115952. lajstromszámú szabadalom • Berendezés ütő- (perkusziós) készülékekben az ütőerő létesítésére

2. á:l>ra a berendezés kinematikai vázlala. A 3 (>. ábrák a találmánynak fúró kalapácsnál való alkalmazását mutatják ríszr> léteivel együtt, a 7. és 8. ábrák pedig ennek egvik változatát. A 9—11. ábrák a találmány t'úrókalapacsnál való alkalmazásának másik foganalo-10 sílási alakját és annak egvik részletét lüntetik fel. Á 12. ábi'a a tömegek elrendezésének másik példája. A 13—16. ábrák a találmány alkalmazásá-15 nak harmadik foganatosítási alakját mutálják, még pedig oly kalapáccsal kapcsolatban, amely cölöpök beverésére vagy pedig a talajban közvetlen öntött betoncölöpök készítéséhez való nyílások eíőállí-20 lására alkalmas, a 17. ábra pedig a tömegek elrendezésének másik példáját láttatja. A 3-12. ábrákon fellünlelell foganatosítási alakok kisméretű berendezések pél•25 dái. a 13—17. ábra szerintiek pedig nagyméretű berendezéseket mutálnák példaképen; mindezeket a végből lünletlük fel, hogy a találmány alkalmazhatóságának általános jellegét tegyük szemléli!élővé. .80 A találmány keretén belül természetszerűleg más. az ábráz;)ltaklé)l eltérő foganatosítási alakok is lehetségesek. Az 1. ábra szerinti vázlalou p—p jelzi az ütés perkusszió, tengelyét. (M) és (M) 35 két, egymással egyenlő (egyszerű vagy összetett) löineg, amelyek ugyanabban, a )[) p) tengelyt tartalmazó síkban excentrikusan forognak erre a síkra merőleges ,0. (); tengelyek közül, úgyhogy azok egv-40 máshoz képest bármelyik pillanatban a (p- p) tengelyre vonatkoztatva részarányos helyzetet foglalnak el. Az (). O' tengelyek mereven vannak a T ülővel összekötve, amely a p p) irányban szabadon el•í5 íuozdulhal, amikor is a (Z, Z) vezelékékben csúszik. A forgás köveikezlében a kél (M, M; tömegben egymással egyenlő és egymással részarányos (G. C) röpílő erők keletkeznek, amelyek minden pillanatban 60 alternatív jellegű és állandó (p—p; irányú (F) eredő erővé levődnek össze, Ennek az erőnek az értelme időszakosan Jeleié és fellelő irányul, miközben zérus értékét löketének a közepén, kél egymással ellen-55 léles értelmű maximumát pedig a végeken éri el. Ez az erő magával viszi a (T) ülői. amely azt mind a két érlelembein szabadon követheti. A kívánt dinamikai hatás elérésére kettőnél nagyobb számú tömeget is alkal- (>o raazhalunk, feliévé, hogy azok két oly. eredő tömeget adnak, amely a fentebb megadott feliéieleknek megfelel. A rajzokon feltüntetett foganatosítási alakoknál különböző elrendezéseket ismertetünk. a 65 találmány szerinti berendezés azonban természetesen. ezektől eltérően is megszerkeszthető. A tömegekel bármely tetszőleges ismert vagy új eszközzel hozhatjuk forgásba. A 70 feltüntetett foganatosítási alakoknál kél féle hajtási módot láthatunk. Az egyiknél hajlékony tengely van a tömegek egyikével összekapcsolva, mely tömeg mozgását fogaskerékáttétel útján közli 7?> a másikkal. Ez a hajlékony lengeiy köve li az ütő löke.leil. Ebben az esetben a forgás sebessége állandó és az (E; eredő erő sebessége a szinuszgörbe szerint változik. 80 A hajtás másik módjánál egy vagy több egyenletesen hajlott és a berendezés áll-' ványzalához képest helytállóan elrendezett láncot alkalmazunk, amelyek a tömegek tengelyére ékelt fogaskerekéke! hajtanak. 85 Ennél a hajtási módnál a tömegek közötti fogaskerékmü esetleg elhagyható, ha a tömegeket egyszerűen a lánccal vagy a láncokkal működtetjük. Ennek a működtetési módnak a többi között az az 90 előnye, hogy az, ha a mozgás értelmét kellően választjuk, az ülő eleven erejét az ütőlöketben növeli és visszafele irányuló löketébeiv csökkenti. Ez a 2. ábra szerinti vázlatból nyilvánvaló, amelyen lisz- 95 Ián kivehető, hogy nvikép változtatja meg az, (M) tömegnek a kerületi sebességéi — amelytől annak röpílő ereje függ —. a hajló sebesség, amellyel a tömeg (O) forgási központja mozog. Ha (v) a (K) lánc- 10 nak állandó sebessége, úgy a tömegnek kerületi sebessége - és ennek következtében a röpítő erő (v)-nél nagyobb (v'm

) vagy pedig (v)-nél kisebb (v"„,) aszerint, hogy az (O) középpont hely- 10 zelváltozása oly sebes-éggel lörlénik, amelynek érlelnie (v,-vel ellenkező (v'„) vagy azzal megegyező (v"<). A 3 (5. ábrákon fellünlelell fúrókalapácsnál aülőszerv az (1, 1) tengely, amely H tengelyirányban elcsúszhat, azonban el nem foroghat. E tengelynek (2) üreges teste van, amelynek belsejében a tömegek forgástengelyét alkotó (3) haránltengely foglal helyet. Ennél a foganatosítási alak- 11 nál három tömeg van: az egyik a középső ;l) lömeg. a másik keltő pedig a