115227. lajstromszámú szabadalom • Kondenzátortekercs és eljárás előállítására

tett fémborításokat. Az így előállított kondenzátortekercs a legtöbb esetben ke­rek keresztmetszetű, de lehet az ovális1 , vagy sokszögű keresztmetszetű is. Mind-6 egyik betekercselt fémborítás hengert al­kot, mely azonban önmagában nem zárt, inert a feltekercselés alkalmaival a fel­tekercselt szigetelőanyagszalag részei mindig a fémborítás két egymást átlapoló <í<) vége közé fekszenek. A 4. ábrán ilyen feltekercselt fémborí­tást keresztmetszetben, teljes vonallal szemléltettünk. Ebből az ábrából világo­san látható, hogy miként feküdt be az 45 crediményvonalakkal szemléltetett (17) szigetelőanyagszalag a (18) fémborítás­nak egymást átlapoló végei közé. A gyár­tási folyamat természetében rejlő ez a kényszerűség azzal a következménnyel 20 jár, hogy a fémborítások ideális alakja, vagyis önmagában zárt hengeralak nem érhető el és így az egész rendszerbe rész­aránytalanságok jutnak. Minthogy azon­ban általában véve úgy a szigetelőszalag, 25 mint a fémborítás is (papiros, fémfiola) igen vékony, ennélfogva az ideális alak­zatnak az, átlapolás,tói származó eltorzu­lása, külsőleg szemlélve, igen csekély. Ha ilyen kerek kondenzátortekercset tenge-30 Ivére merőlegesen kettévágunk, akkor a metszési felületen a fémborítások koncen­trikus körökül jelentkeznek és az egyes átlapolási helyek puszta szemmel alig láthatók. így tehát ezek a csekély rész­:35 aránytalanságok első pillanatra, teljesen ártalmatlanoknak mutatkoznak. Köze­lebbi megfontolás azonban azt eredmé­nyezi, hogy a fémborításoknak ezek az átlapolási helyei súlyos zavarokra, sőt a 40 kondenzátortekcrcs teljes elpusztulására adhatnak alkalmat. Ennek a ténynek pontos megvilágítá­sára az 5. ábrán kondenzátoros átvezetés metszetét szemléltettük, melynél egysze-45 rűség kedvéért csak egyetlen beteker­cselt fémborítást tüntettünk fel. Tegyük fel, hogy az átvezetés feszültség alatt áll és hogy a vizsgálat pillanatában a köz­pontos (19) vezetőrúd pozitív, a (20) ka-50 rima pedig negatív töltésű. így tehát a (19) rúd és a (20) karima között villamos mező van, melyet az ábrán sugárirányú nyilakkal jeleztünk és mely a minden ol­dalon szigetelt (21) fémborításra influen­•55 ciahatással töltéseket visz. A (21) borítás belső oldala negatív, külső oldala pedig pozitív töltést kap, amint azt az ábrán jeleztük. Minthogy már most általában véve a fémborítás belső és külső oldalán úgy a mezőerősség, mint a dielektromos 60 \ állandó ,is nem nagy mértékben külön­böző, ennélfogva a fémborítás két olda­lán a felületi töltési sűrűség egymással egyenlő nagyságú, de ellenkező előjelű. Ha a (19) vezetőrúd és a (20) vezetőka- 65 j rima között a feszültség és így a villa- j mos mező is eltűnik, akkor a fémborítás­nak influencia-hatással elválasztott töl­tései egy pillanat alatt és minden mellék­jelenség nélkül egyesülnek. 70 Azonban egészen mások a viszonyok a (21) fémborítás átlapolási helyén. Az egy­mást átlapoló végrészek közötti tér mező­mentes, minthogy a fémborítás minden részének a villamos mező stacioner és 75 kvázistacioner állapotában, vagyis egyen­áramú feszültségnél vagy a váltakozó áramú feszültség kis frekvenciájánál azo­nos potenciálja, van. így tehát a fémborí­tásnak egymás felé eső oldalai az, átlapo- 80 lási helyen töltetlenek ós csak az egy­mással ellenkező oldalakon van ellenkező előjelű feltöltés. A mező eltűnésekor ezek az infiluenciahatással elválasztott töltések nem képesek — úgy mint a fémborítás 85 egyéb részein —, egymással a legrövi­debb úton egyesülni, hanem azoknak a fémborítás egész kerülete mentén kell mozogniok. Minthogy útjuk ellenállásos, egyesülésük csak bizonyos meghatározott 90 idő elmultával következihetik be. A villa­mos mezőnek csekély változási sebességé­nél pl. másodpercenkénti 50 periódusnál a töltéseknek ez az egyesülése, valamint megfordítva: azoknak elkülönítése is, 95 minden további beavatkozás nélkül, a vil­lamos mező ütemét követheti ós így rend­ellenes jelenségek nem lépnek fel. Azon­ban egészen mások a viszonyok akkor, ha a kondenzátortekercsben a villamos mező 100 igen gyorsan változik, pl. nagy túlfe­szültség, ugróhullám alakjában csapódik rá, vagy ha hirtelen rövidzárlat (átütés) következik be. Tegyiik fel azt a szélső esetet, hogy a villamos mező végtelenül 105 rövid idő alatt tűnik el; ekkor nyomban ezután a fémborításnak egymást átla­poló végrészei még feltöltöttek, míg egye­bütt az influenciahatással bekövetkezett töltések eltűntek. Könnyen kimutatható, 110 hogy az átlapolások közötti térben, mely ennek előtte mezőmentes volt, ugyan­olyan erősségű mező létesül, mint ami­lyen közvetlenül ezelőtt a szomszédos térben volt. A két átlapolás ugyanis most 115 nem alkot egyebet, mint két egymással

Next

/
Thumbnails
Contents