115424. lajstromszámú szabadalom • Eljárás zománcok zavarosítására

tásnál csak a gáztérfogat számít, melynek súlya azonban elenyészően csekély. A találmány szerinti eljárásnál tehát a fehér zavarosításokra, melyekhez csak 5 nagyon kevésszámú és pedig csak önmagában véve és a zománcban oldhatatlan, fehér anorgános vegyület volt alkalmas, a maradék színe nincs befolyással, miért is oly színes és nem tisztított anorgános 10 anyagok és vegyületek is alkalmazhatók fehér zavarosításokhoz, melyek a zománcban oldhatatlan, nem fehér maradékot hagynak vissza. Ugy látszik, hogy valamely gázfejlesztő 15 anyag annál kevésbé alkalmas fehér zavarosításhoz, minél alacsonyabb a forráspontja és minél kisebb az a melegmenynyiség, mely az anyagnak az égetés közben fejlődő gázokra való bontásához szük-20 séges, miért is az összes gázfejlesztő anyagok nem mind alkalmas zavarosítószerek. Azonban oly anyagok alkalmazása, melyeknek forráspontja, illetve bomlási hőmérséklete a zománc megömlési hőmér-25 séklete alatt van, azáltal válik lehetségessé, hogy a zománckeverék visszatartó hatása folytán a hőmérsékletnek az égetőkemencében való gyors emelkedésénél teljes szétbomlásuk nem következik be. 30 Ugylátszik, hogy valamely anyagnak zavarosítószerként való alkalmassága nemcsak a fentemlített körülményektől függ, hanem a zománc égetése közben végbemenő hőmérsékletemelkedés sebességé-35 nek és az alkalmazott zavarosítószer abszolút mennyiségének is függvénye. Valamely anyagnak zavarosítószerként való alkalmassága függ azonban a zománcelegynek gázbuborékokat áteresztő 40 képességétől, vagyis a zománcelegy viszkozitásától és felületi feszültségétől is. A zománcmassza viszkozitása, illetve sűriifolyóssága ismert ömlesztő szerek, ú. m. folypát, borax vagy más efféle adagolása -45 val csökkenthető, vagy agyag, kaolin, vagy más effélék hozzáadásával növelhető. Gázokat fejlesztő anorgános anyagok a találmány szerint akkor is használhatók, 50 mint zavarosítószerek, ha azoknak nem illékony alkatrésze a zománcban teljesen feloldódik. A találmány szerinti eljáráshoz tehát újszerű módon vízben oldható, anorgános 55 illékony, illetve bomlékony vagy illékony, illetve gázalakba átmenő alkatrészt tartalmazó anyagok is használhatók mint zavarosítószerek. A találmány szerinti eljárásánál mindazon anorgános anyagok és vegyületek, 60 illetve komplexek, tehát a vízben oldható vegyületek is alkalmas zavarosítószerek, melyek a zománc égetésénél közvetlenül vagy más anyagok közrehatásával gázfejlődés közben bomlanak, pl. illékony fémek 65 és metalloidok és ezek vegyületei, különösen gőzöket vagy gázokat lehasító savak, bázisok és sók, pl. nitrátok, karbonátok, hidroxidok, stb. továbbá szén, karbidok és más effélék. 70 Különösen alkalmasak a találmány szerinti eljáráshoz oly kolloidális anyagok, melyek maradékot hagynak hátra, nyilvánvalóan gázlekötőképességük folytán. A zavarosítószernek a zavaroisításhoz 75 szükséges mennyisége minden anyagnál empirikus úton állapítható meg. E menynyiség jóval kisebb, mint az eddig szokásos zavarosítószer ós ennek csak kis törtrésze. E mennyiség függ a zavarosítószer 80 illékony alkatrészének mennyiségétől, a zománcelegy gázbuborékokat áteresztő képességétől vagyis viszkozitásától és felületi feszültségétől. A zavarosítószer esetleg annak bomlá- 85 sát kedvezően befolyásoló szerekkel, pl. oxidálószerekkel, ú. m. salétrommal és más effélékkel, vagy olyan anyagokkal való elegyben is használhatjuk, melyeknél a szétbomlást cserehatás idézi elő, pl- kai- 90 ciumkarbonát és kovasav. Példa: 1000 g zomár; (.'anyagot, melyhez szokásos módon anyagot, pl. 60 g agyagot adtunk, a szokásos vízmennyiséggel zománoma- 95 lomban 3 g kálisalétromnak, mint zavarosítószernek hozzáadása, mellett megőrölünk és azután szokásos módon zománcozunk. Szabadalm i igények: 1. Kijárás zománcok fehérre zavarosítá- 100 sára, azzal jellemezve, hogy a zavarosítást a zománchoz a malomban adagolt — nem a zavarosítószerek csoportjába tartozó — olyan szervetlen anyagokkal idézzük elő, amelyek a 105 zománcslikkerben is, a beégetési hőmérsékleten közvetlenül vagy más anyagok közrehatása lítján gázokat hasítanak le és ezeket is csak olyan mennyiségben adagoljuk, hogy az eset- no leg jelenlevő nem illó rész, még akkor is, ha az a zománcban oldhatatlan, csak oly csekély mennyiségben van jelen, hogy a zománcra káros hatást nem gyakorol, azt nem színezi, sőt 115 célszerűen a zománcban oldható.