115227. lajstromszámú szabadalom • Kondenzátortekercs és eljárás előállítására
tett fémborításokat. Az így előállított kondenzátortekercs a legtöbb esetben kerek keresztmetszetű, de lehet az ovális1 , vagy sokszögű keresztmetszetű is. Mind-6 egyik betekercselt fémborítás hengert alkot, mely azonban önmagában nem zárt, inert a feltekercselés alkalmaival a feltekercselt szigetelőanyagszalag részei mindig a fémborítás két egymást átlapoló <í<) vége közé fekszenek. A 4. ábrán ilyen feltekercselt fémborítást keresztmetszetben, teljes vonallal szemléltettünk. Ebből az ábrából világosan látható, hogy miként feküdt be az 45 crediményvonalakkal szemléltetett (17) szigetelőanyagszalag a (18) fémborításnak egymást átlapoló végei közé. A gyártási folyamat természetében rejlő ez a kényszerűség azzal a következménnyel 20 jár, hogy a fémborítások ideális alakja, vagyis önmagában zárt hengeralak nem érhető el és így az egész rendszerbe részaránytalanságok jutnak. Minthogy azonban általában véve úgy a szigetelőszalag, 25 mint a fémborítás is (papiros, fémfiola) igen vékony, ennélfogva az ideális alakzatnak az, átlapolás,tói származó eltorzulása, külsőleg szemlélve, igen csekély. Ha ilyen kerek kondenzátortekercset tenge-30 Ivére merőlegesen kettévágunk, akkor a metszési felületen a fémborítások koncentrikus körökül jelentkeznek és az egyes átlapolási helyek puszta szemmel alig láthatók. így tehát ezek a csekély rész:35 aránytalanságok első pillanatra, teljesen ártalmatlanoknak mutatkoznak. Közelebbi megfontolás azonban azt eredményezi, hogy a fémborításoknak ezek az átlapolási helyei súlyos zavarokra, sőt a 40 kondenzátortekcrcs teljes elpusztulására adhatnak alkalmat. Ennek a ténynek pontos megvilágítására az 5. ábrán kondenzátoros átvezetés metszetét szemléltettük, melynél egysze-45 rűség kedvéért csak egyetlen betekercselt fémborítást tüntettünk fel. Tegyük fel, hogy az átvezetés feszültség alatt áll és hogy a vizsgálat pillanatában a központos (19) vezetőrúd pozitív, a (20) ka-50 rima pedig negatív töltésű. így tehát a (19) rúd és a (20) karima között villamos mező van, melyet az ábrán sugárirányú nyilakkal jeleztünk és mely a minden oldalon szigetelt (21) fémborításra influen•55 ciahatással töltéseket visz. A (21) borítás belső oldala negatív, külső oldala pedig pozitív töltést kap, amint azt az ábrán jeleztük. Minthogy már most általában véve a fémborítás belső és külső oldalán úgy a mezőerősség, mint a dielektromos 60 \ állandó ,is nem nagy mértékben különböző, ennélfogva a fémborítás két oldalán a felületi töltési sűrűség egymással egyenlő nagyságú, de ellenkező előjelű. Ha a (19) vezetőrúd és a (20) vezetőka- 65 j rima között a feszültség és így a villa- j mos mező is eltűnik, akkor a fémborításnak influencia-hatással elválasztott töltései egy pillanat alatt és minden mellékjelenség nélkül egyesülnek. 70 Azonban egészen mások a viszonyok a (21) fémborítás átlapolási helyén. Az egymást átlapoló végrészek közötti tér mezőmentes, minthogy a fémborítás minden részének a villamos mező stacioner és 75 kvázistacioner állapotában, vagyis egyenáramú feszültségnél vagy a váltakozó áramú feszültség kis frekvenciájánál azonos potenciálja, van. így tehát a fémborításnak egymás felé eső oldalai az, átlapo- 80 lási helyen töltetlenek ós csak az egymással ellenkező oldalakon van ellenkező előjelű feltöltés. A mező eltűnésekor ezek az infiluenciahatással elválasztott töltések nem képesek — úgy mint a fémborítás 85 egyéb részein —, egymással a legrövidebb úton egyesülni, hanem azoknak a fémborítás egész kerülete mentén kell mozogniok. Minthogy útjuk ellenállásos, egyesülésük csak bizonyos meghatározott 90 idő elmultával következihetik be. A villamos mezőnek csekély változási sebességénél pl. másodpercenkénti 50 periódusnál a töltéseknek ez az egyesülése, valamint megfordítva: azoknak elkülönítése is, 95 minden további beavatkozás nélkül, a villamos mező ütemét követheti ós így rendellenes jelenségek nem lépnek fel. Azonban egészen mások a viszonyok akkor, ha a kondenzátortekercsben a villamos mező 100 igen gyorsan változik, pl. nagy túlfeszültség, ugróhullám alakjában csapódik rá, vagy ha hirtelen rövidzárlat (átütés) következik be. Tegyiik fel azt a szélső esetet, hogy a villamos mező végtelenül 105 rövid idő alatt tűnik el; ekkor nyomban ezután a fémborításnak egymást átlapoló végrészei még feltöltöttek, míg egyebütt az influenciahatással bekövetkezett töltések eltűntek. Könnyen kimutatható, 110 hogy az átlapolások közötti térben, mely ennek előtte mezőmentes volt, ugyanolyan erősségű mező létesül, mint amilyen közvetlenül ezelőtt a szomszédos térben volt. A két átlapolás ugyanis most 115 nem alkot egyebet, mint két egymással
