115264. lajstromszámú szabadalom • Eljárás villamos kisütőedények közvetett fűtésű katódáinak előállítására
cellulózaszálnak a lekeres végein túlnyúló részeit levágjuk és a testet ezt követőleg hidrogénben vagy a fűtőhuzalt meg nem támadó egyéb gázokban annyira kiizzítjuk, 5 hogy a nitrocellu'óza, acetilcellulóza vagy egyéb tövisként használt anyagok megbomoljanak és egyúttal a nem-vezető massza a fűtőtestre rásüljön. E helyett a nitrocellulózaszálnak megbontását és a nem-10 vezető masszának a fűtőhuzalra való ráégelését közvetlenül a csőben, a szivattyúzási folyamat előtt vagy közben is elvégezhetjük, anélkül, hogy rendes körülmények között zavaró hatások volnának észlelhe-15 tők. Nagyobb tövisátmérőjű tekercsek esetében előnyösen az említett anyagokból való üreges töviseket használunk, abból a célból, hogy az anyagok eltávolításánál illó termékek lehetőleg kis mennyiségben 20 képződjenek. Igen vékony cellulóza-vagy selyemszálak használatánál előnyös lehet ezeket a szálakat a fűtőhuzal rátekercselése vagy a szálaknak a tekercsbe húzása előtt vékony merevítőréteggel 25 ellátni. Ez a réteg célszerűen mindjárt a felhasználandó nem-vezető maszszából, pl., kollodiumoldatban iszapolt aluminiumoxidból lehet. A merevítőréteg a szálaknak nagyobb merevséget ad, úgy-30 hogy azok a tekercsekbe esetleg könnyebben vezethetők be. Ha a fűtőhuzalra felvitt és ráégetett réteg nem elég vastag ahhoz, hogy a fűtőtestnek a kellő szilárdságot megadja, akkor előnyös lehet a teret ki 35 nem töltő tövis (pl. sodrott selyemfonal) alkalmazásával és a hézagoknak nemvezető masszával történő kitöltésével a nem-vezető masszát a tekercs belsejébe is bevinni. Hasonló hatást érünk el olyan szál 40 alkalmazásával is, mely vékonyabb, mint a tekercs tövisátmérője. Ha az ilyen alakzatot szokásos módon bevonjuk, akkor a tekercs és a szál között csőalakú test keletkezik, mely az égetés után a fűtőtestnek 45 nagy mechanikai szilárdságot ad. Nitrocellulózából, acetilcellulózából és hasonló anyagokból készült tövisek használata esetében, ezeket a bevonás után a célnak megfelelő oldószerekkel, pl. amilacetáttal, acetonnal stb. egyszerű módon ki is old- 50 hatjuk. Még olyan fűtőtekercseknél is, melyeknek oly nagy a belső átmérőjük, hogy nem-vezető masszából készült tövis alkalmazása nem okoz nehézségeket, számos esetben célszerű ,a leírt eljárás alkalma* 55 zása, mert a tövis elmaradása következtében a katóda hőfelvétele kisebb és így a felfűtési időtartam megrövidül. Szabadalmi igények: 1. Eljárás csavarvonalalakú fűtőtesttel és 60 az utóbbival szilárd kapcsolatban levő nem-vezető rétegekkel ellátott, villamos kisütőedényekhez való közvetett fűtésű katódák előállítására, melyet az jellemez, hogy a tekercsbe, mielőtt a nem- 65 vezetőanyagot a fűtőtestre felvinnők, szerves anyagokból, mint cellulózából, nitrocellulózából, selyemből vagy más effélékből való fonalat viszünk be és ezt a nem-vezető massza felvitele után a 70 célnak megfelelő kezeléssel, pl. izzítással vagy oldószerekkel történő kioldással eltávolítjuk. 2. Az 1. igényben védett eljárás foganatosítási módja, melyet az jellemez, hogy 75 üreges vagy több egyes fonalból összetett fonalakat használunk. 3. Az 1. vagy 2. igényben védett eljárás foganatosítási módja, melyet az jellemez, hogy a fonalakat a tekercsbe vite- 80 lük előtt nem-vezető anyagokkal vonjuk be vagy itatjuk, pl. kollodiumoldatban iszapolt aluminiumoxiddal. 4. Az 1., 2. vagy 3. igénypontok bármelyikében védett eljárás foganatosítási 85 módja, melyet az jellemez, hogy olyan fonalakat használunk, melyeknek átmérője kisebb, mint a tekercs tövisátmérője. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyikében vé- 90 dett eljárás foganatosítási módja, melyet az jellemez, hogy a fonalakat csak a fűtőtestnek a csőbe illesztése után, a szivattyúzási folyamat előtt vagy közben izzítással távolítjuk el. 9c