115424. lajstromszámú szabadalom • Eljárás zománcok zavarosítására

í^i^r M A fi YAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÍÖ SZABADALMI LEÍRÁS 1154Ü4. SZÁM. XVII/e. OSZTÁLY. — K. 10431. ALAPSZÁM. Eljárás zománcok zavarosítására. Dr. Kreicli Ignác gyáros Wien. A bejelentés napja 1928. évi szeptember hó 20-ika. Ausztriai elsőbbsége 1927. évi szeptember hó 26-ika. Zománcok és üvegek zavarosítására kizárólag anorgános, önmagukban véve és a zománcban oldhatatlan anyagokat használnak és pedig fehér zavarosítószerek 5 gyanánt főképen az ónnak, zirkoniumnak és más efféléknek oxidjait és szilikátjait, melyeket a zománc-, illetve üvegadaghoz többnyire a malomban való őröléskor adagolunk, mimellett a zavarosítószer 10 mennyisége a malomban általában a megömlesztett zománc-, illetve üvegtömeg súlyának 5—10%-a között van, azonban jelentékenyen nagyobb, ha a zavarosítószert már az ömlesztésnél adagoljuk a 15 zománchoz. Ez anyagok zavarosító hatása azon alapszik, hogy a zománc-, illetve üvegelegyben oldatlanul maradnak és átlátszatlanságuk és finom elosztásuk révén a zománc, illetve üveg zavarosítását idé-20 zik elő. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy az üveg- és zománcelegyek zavarosítása az elegyben a zavarosítólag ható fémek vegyületei helyett olyan an-25 orgános anyagokból, ill. vegyületekből a zománc égetése közben fejlesztett gázok és gőzök útján eszközölhető és pedig a zománcelegyben finoman elosztott, fénytörés vagy fényelhajlás útján ható gáz-80 buborékocskák képződése folytán, amelyekben az adott esetben jelenlevő, szét nem bomló rész még akkor sem hat zavarosítószer gyanánt, ha az az elegyben oldhatatlan, mimellett a gáz, illetve gőz 85 lehasítása közvetlenül, vagy közvetve, egy vagy több más anyag kémiai be hatása útján idézhető elő. A találmány szerinti eljárásnál azon ban meg kell akadályozni, hogy a zománc-, illetve üvegkeverék ömlesztése közben 40 oly heves gázfejlődés menjen végbe, hogy az ömlesztési, illetve égetési folyamat befejezésekor valószínűleg túlnagy gázbuborékok fejlődése folytán hasznavehetetlen zavarosság lépjen fel, vagy pedig 45 az üveg-, illetve zománcréteg felülete áttörjön s hólyagossá és fénytelenné váljék. Ebből az következik, hogy a találmány szerinti eljáráshoz oly anyagokat, melyek nagy mennyiségben, illetve hevesen fej- 5^) lesztenek gázokat, csak egészen csekély mennyiségben szabad adagolni. • Az ilyen gázzavarosításnál tehát, az eddig ismertté vált eljárásoktól eltérően, nem a zománcban oldhatatlan anorgános 55 maradéknak az a mennyisége fontos, melynek átlátszatlansága és finom elosztása az üveg- illetve zománcömlesztékben a zavarosodást előidézi anélkül, hogy abban oldódnék, hanem tisztán csak az a go gőz-, illetve gázmennyiség játszik szerepet, melyet a zavarosítószer a zománc égetésénél fejleszt. Az olyan anorgános anyagokat, melyek bomlás után a zománcban oldhatatlan §5 maradékot hagynak vissza, a találmány szerint oly mennyiségekben alkalmazzuk, melyeknél a maradék színe a zavarosításnál nem játszik szerepet. Ily anyagok a találmány szerinti eljárásnál már 70 oly mennyiségekben zavarosítanak, melyek jóval a zavarosítószerek eddig szokásos mennyisége alatt vannak és pedig már e mennyiségek tört részeit tevő mennyiségekben. E hatás könnyen meg- 75 magyarázható, minthogy a gázzavarosí-