116014. lajstromszámú szabadalom • Eljárás keményfémötvözetek előállítására

tétel e melletL állandóan célszerűen mintegy 1000 vagy 1200 C° hőmérsékleten tartjuk. E fölött az imént előállított, vékony réteg fölött fut egyszer vagy iöbb-5 ször pl. volfrámfémből való nyomóhenger, amely célszerűen igen fényesre van csiszolva, vagy egy ugyancsak igen fényesre csiszolt, volfrámfémből, szafirból. gyémántból vagy hasonlóból való csúszó-10 darab mozog rajta, vagy pedig egészen rövid ideig, célszerűen a másodpercnek csak egy hányada alatt sajtolókölyűt engedünk behatni. A nagy nyomás kedvezően hat, de vékony rétegek alkalmazásá-15 nál, illetve felvitelénél nem okvetlenül szükséges. A nyomóhen|gerekel pl. ilyen kis felületeknek (2 cm x 10 cm) megmunkálásánál csak mintegy 10—20 kg-mal terhelhetjük. Az ilyen, aránylag csekély nyo-30 más teljesen elegendőnek bizonyul, az itt alkalmazóit, magas hőmérrséklelekkel kapcsolatban. Azután következik a második vékony réleg felvitele. Ezt követőleg újból nyo-25 nvásl alkalmazunk, mint az előző munkafolyamatban és a munkafolyamata! annyiszor ismételjük meg, amíg mintegy 5—10 mm vagy még ennél is nagyobb vastagságú keményfémréteg keletkezik. A leg-30 több esetben elégséges, ha a nyomólumger csak egyszer gördül végig az egész felületen. E szerint tehát 5 mm vastag, használható keményfémré legel mintegy 61 százszor! át hengerléssel tudunk elő-35 állítani. A kapott réteget — ha arra szükség van — az alátétről eltávolíthatjuk. Ez esetben azonban ajánlatosnak bizonyul az alátét felső rétegéi előze Lesen galván úton 40 előállítotl réteggel, pl. nikkelréteggeJ bevonni. De magát az alátétet is felhasználhatjuk, ha pl. a terméket később szerszámnak használ juk (6. és 7. ábra). Az ilyen módon kapott termékek csi-45 szolt és maratott felülelüknek még erős megnagyítása mellett sem mutatnak lyukacsokat gyakorlati értelemben. Az ilyen darabokat utólagosan hosszantartó hevítéssel és a belsejükben ily módon elő-50 idézett diffúziós folyamattal még homogénebbé tehetjük. A legtöbbször azonban fölösleges az ilyen utókezelés. A csiszolt és maratott felület a legtöbb esetben megmutatja az előnyös és a felhasználási célra 55 elérni szándékol L (a hengerlési folyamattal előidézett) rostos vagy szálas szerkezetet. Az eljárást valamely védőgázban, pl. világítógázban, hidrogénben vagy effélében, vagy pedig vákuumban,, sőt váltakozva, védőgázban és vákuumban folytat- 60 hatjuk le. Adaléknak metalloidokat is, mint pl. szilíciumot, bórl és más efféléket használhatunk. A tiszta fémek, mint pl. vas, nikkel, helyett ezeknek oxidjait is alkalmazhatjuk, melyek az eljárás i'o- 65 lyamán, a védőgáz (pl. hidrogén) behatására, redukálódnak. Az ilyen módon előállítotl kemény fémötvözetek, amelyek lehat számos egymásonfekvő és egymással összeforrasztott, 70 vékony rétegből állanak, többnyire felülmúlják az eddigelé ismeretessé vált, összesült vagy az alakdarab saj tolásával egyidejűleg összesült vagy megolvasztott fémötvözeteket. A kész alakdarabok belső fe- 75 szültségét a lalálmány szerinti, vagyis a rétegekben való előállítási módnál, a leglöbb esetben eredményesen kiküszöböljük A lalálmány szerinti eljárással készült termékek más munkaeszközök készítésére 80 is felhasználhatók, mint pl. leliúzöknak, homoksugár-fúvókáknak, az órásiparban leiigelyágyaknak, számláló- és futóműveknél tengelyágyazásoknak, azonkívül mérlegek késeinek, óráknál ingafel függeszt és- 85 nek és sok más olyan célra, amelyeknek az összesült vagy zsugorított ötvözetek eddigelé, bár sok kísérlet folyt, sok esel ben nem feleltek meg. Felhasználhatók, illetve l'eldolgozhaiók 90 az eddigelé ismeretessé váll összes keménykarbidok és kemény mindek alacsony és magas hőmérsékleten olvadó segédfémekkel, külön-külön vagy azok keverékével. Ezen anyagok poraihoz más ter- 95 mészetes vagy mesterséges kieményanyagokat (pl. bórt vagy gyémántot és hasonlót) is adagolhatunk. Ha a lalálmány szerinti eljárással segédfém-menles keményanyagokal, pl. tiszta 10 volfrámkarbidból akarunk előállítani, akkor az alátétnek egy magasabb hőfokon olvadó fémből, pl. 3500 C° olvadási pontú volfrámfémből vagy széniből kell lennie. Munkahőmérsékletnek ebben az esetten 10 célszerűen a karbid por lágyulási pontja körüli hőmérsékletet (2500 C°; választjuk. A nyomóhenger ebben az esetben tiszta volfrámfémből áll. Ha az ill említett lágyulásihőmérsékletet alkalmazzuk, akkor 11 nincsen nagy nyomásra szükség. Az esetleges utóhőkezelés hőmérséklete a segédfém megválasztásához vagy a segédfémkeverók olvadási pontjához igazodik. Ha segédfémnek vasat vagy nikkelt haszná- 11 lünk, akkor nagyon megfelelő az 1000 C° és 1200 C° közötti hőmérséklel arra, hogy