115404. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a poliarilecetsavak bázisos észtereinek előállítására

Megjelent 1936. évi november hó 16-án. MAGYAK KIRÁLYI ^^^f SZABADALMI BIKÓSÁ0 SZABADALMI LEÍRÁS 115404. SZÁM. IV/H/2. OSZTÁLY. — C. 4717. ALAPSZÁM. Eljárás a poliarilecetsavak bázisos esztereinek előállítására. Gesellschaft für Chemische Industrie in Basel cég- Basel (Svájc). A bejelentés napja 1935. évi junius hó 27-ike. Svájci elsőbbsége 1934. évi november hó 13-ika. Ismeretes, hogy a tropasav némelyik bázisos eszterének az atropinéhoz hasonló, habár gyengébb hatása van. Hatásosak­nak mutatkoztak továbbá egyes más szer-5 ves savaknak, pl. a mandulasavnak, az atrolaktinsavnak, az atroglicerinsavnak, a benzoesavnak, az o- és m-oxibenzoesavak­nak stb. bázisos eszterei is. Különösen jó hatásunák mutatkozott a benzilsav-2.2-10 dimetil - 3 - dietilaminopropanoleszter, de rendkívüli mérges volta klinikai alkal­mazását lehetetlenné tette (lásd K. From­herz, Archiv für experimentelle Patho­logie und Pharmakologíe, 173, 1933, 116, 15 lap). Azt a meglepő tapasztalatot tettük, hogy poliarilecetsavak bázisos esztereinek 6 előállításával olyan vegyületekhez ju­tunk, melyek sokkal jobban elbírhatok, 20 mint a benzilsavnak fentemlített esztere. Emellett pl. a difenilecetsavnak könnyen elérhető dialkilaminoetanoleszterei is a sima izomzatra rendkívül erőteljes hatást gyakorolnak. Ez rendkívül meglepő volt, 25 mert eddig az a felfogás uralkodott, hogy ha a savmaradékban (tropasav, atrolak­tinsav, atroglicerinsav, mandulasav vagy benzilsav) alifás hidroxilcsoport van, úgy ez a hatást kedvezően befolyásolja. 30 Az új vegyületek előállítását úgy vé­gezzük, hogy pl. poliarilecetsavakat, halo­genideiket, esztereiket vagy anhidridei­ket, kondenzáló szerek alkalmazásával vagy enélkül, a nitrogénen diszubsztituált 35 aininoalkanolokkal vagy a fenti savakat, illetőleg sóikat a nitrogénen diszubszti­tuált aminoalkanoloknak reakcióképes esztereivel, esetleg savat lekötő szerek je­lenlétében, reakcióba hozzuk. Eljárhatunk úgy is, hogy a poliarilecetsavakat haló- 40 génalkanolesztereikké alakítjuk át ós eze­ket, szekunder aminekkel cserebomlásba hozzuk. A halogénalka.noleszterek előállí­tását célszerűen úgy végezzük, hogy poli­arilecetsavakat, illetőleg halogenideiket, 45 esztereiket vagy anhidrideiket, konden­záló szerek alkalmazásával vagy anélkül, alkilénhalogénhidrinekkel vagy az emlí­tett savak sóit alkilénhalogénhidrinekkel vagy alkiléndihalogenidekkel reakcióba 50 hozzuk és a kapott vegyületekben esetleg jelenlévő hidroxilcsoportokat halogénnel helyettesítjük. Alkilhalogenidek, alkilénhalogenidek, arilszulfonsaveszterek, dialkilszulfátok, 55 arilalkilhalogenidek stb. addiciójára a fenti bázisoknak kvaterner ammonium­vegyületeit kapjuk. Aminoalkanolok reakcióképes eszterein különösen az aminoalkanoloknak halogén- 60 hidrogénsavakkal, arilszulfonsavakkal stb. képezett esztereit értjük. Az új vegyületeket gyógyászati célokra kívánjuk felhasználni. 1. Példa. 65 Tionilkloridot 10,6 rész a a-difenilecet­savval reakcióba hozva a difenilecetsav­kloridot állítjuk elő és ezt 120 C°-on 5,9 rósz dietilaminoetanollal cserebomlásba hozzuk. A képződött a.a-difenilecetsav-2- 70 dietilaminoetanoleszterhidroklorid ecet­eszterből átkristályosítható és 113—114°-on olvad. A tiszta bázis olaj; Kp 0,005 139°.

Next

/
Thumbnails
Contents