115749. lajstromszámú szabadalom • Eljárás villamos kisütőcsövek közvetett fűtésű katódáinak előállítására

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEI RAS 115749. SZÁM VIJ/d. (Vll/j.) OSZTÁLY. — I. 3302. ALAPSZÁM Eljárás villamos kisütőcsövek közvetett fűtésű katódáinak előállítására. Egyesült. Izzólámpa és Villamossági r. t cég' Újpest, mint az Elektrische Glühlampeníabrikeii Joh. Kremenezky A. G. wieni cég- jogutódja. A bejelentés napja 1935. évi június hó 15-ike. Ausztriai elsőbbsége 1934. évi junius hó 15-ike. A találmány eljárás kisütőcsövek közvetett fűtésű katódái emisziós rétegének előállítására, és pedig a katóda fémmagtestére felvitt egy vagy több alkáli- vagyföld-5 alkálifémvegyületnek átalakítására emittáló bevonattá, pl. oxiddá. Ez az átalakítás, pl. karbonátból oxiddá, közvetett fűtésű katódáknál eddig úgy történt, hogy a csőbe már beszerelt katódá-10 nak fűtőtestét, pl. a szigetelőtestben levő vvolframdrótspirálisit vagy szálat, oly magas hőfokra hevítették, melynél a katóda fémmagjának bevonata, a közte és a fűtőtest közötti hőfokesés tekintetbevételével, 15 eléri az átalakításhoz szükséges hőfokot. A fűtőszábiak ennél a műveletnél oly magas hőfokot kell elérnie, amely a fűtőszálnak normális üzem közben elért hőmérsékletét több száz fokkal meghaladja. Mint-J0 hogy az ezidőszerint használatos közvetett fűtésű katódák fűtőtestét, pl, fűtőszálát, csaknem mindig velük számos helyen érin tkező rendszerint kerámiai anyagú szigetelőanyag veszi körül, a fűtőszálnak fent© említett, az előállításnál szükséges, nagymérvű felhevítése igen gyakran a fűtőszál és a szigetelőanyag, pl. magnéziumvagy aluminiumoxiid, között káros reakciót eredményez. Ennek következménye 10 számottevő mennyiségű selejtgyártmányban, valamint a katódák élettartamának csökkenésében mutatkozik. „ Ujabban rátértek maguknak a szigetelőtestek fúrat ain átvezetett fűtőszálaknak 15 ugyancsak szigetelőanyaggal való bevonására. Ezzel egyeben kívül azt kívánták elérni, hogy a bevonattal ellátott fűtőszál lehetőleg teljesen kitöltse a szigetelőtest furatait, úgy, hogy e nyílásokban ne képződhessék a fűtőszál anyagából eredő lerakó- íq dás. Megállapították ugyanis, hogy a fűtőszálnak a szigetelőtest furataiban levő lerakódása hátrányos, ami pl. akkor észlelhető, ha a csövet vevőkészülék magasfrekvenciafokozatában használjuk, mikor 45 is ezen lerakódások káros hatása a telefonban, ill. hangszóróban fellépő karcoló és recsegő zörejekben mutatkozik. Az a veszély, hogy a szigetelőanyag az erősen felhevített izzószálat vegyileg megbontja, még 50 jelentékenyebb mértékben fokozódik olyan közvetett fűtésű katódák fűtőszálánál, melyeknél a fűtőszálat közvetlenül borító szigetelőbevonatot alkalmaznak. Ehhez járul még az a további hátrány, hogy a fűtő- 55 szál s zige telöbe vonat ának anyaga a fűtőszál nagymérvű felhevítése folytán legalább is helyenként durva kristályos struktúrát kap, melynek további következménye a részecskék meglazulása, ill. leválása, ami 60 az elérni kívánt célnak éppen az ellen" kezőjére vezetne, mert az elszabadult anyagrészecskék igen nagy mértékben okozói az elkerülni kívánt karcoló és recsegő zörejeknek. 66 Tekintettel azokra a hátrányokra melyek a fémmagtestre felvitt átalakítandó bevonatnak, pl. alkáli vagy földalkálifémisóknak, emittálöképes bevonattá való átalakításánál a fűtőszálnak normális üzem* 70