115902. lajstromszámú szabadalom • Feszültségváltozásra érzékeny berendezés

egyenesvoiialú; karakterisztikájú transz­formátor kapocsfeszültsége: megközelí­tően az átfolyó áramerősséggel arányos. Ily módon a feszültség csökkenése esetén 5 a szekunder oldalion a telített transzformá­tor kapocsfeszültsége, növekvő feszültség­nél ellenben a telítetlen transzformátor ka­pocsfeszültsége1 jut túlsúlyra. Ha már miost a szekunder oldalit úgy kapcsoljuk a há-10 lózati feszültségre, • hogy a telített transz­formátor szekunder feszültsége a hálózati feszültséghez hozzáadódjék, akkor oly el­rendezést kapunk, melynek feszültsége egy bizonyos határig növekvő hálózati feszült-15 séggel csökken,, csökkenő hálózati feszült­séggel ellenben emelkedik. Ha ezek után az (al) és (a2) tekercsek áramkörét egy­formán az 1. ábra (al) tekercskörének megfelelően képezzük ki, de az (al) kiirt 20 közvetlenül, az (a2) kört pedig egy-egy, primer oldalukon sorbakapcsolt (elítéli és telítetlen transzformátor egymás ellen kap­csolt szekunder körével sorban kapcsoljuk a (V) feszültségre, a 3. ábra szerinti szerke-25 zeí keletkezik, ahol (ti) és (12) a telített és telítetlen transzformátorok. Ha ezeket a transzformátorokat úgy méretezzük, hogy a szekunder feszültségek az alapfeszült­ségnél, amely egyszersmind a billenőfe-30 szültséggei is egyenlő, egyensúlyt tartanak, akkor a szerkezet a billcnőfészültségnél fellépő nagy erőváltozást a fentebb közölt értelemben teljes mértékben kihasználja, emellett a berendezés mindkét értelmű 35 (növekvő és csökkenő) feszültségváltozásra egyaránt, fokozottan érzékeny, ugyanis ha a (V) feszülLség az alapfeszültség fölé emel­kedik, az (al) tekercs árama, ha pedig az alapfeszültség alá sülyed, az (a2) te-40 keres árama ugrásszerűen megnövekszik, tehát az alapfeszültségtől való bármilyen irányú eltérésnél közel egyenlő nagyságú, de ellentétes irányú nagy erő keletkezik. Mint a hivatkozott törzs- és pótszabadal-45 mákból ismeretes, a telített fojtóteker­csekkel elérhető telítési hatást az alkal­mazott működtető tekercsek mágneses kö­rének telítésével is elérhetjük, amikor is külön fojtótekercsek alkalmazásától elte-50 kiinthetünk. A szükséges ohmikus ellenállá­sokat a működtető tekercsek anyagának és keresztmetszetének kellő megválasztá­sával viszont magukba a működtető teker­csekbe építhetjük be s így külön ohmi-55 kus ellenállások alkalmazását is elkerül­hetjük. Ez egyszerűsítések figyelembevé­telével az 1—3. ábrák szerinti megoldá­sok a 4—6. ábrákon feltüntetett megol­dásokra vezetnek, mélyeknek működése tel­jesen azonos az 1—3. ábrák szerinti, már 60 ismertetett készülékek működésével. Meg­jegyzendő, hogy az 5. ábra szerinti kap­csolásnál, mely a 2. ábra szerinti kap­csolás egyszerűsítésének felel meg, csak az (al) tekercs áramköre egyszerűsíthető, 65 ellenben az (f2) fojtótekercs és (r2) ellen­állás az (a2) tekercsbe nem építhető be, mert különben az (a2) működtető te­kercsben a fojtótekercs árama és nem az ereedő kör árama folynék s így a kívánt 70 hatás nem lenne elérhető. Az 1—3. ábrákon példaképen bemuta­tott és a 1—C>. ábrákon egyszerűsített elvi kapcsolásokat előnyösen alkalmazhat­juk a törzs- és pótszabadalommal védett 75 berendezés mindazon megoldási alakjainál, melyek az egymás ellen működő hatáso­kat létesítő külön áramkörökkel vannak jellemezve. A mellékelt rajzok 7—14. áb­ráin példaképen bemutatjuk a találmány 80 szerinti berendezés néhány megoldási alak­ját, melyek mind a pótszabadalom 2. és 3. ábráiból vannak levezetve. A 7. ábra sze­rinti megoldás a pólszabadalom 2. ábrá­jából, némikép eltérő hivatkozási jelölé- 85 sekkel, úgy van levezetve, hogy az e 7. áb­rabeli (fl) fojtótekerccsel siorhakapcsolt 'al) működtetőlekercs áramkörébe a ta­lálmány szerint még egy (cl) kondenzátor és (rl) ohmikus ellenállás is be van Ék- 90 latva. Az (al) és (a2) működtető teker­csek kapcsolása és a szerkezet működése egyébként megfelel az ismertetett 1. ábrán feltüntetett elvi kapcsolásnak s a készülék működése egyfelől az (al) és (a2) tekercsek 95 áramainak, másrészt a (b) tekercs áramá­nak az (s) számláló tárcsájára gyakorolt hatása következtében történik. Bár az (al) és (a2) tekercsek áramai között fáziseltérés van, a ,működés mégis elérhető, ha az IOO-alkalmazott fáziskompenzáló eszközökkel í(f) fojtótekercs és (c) kondenzátor a (b) tekercs áramát úgy állítjuk be, hogy az alapfeszültségnél az (al) és (a2) tekercs­áramokkal létesített nyomatékok egyenlők 105 és ellentétes irányúak legyenek. Ez a kö­vetelmény azonban bizonyos mértékben csökkenti az (al) és (a2) tekercsekben folyó áramok által létesíthető nyomaté­kok kihasználását, miután ez áramok kö- 110 zött fáziseltérés van. Ugyanez a hátránya továbbá a 8. ábra szerinti szerkezetnek is, amely szintén a pótszabadalom 2. (áb­rájából, valamint a jelen bejelentéshez tar­tozó 2. ábrából van levezetve oly módon, 115 hogy az egyik működtető tekercs áram­körébe sorban (fl) telített fojtótekercs!, (cl) kondenzátor és (rl) ohmikus ellen-

Next

/
Thumbnails
Contents