115264. lajstromszámú szabadalom • Eljárás villamos kisütőedények közvetett fűtésű katódáinak előállítására

MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS ÍJ 5264. SZÁM. Vll/d. OSZTÁLY. — 7í. 4823. ALAPSZÁM. Eljárás villamos kisütőedények közvetett fűtésű katódáinak előállítására. Allg-emeine Elektricitáts-Gesellschaft cég1

Bérli 11. A bejelentés napja 1935. évi március hó 26-ika. Németországi elsőbbsége 1934. évi március hó 27-ike. Közvetett fűtésű katódákat gyakran készítenek tekercselt szálakból. így pl. csaknem minden, nagyobb fűtőfeszültséghez való katódának tekercselt fűtőteste van, r, de manapság még a kis, pl. 4—6 Volt fűtőfeszültségű katódák fűtőtestjét is sokszor tekercselt, különösen visszatérően (bifilárisan) tekercselt tekercsekből készítik. En-> nek oka az, hogy a fűtőtest csavarvonalio alakja lehetővé teszi, hogy a katódában egyszerű módon nagy fűtőfelületet helyezzünk el és így a fűtőtest üzemi hőmérsékletét alacsonyan tartsuk. A visszatérő tekercs további előnye, hogy villa-' 55 mos és mágneses zavaró hatásoktól mentes. A tekercselt szál általános használhatóságát sok esetben aránylag csekély alakállósága akadályozza. A tekercsnek a csőbe illesztés és esetleg még üzem közben is 20 bekövetkező eltorzulása gyakran sok selejtes áruhoz vezet, vagy a huzal időelőtti kiégését okozza. Ezért eddig úgy jártak el, hogy a tekercset nem vezető, oxidokból készült magon helyezték el, ezután ugyan-25 ezeknek az oxidoknak a célnak megfelelő folyadékokkal készült szuszpenziójiával vonták be és az egészet kiégetéssel merev testté szilárdították. Az ilyen fűtőtestek sokkal jobbak, mint a nem tovább szilár-50 dított, csupasz fűtőtekercsek és jól be is váltak. A nehézség csupán az, hogy a leírt eljárást nem mindig alkalmazhatjuk. Ha pl. olyan tekercsekről van szó, melyeknek átmérője 0.4 mm-nél kisebb, akkor az 35 ilyenekhez való töviseket szigetelőmasszából csak nehezen vagy egyáltalában nem lehet előállítani. Ezenkívül az ilyen tövisek szilárdsága oly csekély, hogy azokat nem használhatjuk arra, hogy a tekercset, miközben azt a nem vezető masszával be- 40 vonjuk, tartsák. Ezért eddig kis tövisátmérőjű tekercselt fűtőtesteknek, különösen visszatérően tekercselt fűtőtesteknek alkalmazásáról le kellett mondani. A találmány már most eljárás tekercselt 45 fűtőtesteknek nem vezető masszákkal való bevonására és rákövetkező szilárdítására, mely a legkisebb tövisátmérőjű tekercsekhez is alkalmas. Az új eljárás értelmében a csavarvonalalakú fűtőtesteket a nem- 50 vezető masszával való bevonás előtt olyan anyagból készült tövisekre húzzuk fel, melyeknek előállítása még a legkisebb átmérők esetében sem jár nehézséggel és melyeket a célnak megfelelő eljárásokkal 55 könnyen maradék nélkül eltávolíthatunk. Jó eredményeket értünk el cellulóza-, acetilcellulőza-, nitrocellulóza-, selyem- stb. fonalakkal. A nem-vezető masszával bevont fűtőtes- 60 teket következőképen állíthatjuk elő: Vagy úgy járunk el, hogy a fűtőhuzalt nitrocellulózaszálra tekercseljük, vagy pedig a már kész, de tövismentes tekercsbe, nitrocellulózafonalat húzunk be. E mellett 65 • előnyösen oly hosszú szálat veszünk, melynek végei a tekercs mindkét végén túlnyúlnak, abból a célból, hogy a szálat a bevonó eljárás alatt a fűtőtest tartására használhassuk. A szigetelőanyaggal való be- 70' vonásnál a szálat lehetőleg erősen kifeszítjük és a bevonást egyébként szokásos módon úgy végezzük, hogy a fűtőhuzalra a célnak megfelelő anyagok szuszpenzióit permetezzük, mázoljuk vagy a huzalt 75 ilyen szuszpenziókba mártjuk. Ezután a