115314. lajstromszámú szabadalom • Távolbalátóadó

a kis rezgéseket azonban nem helyezi a 2. ábra (9) maximálvonala köré, mint aho­gyan tenni kellene, hanem mint egyébként mindi, a szürke vonal köré. Ilyenkor azon-5 ban a megvilágítási ugrás akkor, amikor a letapintólyuk a (24) képfelületet elhagyja és a (25) holtszögbe beleszalad, különö­sen nagy; ugyanis a (6) fotocella nemcsak a (23) járulékfény eltűnését erősíti, hanem 10 ezenfelül a leképezőfény eltűnését is, mely a nevezeti jelenetnél igen világos. Az erő­sítő kijárati feszültségének hamis közép­értéke folytán, amely nem a (9) vonalon fekszik, hanem a 2. ábra (9) és (10) vo-15 nala között foglal helyet, a szinkronjelek most az anLennaáramminimum alá -snek. amennyiben ez még egyáltalában lehet­séges. Ha az antennaáram úgy van beállítva, 20 hogy normális jeladásnál és normális je­lenelvilágosságnál már a szinkronizáló impulzusok folytán teljesen nullává válik, akkor még erősobb fojtó jelek sem csök­kenthetik már tovább az antennaáramot. 25 Itt lehet épen felismerni azt a javító rend­szabályt, mellyel abba a lieh'zetbe jutunk, hogy egy (RC) erősítővel is. tehát az egyen­áramú erősítő és a hordozóhullámerősítő megkerülésével, a nevezett megvilágítási el-30 járással és az(RC) erősítővel leadást végez­hessünk. A járulékos megvilágítást akként növeljük,, hogy teljesen fekete leképezési megvilágításnál is a megvilágítási ugrás az 5a. ábra (24) képe és (25) lioltszögc 35 között oly nagy. hogy minden esetben a leadóanLennaáram biztosan 'eltűnik. Tehát a (7—20) áLviteli láncba valamely tetszés­szerinti helyen telítési határt vezetünk be. Vagy az adó modulációját úgy állítjuk 40 be, hogy az eredeti képnek fehér és fekete közötti maximális ingadozásai az adót még nem vezérlik ki teljesen [a 2. ábrán a (9) és (10) áramérLékek] és a (23) járulékos megvilágítás Ailágosságát annyira erősít-45 jük, hogy a járulékos megvilágítás eltű­nése önmagában elegendő már arra, hogy az aniennaáramot minden esetben teljesen elfojtsa; vagy pedig egy ilyfajla feszült­ségi korlátozást a (7) kisfrekvenciájú erő-50 sí tőn belül vezetünk be. Itt csupán arról kell gondoskodni, hogy a végső- cső auód­árama telített legyen, vagy hogy a végső cső rácselőfészül tsége a rácsáram folyásá­val, vagy egy különösen kapacitásszegény. 55 alkalmas előfeszültségű, a végfokozat rács' levezetőellenállásávaílí párhuzamos lámpá­val a végsőfokozat rácsváltóáramának egy küszöbérték fölé való növekedését meg­akadályozza. Ekkor már elértük, hogy a határíeszüllségértékiiéi nagyobb értékek 60 nem fordul,hatnak elő, tehát az összes im­pulzusok ugyanazon abszolút feszültségi értéket érik el és a járulékos megvilágí­tás már említett fokozásával csupán még arról kell gondoskodni, hogy az egyedül 65 így kikapcsolt filmmegvilágítás járulékos megvilágításának letapintásánál e határ­értékebet szabályszerűen elérjük. Még egyszer megjegyezzük, hogy tisztán galvanikusan csatolt erősítők alkalmazá- 70 sánál, hordozófrekvenciaerősítőknél és köd­fénylámpacsatolású-erősítőknél, azaz a (6) fotocellától a (20) antennáig való állandó arányosságnál, ilyfajta telítési feltételek nem szükségesek és viszonylag csekély 75 (23) járulékos megvilágítások elegendőek, mimellett még az az előnyünk is van, hogy a közepes jelenetmegvilágítást, leg­alább az antennaáramban, vissza tudjuk adni. A vételi kép mértéke szerint az adó- 80 eljárás mégis mindaddig nem jelent javí­tást, míg a vevőberendezés is nem mű­ködik kondenzátor nélkül és amíg nincs a vevőbe beépítetten megvalósítva a tér­erősség és a fényerősség közötti stacioner 85 arányosság. Amíg a távolbalátóvevők a vevőfényrelais előtt még kondeiizátorcsa­lolással dolgoznak, a nevezett adóeljárás­nak nem lehetnek előnyei. Ily esetekben az (RC) erősíLők alkalmazásának a teli- 90 lési effektusokkal és erős járulékos meg­világítással kapcsolatban, nagy gyakorlati jelentőségük van, mert az (RC) erősítő felépítése és kezelése igen egyszerű. A találmány, melyet íenntebb ugyancsak 95 lyukas tárcsájú adó kapcsán írtunk le, általánosan alkalmazható; példáull minden további nélkül lehet azt észszerű módon oly adóknál alkalmazni, melyek egy opti­kai folyamatnak közvetlen leadását teszik 100 lehetővé, például az úgynevezett ikono­szkopnál. Szabadalmi igények: 1. Eljárás optikai folyamatok letapintá­sára, közbenső vetítés alkalmazása mel- 105 lett, azzal jellemezve, hogy a közbenső képet egy állandó fényforrással járu­lékosan megvilágítjuk. 2. Távolbalátó adóeljárás szinkronizálással, az ' eltűnő antennaáram módszere sze- 110 rint és csupán egy fotocella és egy képáramerősítő, valamint a letapintó­lyukak csupán egy sorával ellátott Nip­kow-tárcsa alkalmazása mellett, azzal jellemezve, hogy a Nipkow-tárcsán levő 115 filmkép fölé járulékos megvilágítást ve-

Next

/
Thumbnails
Contents