115571. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növényi és állati olajok és zsírok és a zsírsavak egyéb gliceridjeinek nemesítésére

alkalmasnak. A fermentumok azonban a mikroorganizmusokkal egyidejűleg is alkalmazhatók. így pl. az oltót alkoholos erjedéssel (élesztő-erjedéssel) is kombinál-5 haitjuk. Másrészről a fermentumokat alkohol- vagy savképzőkkel, ill. ezek elegyeivel is kombinálhatjuk, ha arról gondoskodunk, hogy a mindenkor szükséges pH érték meglegyen. Némely esetben cél-10 szerűnek bizonyult a keletkező -tejsavai, pl. pufferelegyekkel vagy kalciumkarbonáttal, ill. magnéziumkíirbonáttal állandóan letompítani. A találmány szerint úgy dolgozunk, 15 hogy a finomítandó tennék elerjesztése közben, a finomítandó terméket ,az erjedő énkor-, ill. fermentumoldattal keverjük, vagy e-nutlgáljuk és fermentálás után; az elerjedt oldattól elkülönítjük és kimos.20 suli. A találmány szerinti eljárás előnye abban van, hogy a fermentativ kezelésnél a mikroorganizmusok anyagcsere-termékeit in statu nascerdi engedjük a finomí-25 tandó termékre hatni, miáltal rendkívül tartós hatást érünk el. A fermentálás lefolyása olyan, hogy a kezelendő terméket a baktér,inmok anyagcsere-körfolyamatába iktatjuk. Az, emellett fellépő reakciók, bi-30 zonyos aciclitások betartásával, alkalmas pnfferelegyek vagy kalciumkarbonát, illetve magnéziumkarbonát esetleges hozzáadásával és meghatározott hőmérsékletek betartásával, tetemesen aktiválhatok és 35 bizonyos tápsók vagy aktivátorok hozzáadásával befolyásolhatók. Célszerűnek bizonyultak a 4 —7 pH értéknek megfelelő aeidiíások. A hőmérsékletek az alkalmazott mikrobákhoz képest, a szobahőniór-40 séklet és őü° között ingadoznak. Az alaktalan fermenlumok aktivátoraiként pl. kloridok, pl. nátriumklorid, a mikrobás erjedés, főleg élesztőerjedés katalizátoraiként pedig könnyű- éi nehézfémek, ezek-45 nek oxidjai, illetőleg hidroxidjai (esetleg kolloidális alakban) és sók, pl. ón, nikkel, cinkoxid, nikkelkarbonát, mangánsók, ónkloriir, nátriumszulfit és más efélék jönnek tekintetbe. A fémeket és vegyiileteiő0 ket azonban, baktericid hatásukra való tekintettel, igen csekély mennyiségben (pl. 0.5%) adjuk hozzá, nehogy az erjedési gátolják. Előnyösen ily fémvegyületek keverékeit is alkalmazhatjuk, minthogy az 55 ily keverékekből létesített új sók friss állapotban is hatásosabbak, mint kész készítmények. így pl. Na-SO:. és SnCl-j keveréke hatásosabb, mint SnSos önmagában. A szokásos tápsókat, mint magnéziumszulfátot, káliumkarbonátot, ammó- 60 niumfoszfátot stb. kielégítő mennyiségben adjuk hozzá. Általános érvényű szabály, hogy az erjesztési folyamtoknál ismeretes reakció-szabályozási módok, pl. nátriumszulfit, magnéziumszulfát hozzáadása és 65 ibolyántúli sugarakkal való besugárzás, értelemszerűen, a zsírsavak gliceridjeinek a találmány szerinti fermentálásánál is f e 11i a s z n ál h a tók. A fermentációs folyamatok aktiválá- 70 sár a folytonos, enyhe oxidáció bizonyult célszerűnek, amely a baktériumok működését nem gátolja. Ez az oxidáció pl. légátvezetéssel, óvatos ózonizálással, peroxidek, permanganát, hidrogónszu- 75 peroxid -stb. apránkénti hozzáadásával foganatosítható. Erjedés alatt tehát ily esetben, a biológiai befolyások folytán, .redukció és egyúttal erőteljesebb oxidáció léphet fel. A találmány szerint 80 az egyidejű oxidáció folytán a termék stabilizálását érjük el, ama általánosan vallott felfogással szemben, hogy anaerob baktériumok és fermentumok csupán légelzárás mellett fejthetik ki hatásukat, 85 kitűnt, hogy szükséges a levegő jelenléte. Kitűnt. — ami már az irodalomból is ismeretes (1. P. Lindner: „Mikroskopische Betriebskontrolle in den Garungsgewerben" Berlin, 1930. 5. kötet, 624. ol- 90 dal) — hogy pl. más anaerob tejsavképzők. szellőzésnél, azaz oxulálő hatásra, az aerob állapotba vezethetők át és tevékenységüket mégis tovább is kifejtik. Beverinek pl. a bacillus fermentumot, 95 'bőséges léghozzávezetés közben, a B. Üelbrücki-be, vagyis csak kevéssé savanyodó, de agar-on igen jól fejlődő formába vezette át. Az a ténv, hogy anaerob baktériumok aerob módosulatba vezethe- ]()( tők át, a szervezet aerob alakjának alkalmazásán kívül, lehetővé teszi, fermentálás alatt, az egyidejű oxidációt is. Ez azért fontos, mert ezzel nyilván bizonyos, a fermentálás folytán keletkező bomlási IOJ termékek folytonosan oxidálódnak. A találmány szerint a baktériumoknak ezt az állapotát használjuk ki, mivel kielégítő nemesítés csak a fermentativ behatással érhető el, enyhe oxidálószerek egyidejű alkalmazása mellett. Az oxidálószereknek oly önmagában, ellentmondásnak látszó, enyhe alakban való alkalmazása, hogy azok sem baktériu-