115404. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a poliarilecetsavak bázisos észtereinek előállítására

2 115404. Ha az új bázis 23 részének oldatát 11 rész jódmetillel a vízfürdőn melegítjük, akkor az a a-difenilecetsav-2-dietilamino­etanoleszter jódmetilátja hamarosan kris-5 tályokban kiválik; O.P. 140—141°. A megfelelő klórmctilát 77—78°-on olvad. 2. Példa. 42.4 rész difenilecetsavat, 41 rósz klór-10 etil-dietilamin-hidrokloridot, 55 rész kal­eiumkarbonátot és 120 rész acotont vissza­folyató hűtő alkalmazásával a reakció be­fojcztéig főzünk. Lehűlés után szűrünk, acetonnal mosunk és a begőzölögtetett 15 szürletet éterrel felvesszük. Az éteres olda­tot higított nátriumkarbonátoldattal mos­suk és káliumkarbonát felett szárítjuk. Az éter elpárolgása után kapott olajat nagy­fokú vákuumban frakcionáljuk. A leírt 20 módon előállított bázis az 1. példa szerin­tivel azonos. Ugyanezt a. vegyületet úgy is állíthat­juk elő, hogy ekvivalens mennyiségű di­fenilecetsavetil- vagy -metilesztert és die-25 tilaminoetanolt melegben cserebomlásba hozunk és a reakcióterméket vákuumban frakción ál tan desztilláljuk. .1. Példa, 11.5 rész difenilecetsavkioridot 30 rész 30 száraz piridin jelenlétében 6.5 rész allil­etilaminoetanollal (Kp. 74» 172°, előállítva allilbromidból és etilaminoetanolból) cserebomlásba hozunk. A reakció bejfejezte után a reakcióterméket éterben feloldjuk, 35 az éteres oldatot nátriumkarbonátoldattal mossuk, káliumkarbonát felett megszárít­juk, az oldószert kiűzzük és a kapott ola­jat nagyfokú vákuumban frakcionáljuk. A keletkezett difenilecetsa.v-2-alliletil-40 aminoetanoleszter 4 mm nyomáson 197— 200°-on forr. Hidrokloridja 86°-on olvad és eceteszterből átkristályosítható. 4. Példa. 30 rész trifenilecetsavkloridot 24 rész 45 dietilaminoetanollal cserebomlásba ho­zunk, a reakciómasszát éterrel felvesszük, *az éteres oldatot hígított nátriumkarbo­nátoldattal mossuk, káliumkarbonáton megszárítjuk és az oldószer elgőzölögte-50 tése után a képződött trifenilecetsav-2-dietilaminoetanolesztert nagyfokú vá­kuumban frakcionáljuk. Az eszter 0,07 mm nyomáson 160—170°-on forr, 85—90°-on olvad, hidrokloridja 164—167°-on, jódmeti-55 látja 223—225°-on és klórmeti látja 198— 199 -on olvad. 5. példa. 25 rész difenilecetsavkioridot 8 rész eti­lénklórhidrinnel piridin jelenlétében cse­rebomlásba hozunk. A reakció befejeztu 60 után a terméket éterrel és vízzel kirázzuk, az éteres oldatot megszárítjuk, az oldó­szert elgőzölögtetjíik és a maradékot vá­kuumban frakcionáljuk. A kapott difenil­eeetsav-2-klóretanoleszter 0,01 mm nyo 65 máson 130—135°-on forr. Ebből a vegyület­ből 27 részt melegben 14 részt dietilamin nal cserebomlásba hozunk, a reakció be­fejezte után éterrel és vízzel kirázzuk és? az éteres oldatból az oldószer elgőzölögte 70 tése után az 1. és 2. példákban leírt dife­riiIecetsav-2-dietilaminoetanolesztert kap juk. Etilénklórhidrin helyett más etilénhalo­génhidrineket is alkalmazhatunk, így pl 75 etilénbrómhidrint. A közbenső termékként használt halo­génetanoleszter előállítására úgy is jár­hatunk el, hogy pl. a difenilecetsavnak valamely alkálisóját valamely etilén- 80 dihalogeniddel, pl. etilénklorobromiddal, etilénbromiddal vagy etilénjodiddal cse­rebomlásba hozzuk vagy azt valamely etilérihalogénhidrinnel hozzuk reakcióba és az emellett képződött oxietanolesztert 85 pl. tionilkloriddal hozzuk össze. Hasonló módon a következő vegyülete­ket is előállíthatjuk: Difenilecets av-2-metiletilaminoef anol eszter (szintelec. olai; Kp. 0 ,fil 5 136—138°), 90 difenilecets iv-2-di-n-butilaminoetanole5zter (Kp. o,oi í 63—165°, szulfátja 139—140°-on olvad), difenilecetsav-2-piperidinoetanoleszter (hidrokloridja 149 —151°-on olvad), 95 difenilecetsav-l-metil-3-dietilamino­propanoleszter _ (Kp. 0,005 136—140"), _ difenilecetsav-m-dimetilaminociklohexanol­eszter ioo (sűrűn folyós olaj: Kp. 0 ,03ó 170—180°). A fent felsorolt vegyületek előállításá­hoz szükséges ismeretlen kiindulási anya­gokat következőkép állítjuk elő: A metil­etilaminoetanolt (Kp. -34 146—148°) etil- 105 aminoetanolból és formaldehidből han gyasav jelenlétében, az. l-metil-3-dieti]­amino-propanolt (Kp. 72—74°) dietil­aminoetil-metil-ketonnak éteres oldatban aktivált alumíniummal végzett reduká- 110 lásával; az m-dimetilaminociklohexanoll (Kp. 0 101—104°) 73°-011 olvadó m-amino-

Next

/
Thumbnails
Contents