíthetünk a minta- 65 képzéshez egyes helyeken ugyancsak hasz­nosított vetülékek révén, ami tehát válto­zatosabb színű minták előállítását teszi te­hetővé anélkül, hogy a mintakép zőláiic­fonalak és a vetülékfonalak számát e cél 70 elérésére fokozni kellene. A rajzon a találmány két foganatosítás,! példájának vázlata látható, még pedig mind a 2., mind a 3. ábra a találmány

Next

/
Thumbnails
Contents