115749. lajstromszámú szabadalom • Eljárás villamos kisütőcsövek közvetett fűtésű katódáinak előállítására

2 115749. hőfokán túl való hevítése következtében fellépnék, mindeddig arra törekedtek, hogy azt az időt, mely alatt a fűtőszál az említett átalakulási folyamathoz szükséges hőfokot 5 eléri, minél rövidebbre szabják, ez azonban a katódafémhez tapadó, lehetőleg tömör alkatú, emissziós réteg készítését nehezítette meg. A találmány szerint a fentismertetett 10 hátrányokat úgy küszöböljük ki, hogy az átalakítandó bevonat felhevítését a csövön kívül, kemencében, pl. vákuum kemencééi ben, eszközöljük. Ennek az eljárásnak mindenekelőtt előnye, hogy a félhevítéshez ír, egyáltalában nem kell igény bevennünk a közvetett fűtésű katóda fűtőtestét. Ha a fűtőtest bekapcsolása bizonyos okból mégis célszerűnek látszanék, akkor sem kell azt normális üzemhőmérséklete fölé 20 hevítenünk. Ily módon egyrészt kíméljük a fűtőtestet, pl. fűtőszálat, ami a cső élettartama szempontjából igen kívánatos, másrészt olyan közvetett fűtésű katódáknál, melyeknek fűtőszála még egy külön szi-25 getelőréteggel van bevonva, elkerülhető ezen szigetelőréteg struktúrájának megváltozása. A találmány szerinti eljárás további előnye, hogy a bevonat átalakításához szük-30 séges izzitást veszélytelenül folytathatjuk tetszésszerinti időtartamon át. Az izzitást a találmány szerint célszerűen aránylag hosszú ideig, 5 percnél tovább, pl. 10 percen át, folytatjuk. Ilymódon a bevonatot 35 alkotó sóknak kívánt átalakítása — pl. karbonátból oxiddá — tökéletesen elérhető, továbbá azt is elérjük ezzel az eljárással, hogy ezek az oxidok üveges modifikációban keletkeznek, melyek igen 40 erősen tapadnak a katóda fémmagtestéhez, pl. a szigetelőtestre húzott nkikelcsöwecskéhez, és tömör struktúrájúk következtében a légköri behatásoknak igen nagy mértékben ellentállnak 45 Előnyös, ha az alakítandó rétig hevítésekor a kemence hőmérsékletét csak fokozatosan emeljük az elérni kívánt legmagasabb hőfokra, mely rendszerint 1000 C° körül van. Az ilyen módon történő he-50 vítés ugyanis az emissziós réteg üveges kiképződésére igen kedvező hatású. Tapasztalataink szerint a találmány szerinti eljárással készített oxidok a levegőnek 24 órán át kitéve is csak 55 alig észrevehető mennyiségben mutatnak földalkálikarbonát, vagy földalkálihidnoxid képződést, mi lehetővé teszi azt, hogy a katódák normális munkamenetben legyenek a csövekbe beszerelhetők. Minthogy a találmány szerinti eljárás 6( során a hevítés az átalakítandó réteg külső szintjétől halad a katódafémmagtest felé, tehát — legalább is az első fázisokban, — a katódafémmagtest felé csökkenő hőfokokat eredményez, ezzel az eljárással az emisz- 6í sziós rétegnek jó tapadása szempontjából fontos belső öveit kíméljük, minthogy a íémmagtesttel szomszédos bevonatrétegrészek felbomlása, illetve átalakulása utoljára következik be. Az emissziós réteg és 7< katódafémmagtest között ily módon nyert szoros kapcsolat a katódának igen jó emissziójában nyilvánul, nyilván azért, mert a fémmel szoros kapcsolatban álló tömör emissziós réteg esetén az emissziós 71 áramnak átlépését a fémből az aktív rétegbe, valamint az elektronoknak az aktív rétegen való áthatolását, lényegesen csekélyebb kimenő-, ill. vezetőellenállások gátolják, mint az eddigi eljárások alapján » készült közvetett fűLésű katódáknál. A találmány szerinti eljárás további előnye, hogy alkalmazása esetén a csőnek szivattyúzása lényegesen egyszerűbben és gyorsabban végezhető, mint hogyha a be- 8 vonat átalakítása a csőben történnék. Különösképpen áll ez az esetekben, mikor a csőben feketített részek is vannak, mint pl feketített, pl. kormozott anódák, vagy belül feketített burák. Az eddigi eljárásokr 9 nál, midőn a katódamagtest bevonatát a cső belsejében történő izzítással alakították át emittálóvá, a finom szemcsékből álló szénrétegekkel borított részek felLiletükön lekötötték a bevonat átalakításakor 9 felszabadult szénsavat, és ez megnehezítette e részek kigázosítását. A találmány szerinti eljárás ezt a hátrányt is kiküszöböli. A katódáknak a csőbe vitele előtt történő t izzításához, mint már említettük, vákuumkemencét használhatunk. Bizonyos esetekben azonban ajánlatos, hogy a bevonat átalakítása nem vákuumban, hanem valamely közömbös gázban, pl, nitrogénbea i vagy argonban, vagy pedig az átalakulást elősegítő, a bevonat természetének megr felelően választandó gázban vagy gázé légy -ben történjék. A katódáknak a cső kiszivattyúzása utáni i «formálása» a csőben bármely alkalmas, ismeretes és eddig is szokásos módon történhet. Megjegyezzük, hogy a földalkálisóknak katódák emittálórétegének előállítása cél- 1 jából a csövön kívül történő átalakítása önmagában már ismeretes. Ezt az eljárást a»onban kizárólag közvetlen fűtésű káté-