115990. lajstromszámú szabadalom • Központi kenőkészülék függélyes lökettárcsatengellyel

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI MROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 115990. SZÁM. V/e l. OSZTÁLY. — M. 10693. ALAPSZÁM. Központi kenőkészülék függélyes lökettárcsatengellyel. Müller Eugen Ludwig-, mérnök Berlin. A bejelentés napja 1935. évi augusztus hó 6-ika. Németországi elsőbbsége 1934. évi szeptember hó 5-ike. A találmány központi kenőkészülék, amelynek függélyes lökettárcsatengelye és e körül koncentrikusan elrendezett egyes szivattyúi vannak; a dugattyúk önvezér-5 lésű forgödugattyüként vannak kiképezve: forgó mozgásukat a függélyes hajtótengelyre rögzített fogaskerék útján és ideoda mozgásukat az ugyanezen tengelyre rögzített ferde lökettárcsa útján kapják, 10 ami a dugattyúk megfelelő hornyaiba nyúlik bele. A csúszósurlódás lehetőleg messzemenő elkerülése céljából a hornyok nyomóoldalait a találmány szerint a lökettárcsáéval 15 egyenlő emelkedéssel látjuk el; a nyomási periódusban ugyanis a lökettárcsa és a nyomódugattyú hornya közölt igen nagy nyomások lépnek fel és így ezekem az érintkezési pontokon a csúszó súrlódás a 20 legmesszebbmenően elkerülendő. A lökettárcsának az alsó oldala és a nyomódugattyú hornyának ezzel együttműködő része úgy van kiképezve, hogy az érintkezési pont mindenkor a lökettárcsa rúdjá-25 nak és a nyomódugattyúnak a tengelye között középen feküdjék. Ezzel az elrendezéssel a lökettárcsa és a nyomódugattyúhorony emelkedésének egyenlő értéke mellett elérjük, hogy a legördülési vonalak e 80 két elemen egyenlő hosszúak és a káros csúszó súrlódás a lehetőség szerint lecsökken. A nyomódugattyú szívólöketénél és a szívódugattyú mindkét löketénél, az ezen mozgásokhoz szükséges csekély erők kö-35 vetkeztében, a csúszó súrlódásnak nincsen káros hatása, úgyhogy a megfelelő elemek kiképzésénél a nyomódugattyúnál a löketmagasság szabályozására, a szívódugattyúnál a megnagyobbított löketre tekintettel lehetünk. 40 Az egyes szivattyúk szívási és nyomási periódusainak a szívó- és nyomócsatornák vezérlésével való összhangba hozatala céljából a dugattyúkat a lökettárcsa segélyével forgásba hozzuk és pedig egy olyan 45 szabálytalan fogazás útján, mely a szivattyúélemeknek helyleien összeállítását lehetetlenné teszi. A lökettárcsa függőleges tengelyének a vízszintes hajtótengelyről való hajtása nem 50 a szokásos módon csavarkerékkel, hanem kapcsolóművel történik. Az eredmény egy, a mechanikai hajtástól függetlenül kézzel is hajtható szivattyú, forgó meghajtással, amely külön szerkesztési rendszabályok 55 nélkül jobb és bal forgásirányban is működtethető. Ennek az elrendezésnek egy további jelentős előnye a hajfőtengely és a Iökettárcsa-tengely egy közös síkban való elrende- 60 zésének a lehetősége, miáltal a szivattyúház szimmetrikus alakot kap; ez oly előny, amely könnyű előállíthatóságban, tetszetős külső megjelenésiben és jó hozzászerelhetőségben nyilatkozik meg. 65 Az olajszivattyú belsejében egy vagy több túlfolyó van elhelyezve a szívószivatytyú által feleslegben szállított olaj számára ezáltal a hajtószervek legerősebb olajozása ellenére a belső olajtérnek a körül- 70 vevő légkörrel szemben való külön tömítéséről le lehet mondani, szemben az olyan készülékekkel, melyekhez az olajat magasabban fdkvő tartályból vezetik. A visszavezető csőben az olajtartályba 75 visszafolyó feleslegolajat kémlőablak útján