115292. lajstromszámú szabadalom • Keverőszerkezet önműködő nagynyomású növénypermetező készülékekhez

MAGYAR KIRÁLYI ^^^f SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 1 1529a. SZÁM. X/h. OSZTÁLY. — K. 13388. ALAPSZÁM. Keveró'szerkezet önműködő, nagynyomású növénypermetező készülékekhez. Kiss Bálint műszaki vállalat tulajdonosa, Ujkécske. A bejelentés napja 1936. évi február hó 27-ike. A találmány ,az önműködő nagynyomású, vagyis olyan növénypermetező készülékek javítása, melyeknél a készülék tartályát, vagyis hengerét vagy üstjét (a 5 kisebb teljesítményű permetezőkészülékekkel szemben, melyeknél a folyadék kiszorítását a készüléken levő, kézzel hajtandó szivattyúval munka közben szorították ki) a használat előtt, különálló, lekapcsolható 10 töltőszivattyúval töltik meg permetezőfolyadékkal és nyomólevegővel. Az eddigi ilyen,, tehát visszamaradó légnyomással működő (ú. n. «automata-batteria) permetezőkészülékeknél nehézségeket okozott az, hogy 15 egyes (pl. arzenes) irtószerek könnyen ülepedő alkatrészeket tartalmaztak és így a készülék hengerében vagy üstjében a kiszorítandó folyadék előzetes keverése vált szükségessé. Ezt a keverést eddigelé a gya>0 korlati követelményeknek megfelelő módon megoldani nem tudták. Javasoltak már olyan megoldást, mely szerint a készülék hengerébe beépített kavarószerkezetet permetezés közben kívül -15 ről, kézzel mozgatták. Ez, a megoldás a, gyakorlati igényeknek nem felelt meg, mert egy részt az ilyen önműködő munkájú és ezért leginkább elterjedt készülékeknek éppen az önműködő munkából szár-0 mázó előnyét lerontotta, másrészt pedig ilyen, teljesen légmentesen zárt tartályba beépített, mozgó szerkezet karbantartása, illetve tisztítása körülményes volt, üzemzavarokat is okozhatott és a kívülről való 5 mozgatás folytán tömítetlenségből származó hátrányokkal is járt. Javasoltak továbbá már olyan, a fent említett hátrányokra való tekintettel mechanikailag nyugvó jellegő szerkezetet is, amilyent, a találmánnyal való világosabb ío összehasonlíthatás kedvéért, a rajz 1. ábráján tüntettünk fel. Eszerint a permetezőkészülék hengerét vízszintesen fekvő, tölcséralakú (c) válaszfallal két (a) és (b) térre osztották. A (c) tölcsérnek csőalakú ir> (f) nyúlványa volt, mely a (d) kiömlőnyílás fölé nyúlt le. Az (a) és (b) tereket az (e) csappal nyitható és zárható (g) összekötő vezetékrészen át lehetett egymással közlekedtetni. A hengernek folya- 50 dékkal és levegővel való megtöltését alulról, a (d) nyíláson át, az (e) csap> nyitott helyzetében foganatosították, amikor is a beömlő folyadék a levegőt a henger (a) terébe szorította fel. A töltés befejeztével 55 az (e) csapot elzárták, mire a levegő csak az (f) csövön át juthatott az alsó (b) térbe. Így tehát permetezés közben, amikor a szóró csövet vagy tömlőt kinyitották, az (a) térben lévő levegő az (f) cső 60 alsó végétől, a folyadékon átbuborékolva áramlott a (b) térben lévő folyadék szintje fölé. Így a levegő a folyadékot kellően felkavarta ugyan, a szerkezet azonban a gyakorlati követelményeknek még sem felelt 65 meg, mert egyrészt a henger belsejének kellő tisztítása a vízszintesen fekvő (c) fallal való megosztás miatt csak szétszedhető szerkezetű tartály esetén érhető el, másrészt pedig az (e) csap tömítetlenségé- 70 nek bekövetkeztekor a nyomó levegő elillanhatott, amikor is a szerkezet felmondta a szolgálatot. A találmány szerinti keverőszerkezet mindenekelőtt rendkívüli egyszerűségével 75 tűnik ki, mert csak egyetlen alkatrész-