115902. lajstromszámú szabadalom • Feszültségváltozásra érzékeny berendezés

állás, a másik működtető tekercs áramkörébe. pedig (f2) fojtótekerccsé] sorbakapcsolt (r2) ellenállásból és a velük párhuzamosan kapcsolt (c2) kondenzátorból 5 alkotott eredőkör van bekapcsolva. Ezt a hátrányt is kiküszöböli a 9. ábra szerinti megoldás, mely ugyancsak a pótszabadalom 2. ábrájából, továbbá a jelen bejelentéshez tartozó 3. ábrából van levelű zetve oly módon, hogy az (al) működtető tekercs az (fi) fojtótekercs, (rl) ohmikus ellenállás és (cl) kondenzátor sorbakapcsolásával alkotott eredőkörrel sorban van a (V) feszültségre kötve, míg az (a2) tekercs 15 áramkörében az (f2) fojtótekercsen, (cl) kondenzátoron és (r2) ohmikus ellenálláson kívül még a telített és telítetlen (tl) és (12) transzformátorok egymás ellen kapcsolL szekunder körei is sorba vannak 20 a (V) feszültséggel kötve. Ez esetben az (ai) és (a2) tekercsáramok a megfelelő áramkörök azonos, vagy közel azonos összetétele folytán az alapfeszültségnél azonos vagy közel azonos fázisban vannak. 25 a nyomatékok tehát teljes mértékben kihasználhatók. A 9. ábra szerinti kapcsolásból az (fl) és (l'2) telített fojtótekercseknek és rl) és (r2) ohmikus ellenállásoknak a működtető tekercsekbe való 30 beépítésével a 10. ábra szerinti egyszerűsített megoldási kapjuk, amely egyébként a pótszabadalom 2. ábrájából a mellékelt rajzok (>. ábrája szerinti egyszerűsített elvi kapcsolással is levezethető. 35 A mellékelt rajzok 11—14. ábráin feltüntetett megoldások a pótszabadalom 3. ábrájából, vannak levezetve és minthogy itt mind az (al), mind az (a2) működtető tekerccsel egy-egy külön működtető le-40 keres (bl) és (b2) van sorba kapcsolva,, az alkalmazott (c) fáziskompenzáló kondenzátorokkal az (al) és (bl), illetve (a2) és (b2) tekercsáramok közli fáziseltolás mindenütt a legelőnyösebben beállítható, 45 tehát a tekercsáramokkal létesíthető nyomatékok inindei\kor teljes mértékben kihasználhatók. Egyébként e 11—14. ábrabeli megoldások a pótszabadalom hivatkozott 3. ábráján kívül a mellékelt raj-50 zok 1—3. és (). ábrája szerinti elvi kapcsolásokból. teljesen analóg" módon vannak levezetve, mint ahogy a pótszabadalom 2. ábrájából kiindulva ugyanezen 1—3. és 6. ábrákból a már ismertelett 7—10. ábrák 55 szerinti megoldásokat Levezettük. A találmány szerinti és az 1—6. ábrákon példaképen ismertetett elvi kapcsolásokat természetesen bármelv más, itt külön nem részletezett kombinációban is előnyösen felhasználhatjuk minden oly esetben, mi- 60 kor az egymás ellen működő hatásokat külön áramkörökben létesítjük. Ismeretes, hogv a telített fojtótekerccsel sorbakapcsolt ohmikus ellenállásnak a fentiekben hivatkozott blllenési jelenségek be- 65 következésénél fontos szerepe van. Ha ugyanis ennek az, ohmikus ellenállásnak a nagysága bizonyos értéken alul marad, úgy a sorbakapcsolt kombinációnál az áram a feszültségnek, a párhuzamosan kapcsoló 70 kombinációnál pedig a feszültség az áramnak oly értelemben nem lesz egyértékíí függvénye, hogy pl. a soros kapcsolásnál az áram ugrásszerű megnövekedése a feszültség növekedése esetén- egy bizonyos 75 kritikus feszültségnél (billenőfeszül tség), ellenben az áram hirtelen, esésszerű lecsökkenése a feszültség csökkentése esetén nem az előbbivel azonos, hanem annál kisebb. más kritikus feszültségnél (melyet 80 visszabillenő feszültségnek nevezhetünk, következik be. llasonlő jelenségek vannak a párhuzamos kombinációban, melyek a billenőáram és visszab',1 le-nő áram közli eltérésben mutatkoznak. 85 Fentiekre való tekintettel az eddigi kombinációkban feltételeztük, hogy az alkalmazott ohmikus ellenállások úgy vannak méretezve, hogv a feszültség és áram egymásnak egyértékíí függvényei. Másrészt 90 ajánlatos a berendezés energiaveszteségeinek csökkentése céljából az alkalmazott ohmikus, tehát energiát fogyasztó ellenállásokat minél inkább csökkenteni. Ez esetben azonban a berendezés működé- 95 sében zavarok állhatnak be. Ha ugyanis az (al) és (a2) tekercsáramok, illetve az általuk létrehozott erők egymással az alapfeszültségnél egyensúlyt tartottak és az egyensúly a (V feszültség megnövekedése 100 következtében megszűnt, az egyensúly a feszültségnek később bekövetkező csökkenése és az alapfeszültség helyreállítása alkalmával sem áll helyre, miután a tekercsáram, illetvei a tekercsáramok a feszült- 105 ségnek nem egyértékű függvényei és csökkenő feszültségnél más értékel érnek el, mini növekvő feszültségnél. Az egyensúly azonban újból helyreállítható, ha a berendezés, illetve a működtető tekercs vagy L10 tekercsek áramkörét a bennük alkalmazott soros, párhuzamos, vagy soros és párhuzamos körökkel együtt egy pillanatra megszakítjuk, mert ez cselben a feszültség és áram 0-érléket vesznek fel és az újbóli 115 bekapcsolásnál üzemi értéküket növekedve érik cl. A működtető tekercsek feszült-