115227. lajstromszámú szabadalom • Kondenzátortekercs és eljárás előállítására

ellenkezően feltöltött kondenzátorborí­tást, melyek között szükségképpen villa­mos mező uralkodik. Sőt, ha az az eset következik be, mely-5 ben a kondenzátortekercsnek nemcsak igen gyors kisülése, hanem ellenkező fel­töltése is végbemegy, akkor az átlapolás közötti térben kétszer akkora mezőerős­ség lép fel, mint a többi térben, to Ezek a megíigyelések tehát arra a fel­ismerésre vezetnek, hogy a leírt konden­zátortekercseknél egy-egy kondenzátor­borításnak egymást átlapoló végei között tetemes feszültségek léphetnek fel. Ezek-15 nek a feszültségeknek oka az átlapolással járó részaránytalaniságban rejlik. Hasonló módon lépnek fel feszültségek a fémborítás átlapolásai között a 6. ábrán szemléltetett esetben is. Itt a (24) fémbo-20 rítíás koncentrikus fémborítások soroza­tának legkülső része (a többi fémborítást az ábrán egyszerűség kedvéért elhagy­tuk). Sok esetben ezt a legkülső borítást (23) kontaktus közvetítésével, tetszőleges 25 helyen a (22) karimához kötik. így me­gint csak részaránytalanság keletkezik, mely az egymást átlapoló végek közötti, említett feszültségeket okozhatja. Végül az is lehetséges, hogy a fémborí-30 tásokon igen nagy frekvenciájú rezgési folyamatok következtében különböző po­tenciáhi pontok létesülnek és így az egy­mást átlapoló végek között szintén fe­szültségek léphetnek fel. Az a tény, hogy valamely fémborítás átlapolásai között feszültségek lépnek fel, magában véve még nem árthat, ha az egymást átlapoló részek közötti szigetelő­rétegnek eléggé nagy átütési szilárdsága 40 volna. A tapasztalat szerint azonban vala­mely papírszalagnak egyetlen rétege az elkerülhetetlen hibahelyek miatt csak igen kis átütési szilárdsággal rendelkezik. Ugy azután egy-egy fémborítás átlapo-45 lásai között fellépő, aránylag csekély fe­szültség esetén a közbenső szigetelőréteg átütése következik be. Ekkor az átütés he­lyén aránylag oly nagy hőmennyiség fej­lődhetik, hogy ott a fémborítások meg-50 olvadnak és a szigetelőanyagnak szomszé­dos felfekvő rétegei elégnek. így a konden­zátortekercs anyagában kis pusztulási fé­szek létesül, mely az idők folyamán meg­nagyobbodhatik és végül a szigetelő teljes 55 áttöréséhez vezethet. A találmány a szigetelőszalag menetei közötti, vezetőborításokat tartalmazó, oly kondenzátortekercs, melynél az említett átütések bekövetkezése lehetetlen. A talál­mány további része eljárás az ilyen kon- 60 denzátortekercs előállítására. A találmány szerinti kondenzátorteker­cset az jellemzi, hogy a vezető borítások mindegyike végrészeinek átlapolási he­lyén önmagában rövidre zárt. 66 Ilyen kondenzátortekercset úgy állítha­tunk elő, hogy a szigetelőszalag felteker­cselése közben, röviddel egy-egy fémborí­tás betekercselése előtt, a szigetelőszalag­ban legalább is egy kivágást létesítünk és 70 a fémborítást úgy helyezzük a szigetelő­szalagra, hogy a fémborításnak elől ha­ladó szélrésze a szigetelőszalagnak erre a kivágására essék, hogy azután a beteker­csel ésn él ezen a helyen a borítás hátsó ré- 75 szével rövidzárlatba jusson. A találmány szerinti eljárás példakép­peni megoldási módját a 7., 8., 9. és 10. áb­rák kapcsán ismertetjük. A 7., 8. és 9. ábrán (27) a feltekercse- 80 lendő szigetelőszalag, pl. papírszalag, (28) pedig a betekercselendő fémborítás. Mi­alatt a (27) papírszalag még a (26) táp­lálóhengeren fut, ebben a szalagban, rö­viddel a feltekercselése előtt, (29) hossz- 85 lyukak sorát létesítjük és azután a (28) fómborítást ágy helyezzük a papírsza­lagra, hogy annak elől haladó végrésze a (29) lyukakra essék. (7. és 9. ábra.) A fel­• tekercselődő (25) tekercstestnek az, (x) nyíl 90 irányú forgatása közben a (28) fémborítás betekercselődik és végül annak hátsó vég­része úgy jut a (29) lyukak elé (8. ábra), hogy az itt, azaz a (29). lyukakban, rö­vidre záródik, amiint az a 30. ábrából lát- 95 ható, mely a rétegeződést túlzott vastag­sági méretben szemlélteti és melyen ezt a rövidzárási helyet (30)-al jelöltük. A lyuksor lyakainak alakja és száma a találmány lényegét nem érinti. Esetleg 100 egyetlen hasíték is elegendő lehet. A lynk­sor vagy a hasíték célszerűen a fémborí­tásnak majdnem egész szélességére terjed, előnyösen azonban a papírszalag oldal­széleitől jelentékeny távolságban végződik. 105 Szabadalmi igények: 1. Kondenzátortekercs szigetelőszalag me­netei közé helyezett fémborításokkal, azzal jellemezve, hogy ezeknek a borí­tásoknak mindegyike azon a helyen, 110 ahol annak szélrészei (eleje és vége) egymást átlapolják, ezeknek a szél­részeknek egymással való közvetlen érintkezésével önmagában rövidre zárt.

Next

/
Thumbnails
Contents