116014. lajstromszámú szabadalom • Eljárás keményfémötvözetek előállítására

tétel e melletL állandóan célszerűen mint­egy 1000 vagy 1200 C° hőmérsékleten tartjuk. E fölött az imént előállított, vé­kony réteg fölött fut egyszer vagy iöbb-5 ször pl. volfrámfémből való nyomóhen­ger, amely célszerűen igen fényesre van csiszolva, vagy egy ugyancsak igen fé­nyesre csiszolt, volfrámfémből, szafirból. gyémántból vagy hasonlóból való csúszó-10 darab mozog rajta, vagy pedig egészen rövid ideig, célszerűen a másodpercnek csak egy hányada alatt sajtolókölyűt en­gedünk behatni. A nagy nyomás kedve­zően hat, de vékony rétegek alkalmazásá-15 nál, illetve felvitelénél nem okvetlenül szükséges. A nyomóhen|gerekel pl. ilyen kis felületeknek (2 cm x 10 cm) megmun­kálásánál csak mintegy 10—20 kg-mal ter­helhetjük. Az ilyen, aránylag csekély nyo-30 más teljesen elegendőnek bizonyul, az itt alkalmazóit, magas hőmérrséklelekkel kap­csolatban. Azután következik a második vékony réleg felvitele. Ezt követőleg újból nyo-25 nvásl alkalmazunk, mint az előző munka­folyamatban és a munkafolyamata! annyi­szor ismételjük meg, amíg mintegy 5—10 mm vagy még ennél is nagyobb vastag­ságú keményfémréteg keletkezik. A leg-30 több esetben elégséges, ha a nyomólum­ger csak egyszer gördül végig az egész felületen. E szerint tehát 5 mm vastag, használható keményfémré legel mintegy 61 százszor! át hengerléssel tudunk elő-35 állítani. A kapott réteget — ha arra szükség van — az alátétről eltávolíthatjuk. Ez esetben azonban ajánlatosnak bizonyul az alátét felső rétegéi előze Lesen galván úton 40 előállítotl réteggel, pl. nikkelréteggeJ be­vonni. De magát az alátétet is felhasznál­hatjuk, ha pl. a terméket később szerszám­nak használ juk (6. és 7. ábra). Az ilyen módon kapott termékek csi-45 szolt és maratott felülelüknek még erős megnagyítása mellett sem mutatnak lyu­kacsokat gyakorlati értelemben. Az ilyen darabokat utólagosan hosszantartó heví­téssel és a belsejükben ily módon elő-50 idézett diffúziós folyamattal még homo­génebbé tehetjük. A legtöbbször azonban fölösleges az ilyen utókezelés. A csiszolt és maratott felület a legtöbb esetben meg­mutatja az előnyös és a felhasználási célra 55 elérni szándékol L (a hengerlési folyamattal előidézett) rostos vagy szálas szerkezetet. Az eljárást valamely védőgázban, pl. világítógázban, hidrogénben vagy effélé­ben, vagy pedig vákuumban,, sőt válta­kozva, védőgázban és vákuumban folytat- 60 hatjuk le. Adaléknak metalloidokat is, mint pl. szilíciumot, bórl és más effélé­ket használhatunk. A tiszta fémek, mint pl. vas, nikkel, helyett ezeknek oxidjait is alkalmazhatjuk, melyek az eljárás i'o- 65 lyamán, a védőgáz (pl. hidrogén) be­hatására, redukálódnak. Az ilyen módon előállítotl kemény fém­ötvözetek, amelyek lehat számos egy­másonfekvő és egymással összeforrasztott, 70 vékony rétegből állanak, többnyire felül­múlják az eddigelé ismeretessé vált, össze­sült vagy az alakdarab saj tolásával egy­idejűleg összesült vagy megolvasztott fém­ötvözeteket. A kész alakdarabok belső fe- 75 szültségét a lalálmány szerinti, vagyis a rétegekben való előállítási módnál, a leg­löbb esetben eredményesen kiküszöböljük A lalálmány szerinti eljárással készült termékek más munkaeszközök készítésére 80 is felhasználhatók, mint pl. leliúzöknak, homoksugár-fúvókáknak, az órásiparban leiigelyágyaknak, számláló- és futóművek­nél tengelyágyazásoknak, azonkívül mér­legek késeinek, óráknál ingafel függeszt és- 85 nek és sok más olyan célra, amelyeknek az összesült vagy zsugorított ötvözetek ed­digelé, bár sok kísérlet folyt, sok esel ben nem feleltek meg. Felhasználhatók, illetve l'eldolgozhaiók 90 az eddigelé ismeretessé váll összes ke­ménykarbidok és kemény mindek ala­csony és magas hőmérsékleten olvadó se­gédfémekkel, külön-külön vagy azok keve­rékével. Ezen anyagok poraihoz más ter- 95 mészetes vagy mesterséges kieményanya­gokat (pl. bórt vagy gyémántot és ha­sonlót) is adagolhatunk. Ha a lalálmány szerinti eljárással segéd­fém-menles keményanyagokal, pl. tiszta 10 volfrámkarbidból akarunk előállítani, ak­kor az alátétnek egy magasabb hőfokon olvadó fémből, pl. 3500 C° olvadási pontú volfrámfémből vagy széniből kell lennie. Munkahőmérsékletnek ebben az esetten 10 célszerűen a karbid por lágyulási pontja körüli hőmérsékletet (2500 C°; választ­juk. A nyomóhenger ebben az esetben tiszta volfrámfémből áll. Ha az ill említett lágyulásihőmérsékletet alkalmazzuk, akkor 11 nincsen nagy nyomásra szükség. Az eset­leges utóhőkezelés hőmérséklete a segéd­fém megválasztásához vagy a segédfém­keverók olvadási pontjához igazodik. Ha segédfémnek vasat vagy nikkelt haszná- 11 lünk, akkor nagyon megfelelő az 1000 C° és 1200 C° közötti hőmérséklel arra, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents