115169. lajstromszámú szabadalom • Elektronsugárcsöves berendezés
iAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÁP SZABADALMI LEÍRÁS 115169. SZÁM. Vll/j. OSZTÁLY. R. 6633. ALAPSZÁM. Elektronsugárcsöves berendezés. Radio Corporation of America cég New-York-ban, mint Haeif' Andrew Vasily New-York-i lakos jog-utódja. A bejelentés napja 1934. évi október hó 22-ike. A. E. Á.-beli elsőbbsége 1933. évi október hó 23-ika. Az elektromos rezgések gerjesztésére, erősítésére, egyenirányítására stb. szokásos termiónos kisütőcsöveknél a katóda és anóda között elrendezett rácsnak az 5 elektronáramra kifejtett vezérlőhatását hasznosítják. A rács e vezérlőhatása a rezgések növekedő frekvenciájával tudvalevőleg csökken, ami az elektródák közötti kapacitásnak növekedő frekvenciával fo-10 kozódó befolyásával magyarázható, mely végül is az elektródák rövidzárlatát idézi elő, magyarázható továbbá azzal, hogy igen nagy frekvenciáknál a periódusok időtartama ugyanolyan nagyságrendű 15 vagy kisebb, mint az az időtartam, melynek folyamán az elektronok a katódától az utat az anódáig megjárják, Az említett hátrány mutatkozik akkor is, ha villamos rezgések gerjesztésére, erősítésére, egyen-20 irányítására stb. elektronsugárosövet (Braun-féle csövet) használunk, melynek elektronnyalába az eltérítőszervek között fellépő változó mező hatására alternatív mozgást végez és ezzel arra kényszerül, 25 hogy a csőben alkalmas módon elrendezett egy vagy több anódának változó negatív töltést adjon le, amivel az ezzel az anódával összekötött körben, illetve az ezekkel az anódákkal összekötött körökben vál-30 tozó áramot létesítünk. Hogy az ilyen katódsugárcsövek érzékenységét, azaz az elektronnyalábnak az eltérítőszervek között fellépő villamos vagy mágneses tér hatására való eltérítését lehetőleg fokoz-35 zuk, az eltérítőszervek és az anóda, illetve anódák közötti távolságot, valamint azok hosszát az elektronnyaláb irányában lehetőleg nagyra kell választani. Minél nagj obb a hossz, annál jobban növekedik az az időtartam, melynek folyamán az elek- 4f> tronok az eltérítőszervek által alkotott térben vannak (átfutás időtartama), aminek az a következménye, hogy igen nagy fiekvenciáknál az átfutás időtartama a vezérlést végző mező rezgési idejének sok- 45 szorosa, A katódsugárcső érzékenysége ilyen körülmények között csökken, mivel az átfutási időtartam folyamán az elektronokra ható erő iránya változik, ami egyértelmű az eltérítőszervek látszólagos 50 megrövidülésével. Elektronsugárcsövek ennélfogva igen nagy frekvenciákhoz használhatatlanok. Az előbbiekben feltételeztük, hogy elektrosztatikus eltérítésnél mindegyik pilla- 55 natban az eltérítőlemezek összes pontjai azonos feszültségűek és hogy a feszültségeloszlás a lemezek mentén ennélfogva kvazi-stacionernek tekinthető. Ha azonban a lemezekre kapcsolt villamos rezgé- go sék hullámhossza, valamint a lemezek hossza azonos nagyságrendű, a feszültségeloszlás többé már nem kvazi-stacioner és ehelyett hullámszerű mozgás létesül. Ezt a jelenséget a találmány elektronsugárcsövek érzékenységének nagyfrekvenciákhoz való fokozására hasznosítja. A cső eltérítőszerveit a találmány szerint e célra akként rendezzük be, hogy az a sebesség, amellyel az elektromágneses 7 q hullámok az eletérítőszervek mentén az elektronnyaláb irányába tovaterjednek, a nyaláb elektronjainak mozgási sebességével legyen egyenlő. Az eltérítőszervek kö-
