115442. lajstromszámú szabadalom • Ülepítő készülék

folytán csak kevéssé kopnak. A (19) tengely szabadon csüng le a küllős kerékről és nem érintkezik semmiféle helytálló szerkezeti résszel, amivel a tengely kopását 5 elkerüljük. Mint a fentiekből látható, a tengely csapágyai oly támaszt alkotnak, mely kifelé tetemes távolságra esik a forgástengelytől és így a tengely billentésére csak 0 a lehető legcsekélyebb hajlamosság áll be akkor, ha a terelőlapok a tengely egyik oldalán különösen nehéz és ellenállói anyagra találnak. Hogy azonban a billenésre való hajlamosságot minden üzem-5 teltételtől függetlenül, feltétlenül meggátoljuk, a (33) födelet gyűrűalakú (35) résszel szereljük fel. mely szoros közelségben van a gyűrűalakú (36) bordához, mely a (20) küllős kerék felső részéből, 10 ennek kerülete mentén nyúl fel; így a küllős kereket minden olyan ponton, ahol az kiegyenlítetlen erőhatás esetén felnyomulni iparkodnék, leszorítjuk, tehát a tengelyt függélyes helyzetében biztosítjuk. !5 Mint látható, a kenőanyag a kamrában az imént említett (35) és (36) részek közé is jut és így még akkor sem lép fel jelentékeny súrlódás, ha a (36) felület a (35) felületre íelfekszik. 10 A feltüntetett példában a (19) tengely a küllős (20) tartókcrckben hosszirányban ctlólliatóan ágyazott, hogy a terelőszerkezet magassági helyzetét beállíthassuk. A (19) tengelynek (37) ékhornya van, 15 amelybe a küllős tartókerék (38) éke (4. ábra, illik. A (19) tengely a küllős (20) tartókerék (39) furatán jár át. melyhez (40) kenó'anyagkamra csatlakozik. A (19) tengely lefelé mozgását rendszerint a (41) •0 sasszeg határolja, mely küllős (20) tartókerék középrésze felett jár át a (19) tengelyen. A (19) tengelynek csavarmenetes (42) meghosszabbítása van (1. ábra), mely a belső csavarmenetes (43) hüvelyen jár :5 át, mely függélyes (44) karokon forgathatóan ágyazott és (45) kézikereket liord. Az útóbhinak forgatásával a (19) tengely a (39) furat mentén, a terelőszerkezet megemelése végett felemelhető. Hogy fo>0 lyadéknak a (39) furatba való felfrecscsenését meggátoljuk, a küllős (20) tartókeréknek (40') szelencéje van. mely a (19) tengely felső részét körülzárja. Annak meggátlására. hogy a készülék >5 túlságos terhelés folytán megsérülhessen, a <26) csiga eltolhalóan ágyazott, úgy hogy az túlterhelés esetén (54) rúgó (4. és 5. ábra) nyomása ellenében előretolódhatik, ahelyett, hogy a (20) tartókereket forgatná. A (27) ellentengelynek a (28) hajtó- 60 lánctól távolabb eső végénél (47) nyomcsapágyat és (48) fejrészt szerelünk fel. A (27) ellentengely a (49) perselyben jár, aholis az utóbbi és a (48) fejrész, közötti teret (50) tömítéssel zárjuk el, úgy bogy 65 ez a tér kenőanyagot tart vissza. A (48) fejnek (51) vájata van, amelybe a rvgóhatás alatt álló (53) fej félgömbalakú (52) bütyke pontosan illik, minthogy az (51) vájat a bütyök felületének megfelelően 70 alakított. Az (54) csavarrúgó egyrészt az (53) fejhez, másrészt a helytálló (55) eilenlámaszhoz: szorul. Ha a terelőszerkezet megterhelése túlnaggyá válik, akkor a (26) csiga a (49) perselyen át előretolódik és 75 az (54) rúgót összenyomja, miközben az (51) vájat és az (52) bütyök a rúgónyomás közponlosságát biztosítják; kivánt esetben a készülékhez riasztókészüléket csatolunk. A (27) ellentengely (57) vas- 80 tagítása ennek a tengelynek hátratolódását meggátolja s így biztosítja azt. bogy a (47) nyomesapágy a szerkezet terheletlen. állapotában sem hagyja el a helyét. A készülékben kezelendő folyadékot az 85 (58) csatornán illetve az (59) töltőaknán, ált vezetjük a (11) tartályba és a benne lebegő szilárd anyagok leülepedése után a folyadékot a (60) elfolyatócsatornán és a (61) kibocsátó toldaton át (2. ábra) ve- 90 zetjük el. A (60) elfolyató csatornának felső széle vagy gátszerű része, mely fölött a felszálló és azt elárasztó folyadék a tartály felső részéből elfolyik, arra való, hogy a tartályban a folyadék rendes szint- 95 jét megszabja. A (60) elfolyató vagy túlfolyafó csatornát tartalmazó berendezés tehát a felül lévő folyadékré leget a tartály felső részéből eltávolító vagy elfolyató alkalmatosságnak tekintendő. A (24) rácsszerke- 100 zetet tartalmazó tartóberendezés helytálló, a tartályon illetve annak falain mozdulatlanul megerősített szerkezet. Ezen a tartószerkezeten van a (23) köpeny vagy gyűrű a (22) gördülőpályával vagy alá- 105 támasztó ágyazófelülettel. A (23) gyűrű tehát a nyomcsapágyszerkezet helytálló ágyazó részét alkotja. A (22) pálya vagy alátámasztó ágyazófelület vízszün'es és raj la anlifrikciós szervek, a feltüntetett esetben 110 (21) golyóscsapágyak vannak, amelyekre a nyomcsapágyszerkezeinek forgathatóan alátámasztott felfekvő szerve, nevezetesen a küllős (20) keréknek nevezett szerv fekszik fel. Ez a nyomcsapágyszerkezet UP tehát arra való, hogy felfogja és kiegyenlítse azokat a függélyesen ható erőket, melyek a terelőszerkezeinek különleges ter/