115314. lajstromszámú szabadalom • Távolbalátóadó

világítás körívdarabját a lyukosztás körül­belül 10°/o-át kitevő (25) közzel megrövi­dítjük a (14) letapintó lyukak egymástóli távolságához képest. Minden további nél-5 kül világos, hogy most már mi történik a (6) fotocellakörben. A fotocellaáramoknak, feltételünk értelmében, teljesen arányosak­nak kell lenniök a letapintandó lyuk mö­götti fényerősségekkel és különösen leg-10 kisebb értéket kell elérniök, illetőleg el kell tünniök, ha a megvilágítás teljesenki­marad. Ekkor ugyan a filmkép legfeketébb részein a (4, 4') lencsékből jövő primer fény el fog tűnni, a szekunder járulékos 15 fény azonban a (23) lámpán, a (24) résen, a (25) lencsén, a (26) fordító prizmán ke­resztül e helyeken is fenn fog maradni és ennek folytán a fotooellaáram az egész kép tartam alatt nem fog eltűnni, csak a •jó (25) fekete közben tűnik el mindkét (1) és (23) fényforrás. Csak e kőz átvonulásá­nál lesz tehát a fotooellaáram nullává. Ha a fényerősség és antennaáramerősség kö­zött az arányosság, amint azt mindenek-25 előtt feltételezni kívánjuk, az egész adó­ban fennáll, a letapintási folyamat sebes­ségétől függetlenül, akkor bármily további járulékos készülékek nélkül egy 2. ábra szerinti antennaáram diagrammot nye-30 rünk, a szinkron jeliek amplitúdóinak tel­jes állandóságával, függetlenül a képjelek lefolyásától és a (23) lámpa fényerőssé­gének a (27) előtétellenállással való szabá­lyozásával elérhetjük, hogy a szinkron­os jelek többé vagy kevésbbé túlnyúljanak a maximális képamplitudóhoz képest. Men­nél világosabbra állítjuk be a (23) lám­pát, annál magasabban fognak a (11) és (12) csúcsok a 2. ábra (9) és (10) közéhez 40 képest kiemelkedni. Az 5. és 5a. ábrák leírt elrendezésével egyelőre csupán a rövid (11) sorváltási lökést nyertük. Hogy a hosszú (12) kép­váltási lökést előállítsuk, egy körlyukú tár-45 csánál csupán egy körforgó (28) fény­rekeszt kell (25) Hertz-el körülfoiigatni és közvetlenül az (5) tárcsa előtt elrendezni. Ez a (30) kis szinkronmotorral hajtott fényrekesz (29) átlátszatlan karral mind-50 két fényforrás fényét, körülbelül öt sor tartamára elsötíti, úgy hogy a kívánt mó­don e kirekesztés tartama alatt a fotocella­áram és a feltételezett arányosságnál az antennaáram eltűnését is elérjük. 55 Ily körforgó fényrekesz alkalmazása, mely önmagában véve műszakilag még nem jelent komplikációkat, nélkülözhetővé válik csigavonallyukú tárcsa használata ré­vén. Közelfekvő módon lehet ilyennél az 5a. ábrabeli (25) fekete képrészletet radiá- 60 lis irányban is elrendezni, azaz a meg­világítási felület magasságát kisebbre lehet választani, mint a csigavonaltárcsa radiális osztásának a magassága. Így elérhető, hogy az öt legszélső lyuk oly felületet súroljon, 65 mely teljesen fénytelenre van beállítva. Ez esetben a 2. ábra rövid és hosszú (11) és (12) impulzusainak kisugárzása telje­sen automatikus. Ismeretes azonban, hogy az ú. n. «körlyuktárcsás» elrendezés, 70 amelynel a tárcsa lyukai körvonal mentén feküsznek, különösen nagy sorszám eseté­ben, a spiráltárcsánál előnyösebb. Mindeddig feltételeztük, hogy az an­tennaáram és a (6) fotocella árama között 75 oly arányosság áll fenn, mely a jeladás tartamától független, tehát úgynevezett sta­cioner arányosság. Ilyet azonban műszaki­lag csak akkor sikerül elérni, ha az egész (6, 7, 20) átviteli láncban egyetlenegy át- 80 viteli kondenzátor sincs. Ezt csak akkor lehet megvalósítani, ha egész a leadásig egyenáramú erősítést vagy hordozófrek­venciaerősílést alkalmazunk. A szokásos kondenzátorcsatolású elleinálláserősítésnél, 85 minden további műfogás nélkül, a talál­mányszerinti járulékos megvilágítási eljá­rással azt nem lehet elérni, hogy a szin­kronjelek minden körülmények között érintsék az antennaáram nullvonalát. Ha 90 ugyanis hosszabb időn át a filmkép jelen­ségei rossz megvilágításnál folynak le,, akkor az (RC) erősítő, melynél az egyes fokozatok (R) ellenállások és (c) konden­zátorok segítségével csatoltak, a tartós fény- 95 telenséget nem tudja visszaadni, neveze­tesen kivezetési feszültsége gyönge feszült­ségeket indukál a közepes szürke vonal körül. A (14) lyuktól a (25) holtszögbe való áthaladásnál a fotooellaáram különbö- 100 zete azonban csak igen kicsi, mert a Kép mezővilágossága maga is a feltevés értel­mében csak kicsi volt, ennélfogva a meg­világítási ugrás csak a (24) felület fe­letti járulékos megvilágítás eltűnésének fe- 105 lel meg. Tehát ez esetben a szinkronjelek nem érik el az antennaáram nullvonalát. A csatlakozó vevőkészülékeknek ily jele­netnél a szolgálatot fel kel mondaniok. Pontosan hasonlóan, de ellenkező értelem- 110 ben mutatkozik egyenlőhaladási hiba, oly filmjelenet átvitelénél, mely tartósain a leg­világosabb napfénynél folyik le; ugyanis most megint az (RC) erősítő a fényes jelenetmegvilágítás tartós jelenlétét nem 115 tudja visszaadni és csak kis megvilágítási különbségeket jelez az eredetinek többé vajgy kevésbbé világos helyei között, ezeket

Next

/
Thumbnails
Contents