115902. lajstromszámú szabadalom • Feszültségváltozásra érzékeny berendezés

110!i 02. mértékben megnöveljük, anélkül, hogy a készülék fogyasztása megnöveliadiiék. A mellékeli rajzok 1—3. ábráin.,a találmány három fő elvi kapcsolási módja, a 5 -]- 14. ábrákon pedig ezek egyszerűsítései és további előnyös kombinációi láthatók. Az 1. ábrán vázolt elrendezés a lörzsszabadal oan 1. ábrájából vezethető le, há 10 az (al) működ-tető -tekerccsel sorbakapcsalt (t'l) fojtótekercs áramkörében velük még egy (cl) kondenzátort és (rl) ohmikus ellenállást kapcsolunk sorba. (Emellett a fentiek szerint — természetesen (rl) és (cl) 15 más értékeinél — az (rl) ellenállás az (fl) fojtótekercs kapcsaihoz párhuzamosan, s ezek eredő körével a (cl) kondenzátor sorba is kapcsolható.) Mint a törzsszabadalomból ismeretes, az (al) és ( a 2). 20 tekercsek úgy méretezendők, hogy az alapfeszültségnél a rajtuk átfolyó áramok eredő hatása 0 legyen, vagyis e ható-komponensek egyenlő nagyságúak és ellentéles irányúak legyenek. A jelen esetben a szerke-25 zeli elemeket úgy méretezzük, hogy az alapfeszültség az (al) .tekercse L tartalmazó áramág bililenőfeszültségével legyen egyenlő, továbbá,, hogy az, (a2) tekercs árama, (illetve az általa létrehozott erő) 30 az alapfeszültségnél egyenlő vagy közel egyenlő legyen az (al) tekercsen közvetlenül az alapfeszültség alatt és közvetlenül az alapfeszültség felett (tehát közvetlenül a billenőponl előtt és után) átfolyó, ára-35 mo-k. (illetve az általuk létrehozott erők) számtani középarányosával. Ily méretezés esetén az (al) és (a2) tekercsáramok, (illetve az általuk létrehozott erők") az alapfeszültségnél egymással egyensúlyt íarta-40 nak, ellenben a ÍY; feszültségnek az alapfeszültség fölé való emelkedése esetén az (al) tekercs, alásülyedése: esetén pedig az (a2) tekercs árama, (illetve az általa létrehozott erő) jón túlsúlyba és így a hir-45 leien bekövetkező nagy erőnövekedés megfelelő irányú elmozdulást okoz. Az 1. ábra szerinti elrendezésnél az (al) tekercs árama a (V) feszültség fügvényében az alapfeszültségnél ugrásszerűen 50 az (a2) tekercs árama ellenben e feszültséggel. arányosan- vagy közel .arányosan változik. Előnyösebb azonban az oly elrendezés. melynél az (a2) tekercs árama közel állandó, miután így az (al) tekercs 55 okozta nagy erőváltozást az ,(a2) tekercs által létesített erő változása nem csökkenti. Egy ilyen elrendezést tüntet fel a mellékelt rajzok 2. ábrája, melynél az (al) tekercs áramköre az 1. ábra szerinti, ellenben az • (a2) tekerccsel egy eredő kör vau porba- 60 kapcsolva, mely egy (1'2) telített fojtóitekerccsei sorbakapcsolt: (r2) ohmikus ellenállásból és az kettővel párhuzamosan kapcsolt (c2) kondenzátorból áll. A fentebbiek szerint az (a2) tekercs árama (mint 65 billcnőáram) bizonyos feszül tséghatárok között állandó lesz és így az (al) és (,a2) tekercsek áramai által: létrehozott eredő erő valamivel nagyobb lesz. Az értékében megfelelően megváltoztatott (r2) ellenállás 70 a fentiek szerint az (i'2) fojtótekercshez a szintén megfelelően változtatott (c2) kondenzátorral együtt egyébként párhuzamosan is köthető. A 2., de különösen' az 1. ábra szerinti 75 elrendezéseiknél az eredő erő az (al) tekercseikben az alapfeszültség túllépésekor keletkező erőváHozásnak csak egy része, miután abból az (a2) tekercs áramával létesített ellentétes irányú, számértékére! 80 néave kisebb erő még levonandó. Mód van azonban az alábbiak szerint az (al) tekercs létesítette nagy eirőt teljes mértékben is kihasználni, sőt ennek hálását még az (a2) tekercsben l'olyó áram változása 85 állal létesített hatással is megnövelni, ha a megoldás olyan, hogy az (al) és, (a2) tekercsnek az, alapfeszültségnél egyensúlyban levő ampermenetszáin.ai ,az alapfeszültségtől való eltérés esetén nem egyező, 90 hanem ellentétes értelemben változnak (pl. (al; ampermeneiszámának növekedésekor az (a2) tekercsé csökken és viszont.) Ha ugyanis egy teli lett mágneskörű és egy telítetlen (légközzcl ellátott) mágneskörű 95 transzformátort primer oldalukon egymással sorba, szekunder oldalukon pedig egymás ellen kapcsolunk, úgy megfelelő méretezésnél oly elrendezést kaphatunk, mely a primer feszültség bizonyos értékénél — 100 az alapfeszültségnél — a szekunder oldalon 0 feszültséget ad. A primer feszültségnek ez érték alá való folytonos csökkentése esetén a szekunder feszültség 0 értéktől kezdőd őleg először egy ideig nö- 105 vekszik, majd egy maximális érték elérése után csökken és a primer feszültséggel egyidejűleg természetesen 0 értékre megy vissza: növekvő primer feszültségnél pedig a szekunder feszültség ellenkező érte- 110 lemben először rohamosan, később lassabban növekszik. Ez a jelenség annak a körülménynek a következménye, hogv csökkenő feszültségnél az erősen telített transzformátor árama erősen csökken 115 ugyan, a transzformátor kapcsain azonban a feszültség alig érezhetően változik. ellenl>e,n a telítetlen (lehetőleg